122
-
#1
Beszarás. Mindíg rájönnek valamire, ez tök jó. Mégsem hülyül az emberiség:) (Na jó csak egy kicsit) :) -
DcsabaS #2 Kár, hogy a mellékelt ábrák ("Balra a gáz, jobbra a folyadék...") nem igazán meggyőzőek, tekintve, hogy a gombócok mindkettőn ugyanott vannak. Csak az a különbség, hogy a jobboldali ábrán egyes gombócok között jelöltek valamiféle kapcsolatot. (Talán vonzó kölcsönhatást?) Egy valódi folyadékra mindenesetre az volna jellemző, hogy a gombócok viszonylag hézagmentesen és egyenletes sűrűséggel töltenék ki a teret, miközben az egymáshoz képesti elmozdulásuk könnyű lenne. Ezzel szemben itt azt látjuk (a jobboldali ábrán), hogy kifelé a sűrűség jóval kisebb, mint bent, és szó sincs szoros illeszkedésről.
-
irkab1rka #3 Átlagosan hülyül az emberiség (a butábbak szaporodóképesebbek?).
Viszont mi sem vagyunk valami okosak, ha itt beszéljük meg és nem a CERN kávézójában ;-) -
plamex #4 Ebbe se fürödnéke meg :)) -
zpe #5 Pont ezt akartam leírni én is csak nem mertem,nehogy leosszanak :) Még a középiskolás fizikakönyvben is egész jól leírják,hogy milyen a foilyadég és milyen a gáz de az ábrák nem azt tükrözik,hogy folyadék lenne a jobboldali modellen. Azért az a 99.995% az eléggé durván hangzik. Mekkora durva dolog az,hogy a részecskék szétesésének pályájából kiszámítják,hogy folyadék volt --- nagyon durva --- ! -
Ratty #6 Azt próbálták szimbolizálni, hogy azért viselkedik inkább folyadékként, mert a gluonok megtartották a kötéseket a kvarkok között még ekkora hőmérsékleten is!
Ja és az nem 10-23 másodperc hanem 10^-23 másodperc:) Azért dúrva lett volna ha 10 másodpercig létezett volna:D
Ilyen eredmények eddig is voltak, mert ugye a QGP-t már szinte bizonyítottnak vehetük, és 10^-23 másodpercel az univ keletkezése utánig már "viszaláttunk" eddig is, mert csak ekkora gyorsítóink vannak. Az elméletei határ azt hiszem 10^-31 bár ezt nem mondom biztosra. Utána jön az új fizika, QG meg ilyenek. Ránk vár a feladat h kidolgozzuk:D Úgy 2050-ben már osztják is a nóbeldíjat a QG miatt;) -
Damon #7 Nekem az magas, hogy arany részecskék felgyorsításából meg tudják állapítani, hogy mi volt az ősrobbanás első pillanataiban?! -
IoIa #8 Egyáltalán volt ősrobbanás? És mi volt azelőtt?
Az emberi gondolkodás tipikus példája, hogy a végtelent csak az egyik irányban tudja elképzelni, és ez a jövő. A múltra ez miért olyan nehézkes?
#7: ez a kérdés bennem is felmerült. Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani.
#6: ugye Te is beismered, hogy azt a hőmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?
-
Cat #9 ehhez hozzá kell tenni, hogy minden kvarkokból áll (hidrogén, vas, réz stb.), szóval kvázi lényegtelen, minek a szóródását figyelik. Az hogy aranyat használtak bizonyára gyakorlati szempontból fontos, de ezt majd egy nálam okosabb fizikus megmagyarázza - ugytudom minden részecskegyorsítóban előnyben részesítik.
