122
  • DcsabaS
    #122
    Igazad van, ha konkrétan megbeszélték bizonyos fényelhajlási kísérletek bemutatását, akkor azt több, mint illik bemutatni. (Bár ilyenkor is közbejöhet valami.)

    ********
    "Epp azert irtam, akkor mar mennyunk egyutt a CERNbe es utkozben vitazhatunk :)"
    Nincs is annál kellemesebb, mint amikor hosszú időre össze vagyunk zárva valakivel, akivel nem szeretnénk (:-)...
  • Ratty
    #121
    Cern kirándulásokat szervez éves szinten a magyar fizikushallgatók egyesülete. www.mafihe.hu
    Már nemzetközi a dolog, és sokan jelentkezhetnek. Persze azért korlátolt a létszám, és pályázni kell:) Majd egyszer én is megpróbálom, de csak miután összerakták, és működik:D
  • Alien_AM
    #120
    Epp azert irtam, akkor mar mennyunk egyutt a CERNbe es utkozben vitazhatunk :)
  • Ratty
    #119
    A labor gyakkal igazad van! Így megy ez, de te is tapasztaltad ;)
    Viszont ha megígérik a profnak, hogy bemutatnak mondjuk egy fényelhajlási kísérletet, vagy valami mást megnézhetnek ami optikai kísérlet, legalább működés közben, akkor azért illene.
  • DcsabaS
    #118
    Ugye egy egyetemi laborgyakorlat komolyabb dolog, mint egy fizika óra. Jó alaposan (előre) fel kell rá készülni, elméletileg és a kísérleti eszközöket illetően is. (Jobb helyeken kisebb vizsgázással kezdődik a gyakorlat, és ha a hallgató nem bizonyul elég felkészültnek, már nem is nyúlhat a berendezéshez.) Ha minden rendben, akkor mondjuk 2-5 órai munkával elvégeznek egy mérési feladatot (kiértékeléssel), a jegyzőkönyv véglegesítése már otthonra szokott maradni. A mérést a hallgató legtöbbször másodmagával végzi, vagy legalábbis ez az optimális, mert így tudják segíteni egymást, de azért elegendően sok feladat hárul mindenkire, és nem marad ki semmi lényegesből.

    Ehhez képest a látogatásokra (még ha az fizika óra is) a diákok készületlenül érkeznek, csapatostul, és összesen csak 1/2-1 órára. Nem sok mindent lehet csinálni. Persze, még ilyen keretek között is el lehet képzelni jobb (hasznosabb) látogatást, meg teljesen feleslegest is.

    (Én mindenesetre ilyen alkalmakkor igyekszem a diákok érdeklődésének megfelelően kanyarintani a mondókámat, többnyire STM/AFM/NDT és ionimplantáció témakörében. Működés közben itt sem lehet sok mindent csinálni, tekintve pl., hogy egyetlen AFM kép felvételéhez is kellhet 1 óra idő.)
  • Ratty
    #117
    Oké te dolgozol ott, de talán egy fizika óra nem csak sima látogatásnak számít, pláne, ha elvileg optikai kísérleteket mennek nézni... :)
  • DcsabaS
    #116
    "KFKI elavult es nevetseges. engem ott max a server szoba erdekelne."
    Ez aranyos (:-).

    "inkabb majd en megkereslek ha lesz lehetosegem kimenni cern-be, szokott lenni mindig fiataloknak ilyen tudomany ut, oda gyere velem."
    A CERN-be (vagy más gyorsítóhoz) mehetsz KFKI-sokkal is, sokan járnak.

    *********
    "Még előző szemeszterben volt fent pár fizikus/csillagász imerősöm, és így messziről mutogatták nekik, hogy "igen, nekünk van ilyen berendezésünk is, de most nem kapcsoljuk be" :)"
    Ez természetes. A nagyberendezéseket nem a látogatók kedvéért fogják ki-be kapcsolgatni (még ha előre megbeszélt is az időpont). Sőt, amikor élesben megy valami, akkor nem túl szívesen engednek oda zavaró tényezőket. Ettől függetlenül ez is megoldható, de csak elkötelezettebb diákokkal, akik mondjuk az adott témában diplomamunkáznak.
  • Ratty
    #115
    Azért a KFKI sem pont olyan. Még előző szemeszterben volt fent pár fizikus/csillagász imerősöm, és így messziről mutogatták nekik, hogy "igen, nekünk van ilyen berendezésünk is, de most nem kapcsoljuk be" :)
    És ez elvileg egy teljesen hivatalos előre megbeszélt látogatás volt a fizika előadás keretében!
  • IoIa
    #114
    A "leírták" én voltam, de nem voltam biztos abban, hogy ugyanaz vagy-e, mint az ugyanilyen nevű nick egy másik fórumon, akiről tudtam, hogy fizikus...
  • Alien_AM
    #113
    KFKI elavult es nevetseges. engem ott max a server szoba erdekelne.

