Folyadék volt a korai univerzum
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#17
"Azt próbálták szimbolizálni, hogy azért viselkedik inkább folyadékként, mert a gluonok megtartották a kötéseket a kvarkok között még ekkora hõmérsékleten is!"
A szövegbõl ilyesmi jön ki, csak éppen az ábrákról nem nagyon látszik. (Sõt, ha a demonstrációs mpeg videókat hasonlítgatom, azokból sem. Egyszerûen nem látszik közöttük különbség, azt leszámítva, hogy a második videóban egyes gombócok össze vannak kötve, az elsõnél pedig nincsenek.)
*****
Kedves © IoIa #8!
"Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani."
Az arany csak azért érdekes, mert nemesfémként nagyon tiszta formában elõállítható, stabil, ugyanakkor nagyon nagy a sûrûsége (nehéz az atommagja), ezért igen nagy energia szabadítható fel, ha elég nagy sebességgel egymásnak ütköztetjük az atommagjait.
"ugye Te is beismered, hogy azt a hõmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?"
Igen, annak alapján, hogy hány szabadsági fok között mennyi energia oszlik el. (Persze ez még nem garantálja a termikus eloszlást, tehát hogy létezne egy pontos egyensúlyi hõmérséklet, ezért a hõmérséklet megadása nem is lehet pontos.)
A szövegbõl ilyesmi jön ki, csak éppen az ábrákról nem nagyon látszik. (Sõt, ha a demonstrációs mpeg videókat hasonlítgatom, azokból sem. Egyszerûen nem látszik közöttük különbség, azt leszámítva, hogy a második videóban egyes gombócok össze vannak kötve, az elsõnél pedig nincsenek.)
*****
Kedves © IoIa #8!
"Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani."
Az arany csak azért érdekes, mert nemesfémként nagyon tiszta formában elõállítható, stabil, ugyanakkor nagyon nagy a sûrûsége (nehéz az atommagja), ezért igen nagy energia szabadítható fel, ha elég nagy sebességgel egymásnak ütköztetjük az atommagjait.
"ugye Te is beismered, hogy azt a hõmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?"
Igen, annak alapján, hogy hány szabadsági fok között mennyi energia oszlik el. (Persze ez még nem garantálja a termikus eloszlást, tehát hogy létezne egy pontos egyensúlyi hõmérséklet, ezért a hõmérséklet megadása nem is lehet pontos.)
#16
érzem, hogy innentõl boldogabb az életem, hogy tudom a robbanás után 1 mikrosecig mi volt...
#15
Neked is csak körülbelül annyit mondok, hogy próbáld logaritmikus skáán értelmezni, és rájösz, hogy így már értelmetlen maga a kérdés is😊
Egyik tanárom próbálta meg filozófia vizsgán elmagyarázni hasonló módszerrel, hogy hülyeséget kérdeztek tõle, arról h mikor is keletkezett a világ, de sajna az "okos" bölcsészek nem értettek belõle semmit, és megbuktatták😄
Egyik tanárom próbálta meg filozófia vizsgán elmagyarázni hasonló módszerrel, hogy hülyeséget kérdeztek tõle, arról h mikor is keletkezett a világ, de sajna az "okos" bölcsészek nem értettek belõle semmit, és megbuktatták😄
#14
Itt lehet szép animációkat letölteni:
http://www.phenix.bnl.gov/WWW/software/luxor/ani/
Az h miért pont arancat használnak, most hirtelen nem ugrik be, de múltkor magyarázta egy kutató aki részt vesz a projekben...Lehet fel kéne hívni, hogy magyarázza meg😄
http://www.phenix.bnl.gov/WWW/software/luxor/ani/
Az h miért pont arancat használnak, most hirtelen nem ugrik be, de múltkor magyarázta egy kutató aki részt vesz a projekben...Lehet fel kéne hívni, hogy magyarázza meg😄
#13
Einstein nem írt át semmilyen matekot. Minkowski csinálta meg a spec rel-hez a matekot😛
#12
"Egyáltalán volt õsrobbanás? És mi volt azelõtt?"
Az õsrobbanás megtörténtét sose fogjuk tudni véglegesen bizonyítani. És hogy mi volt elõtte? Mi valószínûleg errõl nem szerezhetünk tudomást, ha ugyan jogos egy ilyen kérdés.
Az ember a végtelent sehogyse tudja elképzeli. Nincs rá semmiféle tapasztalatunk, és nem is lehet.
De érdekes módon az ókori görögök még nem gondolták, hogy volt kezdete az idõnek. Aztán a középkorban európában ezt pár ezer évre tették, most meg már egy mindenképp jónak mondható alsó becslésünk van.