Nem a felgyorsításbol állapítják meg, hanem felgyorsítás után ütköztetik, ezáltal az aranyatom szétbomlik az őt alkotó soktucatnyi anyagra, és ezek a kvarkok összeálltak nagyon rövid időre egy anyaggá, majd szétterültek. A hatalmas sebesség azért kell, hogy a végén az ütközésnél tökéletesen szétessen, necsak a protonok és a neutronok, hanem az azokat alkotó összetevők is. (hulye példa: olyan, minthogy ha az auto lassan a falnak megy, akkor csak a sárvédő esik le, ha gyorsabban akkor már darabjaira hullik, ha viszont nagyon nagyon gyorsan, akkor az uléseket tartó csavarok is kiesnek - nagyságrendileg jelen esetben még a csavarokat alkotó atomok is széthullanak) A szoródásból állapítják meg, hogy milyen anyag volt az amivé összeálltak, és hogy annak milyen tulajdonságai voltak.
Nyilván a hömérsékletet nem tudják mérni, de azt tudják, hogy milyen hőmérséklet kell ahhoz, hogy ez a kvark-gluon plazma egyáltalán létrejöjjön. -
ewtoto #10 Háát igen a lényeg hogy a mai számítások nyagyrésze a 18 és 19 szádad zsenik elmélete szerint működik. ha például ma az 5 ös számot bármi másnak neveznénk egész másfelejárna a kutatás ezt Einstein már bizonyította mivel átírta már 1x a matematika elméletét a kérdés hogy biztosan Newton..stb számításain kell tovább mennünk?:) -
Ratty #11 Nem mérték, hanem számolták. Amikor az a valami (QGP) szétsugároz kilövell egy csomó kvark jet, és ezeket detektálják. Ebből van pálya is. A praméterekből, meg a kezdeti állapotuk, ami jelen esetben a QGP.
A "mi volt azelőtt?" kérédsedre, meg köbö annyi a válaszom, hogy mondjuk vegyed az idptengelyt logaritmikus skálán, és nézd meg, hogy azon hol van a nulla. Úgy nagyon a végtelenben... -
ge3lan #12 "Egyáltalán volt ősrobbanás? És mi volt azelőtt?"
Az ősrobbanás megtörténtét sose fogjuk tudni véglegesen bizonyítani. És hogy mi volt előtte? Mi valószínűleg erről nem szerezhetünk tudomást, ha ugyan jogos egy ilyen kérdés.
Az ember a végtelent sehogyse tudja elképzeli. Nincs rá semmiféle tapasztalatunk, és nem is lehet.
De érdekes módon az ókori görögök még nem gondolták, hogy volt kezdete az időnek. Aztán a középkorban európában ezt pár ezer évre tették, most meg már egy mindenképp jónak mondható alsó becslésünk van.
Szerintem az időnek a kezdete és a végtelenbe nyúlása is egyaránt zavarba ejtő és felfoghatatlan az emberek számára.
A napszélnek, sőt egyetlen részecskének is van hőmérséklete, szóval meg lehet mérni ezt is. -
Ratty #13 Einstein nem írt át semmilyen matekot. Minkowski csinálta meg a spec rel-hez a matekot:P -
Ratty #14 Itt lehet szép animációkat letölteni:
http://www.phenix.bnl.gov/WWW/software/luxor/ani/
Az h miért pont arancat használnak, most hirtelen nem ugrik be, de múltkor magyarázta egy kutató aki részt vesz a projekben...Lehet fel kéne hívni, hogy magyarázza meg:D -
Ratty #15 Neked is csak körülbelül annyit mondok, hogy próbáld logaritmikus skáán értelmezni, és rájösz, hogy így már értelmetlen maga a kérdés is:)
Egyik tanárom próbálta meg filozófia vizsgán elmagyarázni hasonló módszerrel, hogy hülyeséget kérdeztek tőle, arról h mikor is keletkezett a világ, de sajna az "okos" bölcsészek nem értettek belőle semmit, és megbuktatták:D -
FTeR #16 érzem, hogy innentől boldogabb az életem, hogy tudom a robbanás után 1 mikrosecig mi volt... -
DcsabaS #17 "Azt próbálták szimbolizálni, hogy azért viselkedik inkább folyadékként, mert a gluonok megtartották a kötéseket a kvarkok között még ekkora hőmérsékleten is!"