    inkabb majd en megkereslek ha lesz lehetosegem kimenni cern-be, szokott lenni mindig fiataloknak ilyen tudomany ut, oda gyere velem.
  • DcsabaS
    #112
    A KFKI-ba fel lehet jönni, vannak rendszeres laborbemutatások is (középiskolásoknak és egyetemistáknak), de ha van kutató ismerősöd (pl. én), az hétközben bármikor engedélyezheti a belépésedet.

    ********
    Kedves © IoIa #111!

    Már ebben a rovatban is leírták, hogy fizikus vagyok. Tehát a helyes válasz: 2
    (Azt remélem nem nehezményezed, hogy nem írom le minden üzenetemben. Nem szeretem a tekintélyelvű okoskodásokat.)
  • IoIa
    #111
    Tényleg nem kötözködésből, de:
    "Nem tértem ki, világosan leírtam, hogy a fizikus hallgatóknak le kell vezetni."

    Ezt akkor tudnám elfogadni, ha az alábbi két verzió egyikét írtad volna:

    1. Nem tértem ki, világosan leírtam, hogy a fizikus hallgatóknak le kell vezetni, én is fizikus hallgató vagyok, és már levezettem, semmilyen hibát nem találtam az eredeti levezetésben.

    2. Nem tértem ki, világosan leírtam, hogy a fizikus hallgatóknak le kell vezetni és annak idején, amikor fizikus hallgató voltam, én is levezettem, semmilyen hibát nem találtam az eredeti levezetésben.

    Melyik verzió az igaz?
  • Alien_AM
    #110
    nem kell hogy fenysebeessegel mennyen

    nem is irtam azt, azt irtam kozel fenyseb.
  • Alien_AM
    #109
    nem szemelyeskedem, de jo fejezzuk be mert nem tudunk kozos nevezore jutni, egyebkent is ezt szemelyesen kene megbeszelnunk.

    de meg mindig ott a nagy hiba: "Ez az eldőlési folyamat is max. c-vel zajlik"

    de jo tegyunk pontot a vegere, a te verziod is egy elmelet meg enyem is. es nem szemelyeskedni akartam hanem vitazni.
  • DcsabaS
    #108
    Kedves Alien_AM - VIP #96!

    Fel nem foghatom, hogy mi vezet Téged (pláne VIP státuszban) ilyen személyeskedő és ostoba üzenetek leírására.

    A macskás kísérletednél egyébként a következő történik:
    Minthogy a foton kvantuminterferenciára csak abban a térbeli és időbeli tartományban képes, amelyre kiterjed, legkésőbb akkor, amikor elválasztod az űrhajókat (a csövet), eldől, hogy a foton melyik térrészben marad. Ez az eldőlési folyamat is max. c-vel zajlik, ezért ha előzőleg egyenletes valószínűséggel tartózkodott a foton mindkét rakátában, a távolságból kiszámolhatjuk, hogy MÉG minimum mennyi idő kell ahhoz, hogy bármelyik rakétában észlelhető legyen a foton.
    Másszóval semmi olyan nem történik, amit csak tachionokkal lehetne magyarázni.

    "nem mindegy neki, vagyis a meres befolyasolja az eredmenyt"
    Igen, a kvantumfizikai mérés befolyásolja az eredményt. Csak azt kell még ehhez tudni, hogy a mérést ilyen szempontból NEM az definiálja, hogy a én (vagy valaki más) ránéz-e az eredményre, hanem azok a fizikai kölcsönhatások, amelyek ún. energia sajátállapotba hozzák a rendszert. És ilyen számtalan alkalommal történik úgy, hogy senki sem akart mérni.

    "es itt halt meg dcsaba is a kijelenteseivel meg te is kryon ez nem elmeleti fizika mar ! csak fejlodni kell, es mindent nem hoznak nyilvanossagra csak ha prezentalsz kulfoldre vagy ..."
    Ugyan bizony melyik kijelentésem halna meg?!?

