DcsabaS#94
"látható ~ érzékelhető, mérhető. De az összes alkalmatosság alkalmatlan erre! A fény c sebességgel megy max., a többi mérhető annál kevesebbel. Akkor hogyan mérnéd meg, hogy ezek az értékek ne hamisítsák meg a mérést?"
1.) Hogy a fény vákuumban és gravitáló tömegektől távol éppen c-vel megy (mármint a határsebességgel), igazából ez is csak egy feltevés (a relativitáselméleté). Mert lehet, hogy egy picurkával lassabban, csak éppen sem kísérletileg, sem elméletileg nem tudjuk kimutatni.
2.) A gravitácó elméletileg szintén a c határsebességgel megy, de ha netalán mégis egy picurkával lassabban, azt pillanatnyilag nem tudjuk kimutatni.
3.) Ha elég nagy különbség lenne a fény és a gravitáció terjedési sebessége között, akkor bizonyos csillagászati események másképp látszanának bekövetkezni. Nyilván azok, amelyeknél a gravitációnak is szerepe van, miközben alapvetően optikai úton követjük nyomon az eseményeket.
"De szerintem a képlet rossz. Levezetted már magadtól valaha? Vagy csak elhitted a tankönyvekből és bemagoltad? Ha jó vagy matekból, észre fogod venni a hibát (ha magadtól levezeted és utána összehasonlítod az eredetivel)."
Fizikuséknál kötelező levezetni. (És még csak véletlenül sem jellemző a képletek misztikus tisztelete és gépies használata. Az a mérnökök jellemzője.)
********
Kedves Alien_AM - VIP!
Próbáld megérteni (komolyan!):
1.) Borzasztó sok érdekes eklméletet lehet(ne) kreálni, amelyek sikerrel leírják az események egynémely csoportját.
2.) Csakhogy a tudományban ez még édeskevés, ugyanis olyan elméletekre van szükség, amelyek:
A.) összhangban vannak a tudomány többi részével is - vagy ha nem, akkor javítani tud rajta.
B.) az új elmélet nem felesleges, vagyis ami csak azt tudja, mint a régi elméleteink, csak éppen bonyolultabban.
Most visszatérve a tachionokra:
3.) Elméletet lehet kreálni a leírásukra, de megbeszéltük, hogy ez még kevés.
4.) A létezésüket egyelőre semmi sem bizonyítja, ugyanis nincs egyetlen olyan kísérleti/elméleti tény sem, amelyet csak velük lehetne magyarázni.
5.) A kvantumfizikai sajátállapotok kialakulása a szokásos fizikai kölcsönhatásokkal (és max. c sebességgel) zajlik, és NEM kell hozzá c-nél nagyobb jelterjedési sebességet feltételezni.
6.) A hullámfüggvény egy matematikai konstrukció, amivel csupán leírni kívánjuk a jelenségeket, ráadásul (a Schrödinger-féle hullámfüggvény még csak nem is a relativisztikusan igaz verzió). Ezek jellemzője, hogy lehet velük helytelenül is számolni.
7.) Kívülállók hajlamosak szinte mindent félreérteni (:-).