A szövegből ilyesmi jön ki, csak éppen az ábrákról nem nagyon látszik. (Sőt, ha a demonstrációs mpeg videókat hasonlítgatom, azokból sem. Egyszerűen nem látszik közöttük különbség, azt leszámítva, hogy a második videóban egyes gombócok össze vannak kötve, az elsőnél pedig nincsenek.)
*****
Kedves © IoIa #8!
"Az arany semmilyen szempontból nem különleges, hogy pont ezzel kéne bármit is bizonyítani."
Az arany csak azért érdekes, mert nemesfémként nagyon tiszta formában előállítható, stabil, ugyanakkor nagyon nagy a sűrűsége (nehéz az atommagja), ezért igen nagy energia szabadítható fel, ha elég nagy sebességgel egymásnak ütköztetjük az atommagjait.
"ugye Te is beismered, hogy azt a hőmérsékletet semmilyen eszközzel nem tudták mérni, maximum következtették?"
Igen, annak alapján, hogy hány szabadsági fok között mennyi energia oszlik el. (Persze ez még nem garantálja a termikus eloszlást, tehát hogy létezne egy pontos egyensúlyi hőmérséklet, ezért a hőmérséklet megadása nem is lehet pontos.)
-
#18
A kutatók remélik, hogy meg tudják mérni a hőkapacitást, a viszkozitást, sőt még a hang sebességét is a kvarkfolyadékban, azonban az RHIC üzemideje költségvetési megszorítások miatt évi 30 hétről 12-re csökkent, ezért a további vizsgálatok éveket vehetnek igénybe, tette hozzá Aronson.
gyors fejlődés:) -
UnnameD #19 Végtelen. Én rengeteget gondolkodtam rajta, hogy valójában mi is az. Arra jöttem rá hogy igazából nincs is végtelen, mint olyan. Most akkor lehetne kérdezni, hogy pl a számegyenesnek hol a vége. Erre a válasz annyi, hogy mindíg van egy adott értéke, egy szám, de soha sem tudjuk a végtelent még csak meg sem közelíteni (elég nehéz megérteni), ezt egy egyszerű egyenlettel ki lehet mutatni. A szingularitás is ezért van, mert az ősrobanás pillanatában elméletben végtelen nagy volt a sűrűség, márpedig valamilyen egyenletbe végtelen van, az marhaság lesz. Vagy bármi, amiben végtelen szerepel, ott valami paradoxon keletkezik. Persze ezt egyelőre csak én gondolom így. 
-
Cicero #20 Elképesztő! 
Jó lenne ha lenne egy pohár kvark-gluon-om :)))
-
Cicero #21 A fénysebességet egyáltalán ellehet érni? 
-
UnnameD #22 A közvetlen vákumbeli fénysebességet nem. Legalábbis olyan dolog nem, aminek nyugalmi tömege van. A fotonnak nincs nyugalmi tömege, de fénysebességnél viszont már van (ha jól tudom), ezér érheti el a fénysebességet. -
#23
A folyadék és a gáz között a különbség az, hogy a folyadék részecskéi között kölcsönhatás van. -
DcsabaS #24 Kedves © UnnameD!
Amin Te gondolkodsz, az az aktuális végtelen létezésének a kérdése. Érdemes lenne tanulmányoznod a halmazelméletet. (De ne csak a halmazok unióját, meg ilyesmi, ugyanis a halmazelméleti számosság definíciójánál _kezdődnek_ a dolgok.)
Addig is:
A végtelen "iskolai elképzelésével" az szokott lenni a baj, hogy számként próbálják meg elképzeltetni, holott nem az. A szám egy adott dolog (még ha nem is ismerjük), a végtelen viszont egy SOHA VÉGET NEM ÉRŐ SOROZAT, vagy egy FOLYAMAT (vagy még bonyolultabb dolog) lehet, NEM pedig egy szám!