    "kvantumechanikai renszer állapotanak keveredeset soha nem lathatjuk."
    Közvetlenül nem. De ki állított mást?!?

    *********
    "1. Kitértél a válasz elől! Te magad is levezetted?"
    Nem tértem ki, világosan leírtam, hogy a fizikus hallgatóknak le kell vezetni.

    "2. A csillagászok a távoli objektumok helyzetét, távolságát, stb. az észlelt adatok alapján határozzák meg, és nem fordítva. Az észlelés alapja viszont nem a gravitáció, hanem a c sebességgel haladó észlelhető fizikai jelenségek. Így kapásból hamis eredményekhez jutnak."
    Valóban lehet jutni hamis eredményekre, ha az észlelt adatokat nem kellő körültekintéssel értelmezik. Ebben tehát egyetértünk. Talán még annyival meg is toldanám, hogy bizonyos esetekben (pl. feketelyukak, táguló Univerzum) jellemző is, hogy elsősorban csak a népszerű elképzelések mentén értelmezik, ami persze helytelen.
  • IoIa
    #107
    1. Kitértél a válasz elől! Te magad is levezetted?

    2. A csillagászok a távoli objektumok helyzetét, távolságát, stb. az észlelt adatok alapján határozzák meg, és nem fordítva. Az észlelés alapja viszont nem a gravitáció, hanem a c sebességgel haladó észlelhető fizikai jelenségek. Így kapásból hamis eredményekhez jutnak.
  • Ratty
    #106
    Bocsi, ha hülyén fog hangzani, de kvantumban még annyira nem vagyok otthon:)
    Szóval ezzel amit leírtál gyakorlatilag a véletlen szimmetriájára akartál célozni? Meg tudtommal, az információt mint olyan semmilyen megmaradási tétel nem írja le. Asszem ebben a témában még tanulnom kell:)
    Azt azért nem kéne figyelembe venni, hogy az 1ik űrhajó fénysebességgel megy? Vagy most nem keverted kicsit a kvantumot és a relativitást?
    Bocs ha kicsit hülyén hangzott, csakugye csillagászéknál ez már annyira nem kötelező:P
  • Kryon
    #105
    Ja,és kérem az előző hármat ne cenzúrázzák ki,mert van benne infó(ezt viszont nyugottan kilehet)...
  • Kryon
    #104
    Valamilyen címet tudnál mellékelni?,mert én hirtelen ilyet nem találtam....kössz.
  • Kryon
    #103
    Helyesbítek,abban a cikkben tényleg csoportsebbesség szerepel......
  • Kryon
    #102
    Hát nem állítom,hogy teljesen érteném amit leírtál,de majd valahogy utánajárok ezeknek.....
  • Alien_AM
    #101
    Kryon ezt te irtad:

    // Tehát jelenleg senki sem jelentheti ki,hogy a fénysebesség átléphető lenne.

    ez a 90-es evekben volt igy, de ezt mar leirtam
  • Alien_AM
    #100
    kvantumechanikai renszer állapotanak keveredeset soha nem lathatjuk.

    kvantummechanika alaptorvenye, dcsaba ezt ird fel valahova. thx
  • Alien_AM
    #99
    de nem erted epp ez a durva hogy "mindegy neki,hogy mi megnézzük e egyáltalán,az ha megnézzük,csupán információ nekünk arról mi is történt"

    nem mindegy neki, vagyis a meres befolyasolja az eredmenyt

    van egy ojan kiserlet amit elvegeztek:

    nem tom hallottal e a kvantumfazekrol, foton polarizacio stb.. na szoval elore szolok ez dcsabanak mar nagyon sok lesz de azt szoktam mondani inkabb olvasd el 3-4x ugynazt a mondatot ha nem erted :)

    szoval vegyuk a fazekat:

    ezt most nem reszletezem mert tobb oldal lenne lenyeg:

    alapanyag az ion atom (berilliumion)
    errol leszedunk egy elektront
    igy az ion pozitiv toltesu mint mindenki tuggya
    igy elektromos terrel iranyitani lehet
    tehat vettek egy fazeknyi berilliumiont es forraltak majd megfigyeltek a forrasukat es aminek a hatasara a forras megyszunt !!!!!!!!!4

    a forrashoz 256 ezredmasodpercre van szuksege az ion-nak hogy atlepjen a masodik enegrgiaszintre
    enneka valoszinusege 100%
    lefeleztek az idot 128 ezredre-re ekkor azonos a valoszinusege hogy atlepett e a kovetkezore vagy nem, barmej koztes allapotban az ion szuperpozicioban van vagyis 50% -50% hogy atlep vagy nem. a kvantumechanikai renszer állapotanak keveredeset soha nem lathatjuk.