Szerintem az idõnek a kezdete és a végtelenbe nyúlása is egyaránt zavarba ejtõ és felfoghatatlan az emberek számára.
A napszélnek, sõt egyetlen részecskének is van hõmérséklete, szóval meg lehet mérni ezt is.
Az õsrobbanás megtörténtét sose fogjuk tudni véglegesen bizonyítani. És hogy mi volt elõtte? Mi valószínûleg errõl nem szerezhetünk tudomást, ha ugyan jogos egy ilyen kérdés.
Az ember a végtelent sehogyse tudja elképzeli. Nincs rá semmiféle tapasztalatunk, és nem is lehet.
De érdekes módon az ókori görögök még nem gondolták, hogy volt kezdete az idõnek. Aztán a középkorban európában ezt pár ezer évre tették, most meg már egy mindenképp jónak mondható alsó becslésünk van.
Szerintem az idõnek a kezdete és a végtelenbe nyúlása is egyaránt zavarba ejtõ és felfoghatatlan az emberek számára.
A napszélnek, sõt egyetlen részecskének is van hõmérséklete, szóval meg lehet mérni ezt is.
#11
Nem mérték, hanem számolták. Amikor az a valami (QGP) szétsugároz kilövell egy csomó kvark jet, és ezeket detektálják. Ebbõl van pálya is. A praméterekbõl, meg a kezdeti állapotuk, ami jelen esetben a QGP.
A "mi volt azelõtt?" kérédsedre, meg köbö annyi a válaszom, hogy mondjuk vegyed az idptengelyt logaritmikus skálán, és nézd meg, hogy azon hol van a nulla. Úgy nagyon a végtelenben...
A "mi volt azelõtt?" kérédsedre, meg köbö annyi a válaszom, hogy mondjuk vegyed az idptengelyt logaritmikus skálán, és nézd meg, hogy azon hol van a nulla. Úgy nagyon a végtelenben...
#10
Háát igen a lényeg hogy a mai számítások nyagyrésze a 18 és 19 szádad zsenik elmélete szerint mûködik. ha például ma az 5 ös számot bármi másnak neveznénk egész másfelejárna a kutatás ezt Einstein már bizonyította mivel átírta már 1x a matematika elméletét a kérdés hogy biztosan Newton..stb számításain kell tovább mennünk?😊
#9
ehhez hozzá kell tenni, hogy minden kvarkokból áll (hidrogén, vas, réz stb.), szóval kvázi lényegtelen, minek a szóródását figyelik. Az hogy aranyat használtak bizonyára gyakorlati szempontból fontos, de ezt majd egy nálam okosabb fizikus megmagyarázza - ugytudom minden részecskegyorsítóban elõnyben részesítik.
Nem a felgyorsításbol állapítják meg, hanem felgyorsítás után ütköztetik, ezáltal az aranyatom szétbomlik az õt alkotó soktucatnyi anyagra, és ezek a kvarkok összeálltak nagyon rövid idõre egy anyaggá, majd szétterültek. A hatalmas sebesség azért kell, hogy a végén az ütközésnél tökéletesen szétessen, necsak a protonok és a neutronok, hanem az azokat alkotó összetevõk is. (hulye példa: olyan, minthogy ha az auto lassan a falnak megy, akkor csak a sárvédõ esik le, ha gyorsabban akkor már darabjaira hullik, ha viszont nagyon nagyon gyorsan, akkor az uléseket tartó csavarok is kiesnek - nagyságrendileg jelen esetben még a csavarokat alkotó atomok is széthullanak) A szoródásból állapítják meg, hogy milyen anyag volt az amivé összeálltak, és hogy annak milyen tulajdonságai voltak.
Nyilván a hömérsékletet nem tudják mérni, de azt tudják, hogy milyen hõmérséklet kell ahhoz, hogy ez a kvark-gluon plazma egyáltalán létrejöjjön.
Nem a felgyorsításbol állapítják meg, hanem felgyorsítás után ütköztetik, ezáltal az aranyatom szétbomlik az õt alkotó soktucatnyi anyagra, és ezek a kvarkok összeálltak nagyon rövid idõre egy anyaggá, majd szétterültek. A hatalmas sebesség azért kell, hogy a végén az ütközésnél tökéletesen szétessen, necsak a protonok és a neutronok, hanem az azokat alkotó összetevõk is. (hulye példa: olyan, minthogy ha az auto lassan a falnak megy, akkor csak a sárvédõ esik le, ha gyorsabban akkor már darabjaira hullik, ha viszont nagyon nagyon gyorsan, akkor az uléseket tartó csavarok is kiesnek - nagyságrendileg jelen esetben még a csavarokat alkotó atomok is széthullanak) A szoródásból állapítják meg, hogy milyen anyag volt az amivé összeálltak, és hogy annak milyen tulajdonságai voltak.