A magyar elnevezés tehát tulajdonképpen lényegretapintó, mert a végtelent egyszerűen azzal definiálja, hogy nincs vége (ilyenformán automatikusan más műfajba sorolódik, mint a véges dolgok).
Ami a "végtelenhez tart" úgymond, az valójában divergencia. Közelíteni csak a végeshez tudunk.
Az Univerzum pl. nyugodtan lehetne olyan értelemben végtelen, hogy soha nem lenne időben és térben vége (nem szűnik meg a térbeli és időbeli nagyobbodása), annak ellenére is, hogy az EDDIGI létideje és a MOST érvényes mérete meg lehet véges.
-
Ratty #25 Na ezt ugye nem gondolod komolyan, hogy néhány ábrából, meg demonstrációs videóból megállapítod, hogy nem igaz a dolog? Bocsi, ha csak rosszul értelmeztem, de most keltem fel:D -
UnnameD #26 Semmiképp sem számként értelmezem, de lehet rosszul fogalmaztam. A végtelent inkább iránynak nevezném, amihez sok dolog tart (pl valamilyen intervallum). Mivel még csak most fogok érettségizni,hiányos a tudásom ebből a szempontból 
-
Ratty #27 A végtelennek van matematikai defeiníciója, és azt használjuk az egyenletekben.
Télleg igaza van DcsabaS-nak abban, hogy nézd át a halmazelméletet.
Ha számegyenesen gondolkodsz, akkor valahaogy így lehet megfogalmazni:
Mindíg létezik egy olyan N küszöbindex, amihez találunk egy n>N számot.
Vagyis mindíg van egy olyan szám ami felett vannak még számok. Ennyi! Ez egy aximóa! -
Ratty #28 Ja és a szingularitás sem azért van.
A szingularitás úgy jött ki, hogy egy pontban nem folytonos a téridő függvény! -
DcsabaS #29 Ez így nem teljesen igaz. Pl. a nem ideális gázok részecskéi között is van valamilyen (potenciállal leírható) kölcsönhatás (ezért is nem ideálisak), másrészt, még az ideális gázok részecskéik között is van kölcsönhatás, hiszen ütköznek (különben nincs termalizáció, és nincs hőmérséklet).
A folyadék attól folyadék, hogy a részecskék közötti kölcsönhatás természete és ereje elér egy bizonyos szintet (a termikus gerjesztettséghez képest), és ezért a részecskék mozgása jórészt kollektív, az átlagos sűrűségük pedig viszonylag nagy. Na most a cikkben (az eredetiben) írnak is erről a kollektív mozgásról, a baj csak az, hogy ebből a szempontból a kétféle kép, illetve kétféle mpg videó nem különbözik egymástól. Szóval nem látjuk a különbséget a gáz (avagy plazma) és a folyadék állapot között.
-
Ratty #30 Ja jó poén lenne egy pohár belőle:) Kár hogy 10^-23 másodperc alatt elbomlana:D
A fénysebességet meg persze, hogy el lehet érni. Kicsit megtévesztő név az, hogy fénysebbesség. Inkább valami univerzális sebsség dimenziójú konstansnak kéne hívni (és így is hívják), de a köztudatban enm ezt terjedt el. -
UnnameD #31 Rendben, ha már ketten mondjátok majd keresek vmi irodalmat 
.
-
DcsabaS #32 Kedves © Ratty, tényleg álmos lehetsz, ugyanis amit kifogásolok az mindössze az, hogy a demonstrációs ábrák és videók ROSSZAK.
-
DcsabaS #33 Egzaktul úgy lehet rá hivatkozni, hogy a "c határsebesség".