    na szoval 128-nal valasz az ion hogy atlep vagy nem, ha 64 alkalammoal nezunk be fazekba meg kisebb hogy atlepnek es az eredmeny a fazek nem volt hajlando felforrni !!4

    a kiserletet Coloradoban hajtottak vegre Boulderben az EÁNSZTI

    a benezeshez lezerfenyt alkalmaztak ami ugye a 2-es szinten levo ionnt nem bantotta az egyessel meg utkozott.

    es itt halt meg dcsaba is a kijelenteseivel meg te is kryon ez nem elmeleti fizika mar ! csak fejlodni kell, es mindent nem hoznak nyilvanossagra csak ha prezentalsz kulfoldre vagy ...

    meg rengeteg ilyen van.
  • Kryon
    #98
    Összetett részecskékre ezt már nehezebben tudom elképzelni,pedig elvileg ott is így működik,amúgy meg vígasztal a tudat,hogy más se érti még ezt....
  • Kryon
    #97
    Namármost,én nem tudom levezetni (ez nekem még magas),de a hullámfüggvény összeomlása nem csupán afféle elméleti konstrukció?,elvégre sztem. a részecske eleve "választ" valamien valószínűséggel (ezt adja a hullámfüggvény,mint valószínűségi hullám) és mindegy neki,hogy mi megnézzük e egyáltalán,az ha megnézzük,csupán információ nekünk arról mi is történt,mely amúgy is megtörténik,de "megnézés",mérés nélkül természetesen csak a valószínűséget ismerjük mint a pénzfeldobásnál........Egyébként egyszer nekem úgy magyarázta ezt egy végzett fizikus,hogy a dolognak valszeg a "virtuális részecskékhez" van köze,mégpedig: pl. megy egy elektron,a térben körülötte megjelennek-eltűnnek virtuális fotonok és elektron-pozitron párok,melyek kölcsönhatásba lépnek az eredeti elektronnal (állandó kioltások,átalakulások,megjelenések) és ez e "halom" halad.Ekkor ugyebár mindíg +1db elektron van,mely nem párosítható antirésszel.Ez minden pillanatban olyan mint afféle "leülős játék" N játékossal és N-1 székkel,így tud részecskeként megjelenni az elektronunk,de mérés nélkül csak azt tudjuk,hogy ezen "részecskehalomban" hol mekkora valószínűséggel találnánk ez a "kiesett" elektront,ez pedig csodák csodájára pont hullámfüggvény......valami ilyesmi..
  • Alien_AM
    #96
    most nem akarlak megbantani, de te pont azok koze tartozol akik vegig 5-se vegeztek az egyetemet streberkent aki minden kepletet fejbol levezet es aki megrogzotten irja le a dolgokat a legalapvetobb kepletekkel es nem koveti a tudomany fejlodeset. bar mar azt is kezdem feltetelezni hogy vallasos vagy, az pedig egy ujabb hatrany egy jo fizikusnak.

    mind1 hogy ne nezz hujenek levezetem neked

    visszaterve senki nem monta hogy leteznek tachyonok, ez elmeleti fizika, mivel csak igy lehet bizonyos dolgokat megmagyarazni. de ha te ojan okkos vagy akkor magyarazd el nekem a feny hullam es reszecske termeszetet a 2 reses kiserletet hagyd ki vegyuk ugy azon tul vagyunk levontad a kovetkezteteseket. (tobbek kozott ugye azt hogy ha meg akarod vizsgalni akkor reszecske, ha nem akkor hullam vagyis interferencia jon letre gondolom ez neked vilagos)

    konluzio tehat ha minel jobban megvizsgalod reszecske kent viselkedik nincs interferenci kep. hoppa hogy lehet ez?
    ekkor jott a macskas kiserlet elso valtozata amiben ugyanez jelenik meg csak akkor derul ki a macska vegallapota ha megnezzuk a dobozt, addig 50 50 %. tehat ha megvizsgalod akkor dol el.