Nyilván a hömérsékletet nem tudják mérni, de azt tudják, hogy milyen hõmérséklet kell ahhoz, hogy ez a kvark-gluon plazma egyáltalán létrejöjjön.
#8
Egyáltalán volt õsrobbanás? És mi volt azelõtt?
Az emberi gondolkodás tipikus példája, hogy a végtelent csak az egyik irányban tudja elképzelni, és ez a jövõ. A múltra ez miért olyan nehézkes?
#7: ez a kérdés bennem is felmerült. Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani.
#6: ugye Te is beismered, hogy azt a hõmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?
Az emberi gondolkodás tipikus példája, hogy a végtelent csak az egyik irányban tudja elképzelni, és ez a jövõ. A múltra ez miért olyan nehézkes?
#7: ez a kérdés bennem is felmerült. Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani.
#6: ugye Te is beismered, hogy azt a hõmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?
#7
Nekem az magas, hogy arany részecskék felgyorsításából meg tudják állapítani, hogy mi volt az õsrobbanás elsõ pillanataiban?!
#6
Azt próbálták szimbolizálni, hogy azért viselkedik inkább folyadékként, mert a gluonok megtartották a kötéseket a kvarkok között még ekkora hõmérsékleten is!
Ja és az nem 10-23 másodperc hanem 10^-23 másodperc😊 Azért dúrva lett volna ha 10 másodpercig létezett volna😄
Ilyen eredmények eddig is voltak, mert ugye a QGP-t már szinte bizonyítottnak vehetük, és 10^-23 másodpercel az univ keletkezése utánig már "viszaláttunk" eddig is, mert csak ekkora gyorsítóink vannak. Az elméletei határ azt hiszem 10^-31 bár ezt nem mondom biztosra. Utána jön az új fizika, QG meg ilyenek. Ránk vár a feladat h kidolgozzuk😄 Úgy 2050-ben már osztják is a nóbeldíjat a QG miatt😉
Ja és az nem 10-23 másodperc hanem 10^-23 másodperc😊 Azért dúrva lett volna ha 10 másodpercig létezett volna😄
Ilyen eredmények eddig is voltak, mert ugye a QGP-t már szinte bizonyítottnak vehetük, és 10^-23 másodpercel az univ keletkezése utánig már "viszaláttunk" eddig is, mert csak ekkora gyorsítóink vannak. Az elméletei határ azt hiszem 10^-31 bár ezt nem mondom biztosra. Utána jön az új fizika, QG meg ilyenek. Ránk vár a feladat h kidolgozzuk😄 Úgy 2050-ben már osztják is a nóbeldíjat a QG miatt😉
#5
Pont ezt akartam leírni én is csak nem mertem,nehogy leosszanak 😊 Még a középiskolás fizikakönyvben is egész jól leírják,hogy milyen a foilyadég és milyen a gáz de az ábrák nem azt tükrözik,hogy folyadék lenne a jobboldali modellen. Azért az a 99.995% az eléggé durván hangzik. Mekkora durva dolog az,hogy a részecskék szétesésének pályájából kiszámítják,hogy folyadék volt --- nagyon durva --- !
#4
Ebbe se fürödnéke meg 😊)
Átlagosan hülyül az emberiség (a butábbak szaporodóképesebbek?).
Viszont mi sem vagyunk valami okosak, ha itt beszéljük meg és nem a CERN kávézójában ;-)
Viszont mi sem vagyunk valami okosak, ha itt beszéljük meg és nem a CERN kávézójában ;-)
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#2
Kár, hogy a mellékelt ábrák ("Balra a gáz, jobbra a folyadék...") nem igazán meggyõzõek, tekintve, hogy a gombócok mindkettõn ugyanott vannak. Csak az a különbség, hogy a jobboldali ábrán egyes gombócok között jelöltek valamiféle kapcsolatot. (Talán vonzó kölcsönhatást?) Egy valódi folyadékra mindenesetre az volna jellemzõ, hogy a gombócok viszonylag hézagmentesen és egyenletes sûrûséggel töltenék ki a teret, miközben az egymáshoz képesti elmozdulásuk könnyû lenne. Ezzel szemben itt azt látjuk (a jobboldali ábrán), hogy kifelé a sûrûség jóval kisebb, mint bent, és szó sincs szoros illeszkedésrõl.
#1
Beszarás. Mindíg rájönnek valamire, ez tök jó. Mégsem hülyül az emberiség😊 (Na jó csak egy kicsit) 😊
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
← ElőzőOldal 3 / 3