-
Ratty #34 Igen az ábárkból nem ez látszik! Pot ezt mondtam én is. Lustábbak a fizikusok annál, mintsem újabb ábárkat és animációkat csináljanak:D
És megintcsak azt tudom mondani, hoyg én is azt mondtam, hogy a gluonok kölcsönhatása megmaradt, mint a kölcsönhatás a folyadéknál:) -
Ratty #35 Jó jó bocsi, nem akartam kötekedni, már a következő postodból leesett, hogy te is tudod mről beszélek;) -
Ratty #36 Egzaktul lehet rá úgy hivatkozni, de a relativitás elmélet axiómáiban nincs benne! Ott csak annyit tételezünk fel, hogy nincs határsebesség. És gyönyörű csoportelméletei levezetéssel kijön, hogy a c egy állandó. A sebességösszeadási képletből meg látszik, hogy nem lehet túllépni. -
Caro #37 Az ősrobbanás ténye nem igen megkérdőjelezhető > A COBE műhold állandóan fogja az akkori időből megmaradt háttérsugárzást.
Én nem mondanám olyan biztosra, hogy a fénysebesség nem érhető el.
Nemrég volt itt egy cikk, amin elindultam a linkeken, és megérkeztem a "gyorsabban a fénynél" c. cikkhez, ahol azt írták, hogy 300x-os fénysebességre gyorsítottak egy lézersugarat.
Igazából semmi sem biztos. Ott van a termodinamika 2. főtétele. Semmivel sem bizonyítható, egyszerűen tapasztalati törvény. Ennek ellenére mégis fundamentálisnak fogadják el.
Aztán a Lenz-törvény. Úgy szól, hogy az indukált feszültség mindig olyan, hogy az általa indított áram az őt létrehozó hatást csökkenti.
Namost mivan, ha a szerencsétlen mágneses kölcsönhatás mondjuk olyan gyorsan változik, hogy mire a válaszmágnesesség megérkezik az indukcióból, addigra már megfordult a polaritása? Erősíti az eredeti hatást? Akkor már az energiamegmaradás sem érvényes.
Szóval a fizika törvényei érdekesek, de mindegyiknek megvannak a határai. -
Ratty #38 Én meg biztosra mondanám, hogy nem érhető el! Akkor nem érted a speciális relativitás elméletet. Senki nem mondta, hogy egy másik koordináta rendszerből nézve nem láthatod azt h gyorsabb lenne. Erre a 300x-os fénysebességre is csak azt tudom kérdezni, hogy mihez képest? Maguk az inerciarendszerek nem mozoghatnak fénysebességgel.
És ezt ha kicsit magasabb szintre emeljük és vesszük az áltrelt akkro megint bukó, mert abban már nincs inreciarendszer, és senki nem mondja ott h van energiamegmaradás. Legalábbis globálisan nincs. Lokálsan működik, és a te példád mondjuk lokális. De a helyedben megnézném, hogy mi az az interferencia. -
Caro #39 A cikk szabálytalan törésmutató jelenségről írt, az igaz, hogy ezt nem tudom mi.
Azt is tudom, hogy egy test korlátlanul nagy mozgási energiával rendelkezhet, de a relativitáselmélet képlete alapján soha nem fogja túllépni a fénysebességet.
Csak azt írtam le, amit a cikk írt, nem mondtam, hogy egyetértek vele.
De mondok még egy példát:
megy közel fénysebességgel egy test. Tegyük fel belép egy erős gravitációs térbe. A gravitációs tér minden testet a tömegére való tekintet nélkül gyorsít. Akkor itt mi fog történni? Túl nem lépheti a fénysebességet, mert nő a tömege. Ha a tömege nő, és mégis egyenletesen gyorsul, akkor viszont nem nehéz belátni, hogy gáz van. Magyarul: véges időn belül végtelenre nő a tömege. Eredmény? Fekete lyuk? Vagy ha nem akkor mi? -
Caro #40 Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy a mozgási energia olyan "elemi részecske", amire a feltételezett gravitonok hatása nem terjed ki. Ez esetben egy új részecskével lenne dolgunk, ami nem nagyon valószínű, bár nem is lehetetlen. Ez feloldaná az ellentmodást, mert ekkor a gravitációs erő számolásánál a nyugalmi tömeget kéne nézni.