    namarmost:

    ez eddig lajtos pipa volt altalanos iskola es itt te le is ragadtal mert nem vizsgalod meg a dolgokat tobb oldalrol es elfogult vagy. na szoval:

    kepzeljunk el 2 csicska macskat
    mindekettot bezarjuk egy urhajoba
    a ket urhajot vekony cso koti ossze
    mindket vege nyitott az urhajok fele
    a cso kozepen egy doboz van, a kozepen meg egy automata valaszfal
    a dobozban termeszetesen egy foton van
    mindket urhajora fel van szerelve a jol ismert szerkezet amejik eszleli a fontot kinyirja a macskat
    tehat ha a dobozbol jobb oldalra megy a foton a jobb oldali macska hal meg
    a doboz ket oldalan termeszetesen nyithato ajto van

    emlekeztetlek >> amig senki nem nez oda addig a foton valoszinusegi hullama egyenletesen tolti ki a dobozt, amikor a valaszfal bemegy 50% hogy egyik 50% a hogy a masik feleben van.
    ekkor kinyitjuk a doboz oldalait
    tehat mar elindult az egyik macska fele de nem tugyuk mejikhez
    es most elvagjuk a csovet ket kulonallo urhajo lesz
    mindket urhajoban jelen van a foton valoszinusegi hullamanak 50%-a
    ez alkotja a szuperpoziciot meg nincs eldontve semmi

    (es most jon a lenyeg a tachyonok)

    az egyik urhajot jobbra kuldjuk el kozel fenysebessegel
    a masikat balra a fenysebesseg mongyuk 2%-val
    eltelik 3 ev
    amejik balra ment odaer egy bolygora pl. fold
    a masik mar fenyevekre van
    a foldon kivancsi az ember es belenez az urhajoba, es akkor abban a pillanatban az urhajo tartalmanak hullamfuggvenye osszeomlik !!! eldonti hogy a foton mint reszecske mejik urhajoban maratt, tegyuk fel elo macskat talalnak akkor viszot a masiknak meg kell dogolnie !!
    csakhogy most figyelj dcsaba

    amikor megnezik egy "jel"nek el kell indulni hogy a masiknak mekk kell dogleni abban a pillanatban!
    igy nemcsak terbeli jelet indit utjara hanem idoben visszafele is jelez valamit egeszen addig a pillanatig amikor eldolt a dolog. ezt nevezik a jelek pillanatszeru terjedeset terbeli tavolsagokra hiszen Einstein relativitaselmeletenek egyik kovetkzmenye pontosan az hogy ha valamely jel kepes a fenysebessegnel gyorsabban haladni akkor ugyanezen jel kepes az idoben visszafele is. erre Bell is azt monta mint te mert a valosaghoz akart hu maradni de o is bevallotta ezzel lenyegeben megmagyarazhato

    tehat a spec relativelmelet nem tiltja. csak azt mongya nem lehet atlepni mint hatart !!! ez a nagy kulonbseg amit te nem fogsz fel mert ami a hataron tul van alapbol annak a sebesseg lelasittasahoz kellene vegtelen energia. szimetria fojtathatnam de csak felidegesitem magam ijen elfogult tiniken.
  • Ratty
    #95
    "Fizikuséknál kötelező levezetni. (És még csak véletlenül sem jellemző a képletek misztikus tisztelete és gépies használata. Az a mérnökök jellemzője.)"

    Na ez tényleg igaz:) Ismerek egy pár leendő fizikust, akik elkezdtek mérnöki sulit is, és kicsit lepődtem meg én is, mikor elmagyarázták, hogy ha a mérnökök megkérdezik, hogy az a képlet miért van úgy néha csak annyit válaszolnak, hogy "mert a fizikusok azt mondták" :))
  • DcsabaS
    #94
    "látható ~ érzékelhető, mérhető. De az összes alkalmatosság alkalmatlan erre! A fény c sebességgel megy max., a többi mérhető annál kevesebbel. Akkor hogyan mérnéd meg, hogy ezek az értékek ne hamisítsák meg a mérést?"
    1.) Hogy a fény vákuumban és gravitáló tömegektől távol éppen c-vel megy (mármint a határsebességgel), igazából ez is csak egy feltevés (a relativitáselméleté). Mert lehet, hogy egy picurkával lassabban, csak éppen sem kísérletileg, sem elméletileg nem tudjuk kimutatni.
    2.) A gravitácó elméletileg szintén a c határsebességgel megy, de ha netalán mégis egy picurkával lassabban, azt pillanatnyilag nem tudjuk kimutatni.
    3.) Ha elég nagy különbség lenne a fény és a gravitáció terjedési sebessége között, akkor bizonyos csillagászati események másképp látszanának bekövetkezni. Nyilván azok, amelyeknél a gravitációnak is szerepe van, miközben alapvetően optikai úton követjük nyomon az eseményeket.

    "De szerintem a képlet rossz. Levezetted már magadtól valaha? Vagy csak elhitted a tankönyvekből és bemagoltad? Ha jó vagy matekból, észre fogod venni a hibát (ha magadtól levezeted és utána összehasonlítod az eredetivel)."
    Fizikuséknál kötelező levezetni. (És még csak véletlenül sem jellemző a képletek misztikus tisztelete és gépies használata. Az a mérnökök jellemzője.)

    ********
    Kedves Alien_AM - VIP!

    Próbáld megérteni (komolyan!):
    1.) Borzasztó sok érdekes eklméletet lehet(ne) kreálni, amelyek sikerrel leírják az események egynémely csoportját.
    2.) Csakhogy a tudományban ez még édeskevés, ugyanis olyan elméletekre van szükség, amelyek:
    A.) összhangban vannak a tudomány többi részével is - vagy ha nem, akkor javítani tud rajta.
    B.) az új elmélet nem felesleges, vagyis ami csak azt tudja, mint a régi elméleteink, csak éppen bonyolultabban.

    Most visszatérve a tachionokra:
    3.) Elméletet lehet kreálni a leírásukra, de megbeszéltük, hogy ez még kevés.
    4.) A létezésüket egyelőre semmi sem bizonyítja, ugyanis nincs egyetlen olyan kísérleti/elméleti tény sem, amelyet csak velük lehetne magyarázni.
    5.) A kvantumfizikai sajátállapotok kialakulása a szokásos fizikai kölcsönhatásokkal (és max. c sebességgel) zajlik, és NEM kell hozzá c-nél nagyobb jelterjedési sebességet feltételezni.
    6.) A hullámfüggvény egy matematikai konstrukció, amivel csupán leírni kívánjuk a jelenségeket, ráadásul (a Schrödinger-féle hullámfüggvény még csak nem is a relativisztikusan igaz verzió). Ezek jellemzője, hogy lehet velük helytelenül is számolni.
    7.) Kívülállók hajlamosak szinte mindent félreérteni (:-).
  • trident
    #93
    Thx.:)
    Még egy pár ismeretterjesztő filmen át kell rágnom magam, de sebaj. Szivesen ülök le eléjük. Elvégre nem ebből diplomáztam, de érdekel.
  • Ratty
    #92
    Szerintem bármelyik egyetemen ahol vannak fizikusok meg lehet tanulni:)
  • memphis23
    #91
    ti merre tanultok???....vagy aki már nem az hol tanulta ezeket???
  • Ratty
    #90
    Ez így érthető:) A legtöbb könyvben ez van benne, sőt szinte az összes könyv félreértelmez valamit. Meg azt hiszik, hogy a fizikusok nem tudnak mátrixul, és csoportelméletül, ezért túlbonyolítják az egészet, mikor egyszerű matekkal fizikai tapasztalat nélkül is le lehet vezetni:)
  • memphis23
    #84
    Ha 1 test gyorsul akkor hogy növexik a tömege?
    mijen arányban gyorsul a sebesség a tömeghez viszonyiitva?
  • Ratty
    #83
    Jó de akkor igazán válaszolhatnál, hogy melyik klasszikus képletre gondolsz, ami a tömeg fénysebseség közeli (vagy nagy sebességen történő) változását vezeti le! Klaszikus fizikában nincs szó tömegövekedésről.
  • IoIa
    #82
    Én levezetésről beszéltem, az a hibás. Így a képlet is, ami a végeredményen alapul.
  • Ratty
    #81
    Okés köszike, és megint bocs.
    Akkor viszont nem értem, hogy mégis melyik klasszikus képletre gondolsz, ami hibás lenne!
  • IoIa
    #80
    Sem bölcsész, sem lány...

    #78:
    Albert Einstein: Speciális és általános relativitás elmélet
    (szerinted ez klasszikus fizika?)
  • Ratty
    #79
    Ja és bocsi, nem rád gondoltam! Nem is tudtam h bölcsészlány vagy:P Ez ilyen általános mondás:)))
  • Ratty
    #78
    Megkérdezhetném, hogy pontosan milyen kalsszikus levezetésre gondolsz? Nem teljesen tiszta a kontextus. Tudtommal modern fizikáról beszélünk, de sorry, szerintem csak én értem félre.