Jönnek a robotok

külömben is nem lesz állásunk és ha állásunk nincs akkor pénzünk se lesz
én nem vok egy pénzmániás de ez azért már durva...
és azért nam lesz állásunk mert õk okosabbak mint az ember és akkor már kinek kell "egy béna ember"

én tökre örülök de mi van ha annyira okosak hogy uralni fogják a világot?
tudom hogy ez gyerekes meg minden de hát most az emberek uralják és ha még az embernél is okosabbak akkor tényleg lehetséges<#szomoru1><#wow1> <#csodalk><#conf><#help><#banplz><#kuss><#dumcsi>

Azért kellenek az emberi melót kiváltó robotok mert egy-két(sok) fantáziátlan hangyától eltekintve az emberek más hasznos(!) idõtöltést is el tudnak képzelni maguknak mint a gürizés.
A robotkutatásba belekeverni a harmadik világ nyomorát meg tök fölösleges demagógia, nem ezért éheznek és nem is a beléjükpumpált segélyektõl fognak talpraállni.

Szerintem veszélyes az MI. Az ember van olyan lusta, hogy alkot olyan gépeket, amik talán majd jobbak és gyorsabbak lesznek saját magánál, csakhogy ne kelljen dolgozni. Teljesen el tog tunyulni az emberiség. Lehet, hogy 200 év múlva már csak aggyal rendelkezõ, robotok által talicskában tologatott nagy darab hájtömeg lesz az emberiség. Én inkább dolgozok mint nagyapáink, élek 70-80-90 évet mint nagyapáink, és tervezek olyan robotokat, amik bár intelligensek, de nem rendelkeznek mesterséges intelligenciával. Miért kell robot? Mert egy robotot nem kell megfizetni? Egy robot nem beszél vissza? Egy robotnak nem kell kaja? Inkább robotok fejlesztére költünk kétszer annyi pénzt, semhogy feleannyi pénzbõl megszüntethetnénk az afrikai, vagy egyéb elmaradott országok földi pokol mivoltát, ahol az emberek az üres ABC elõtt halnak éhen, amerikai túrista-kalandoroktól kapott USdollárral a kezükben...

Ez mondom úgy, hogy én is RobotFan vagyok, terveztem (és tervezek) robotokat, de szerintem mindennek van határa...

mindig egy olyan Sony Aibo robotra vátytam 😄DDDD

Ne kutyuld bele Daneel 0. törvényét, mert az vonatkozik az emberiségre!

És nekem is, mert akkor nem kell bedigiznem a hétvégén szalagról! (melyre már 1 éve készülõdöm, csak sosincs rá idõm)

Útálom a mûhust meg a tablettát!
Lecsót AKAROK!

<#wave>

http://www.somethingawful.com/articles.php?a=287

http://www.jonathonrobinson.com/3.0/web/webtsos.html

😊 nemtom ismeritek e ezt?😄

Zizi ûrbázis 😊)))))

ugyan már...nézd meg azt a három gépet amit oneil bácsiék kinulláztak eddig 😊

az egy dolog h te mint civil nem tudsz róla 😊

ez már eddig is megvolt csak nem tekertem körbe alufóliával a nõvérem

"háromszor annyi, mint a Föld szimulátor teljesítménye, ami ma a világ legnagyobb számítási kapacitású számítógépe."

ezt biztos a kisujján számolta meg pistike 😊

viccet félretéve errõl a 80as évekrõl valamilyen szaki mondjon egy pár sort léci, hogy mi is volt ott japánban

Ha az MI rendszerek megjelennek - ez mintegy 50 év távlata - a programozói hivatás mint olyan (algoritmikus utasítássorozatok létrehozása) már csak pár embernek fog munkát jelenteni.

"Nézz utána. Ilyen alapon már rég lenne egy jó MI."
Oké, oké. De azértizgalmas híreket lehetett hallani önszervezõ procikról, tanítható mesterséges látóidegrõl, a CNN procikról, quantumszámítógéprõl, stb. Csak belegondoltam.
Különben is, ahogy valaki mondotta volt, az MI programozónak több köze lesz egy pedagógus/pszichológushoz, mint egy bithuszár kóderhez 😊

"Jaja. De az emberek szeretnek ábrándozni. (Talán mert nem érzik át a valóság fantasztikusságát.)"
Deee, átérzem 😊 Foglalkozom mással is néha, nem csak ámítástechnikával ...

Nem, csak TesterLnx-nak adtam volna választ, hogy miért nem lehet szétválasztani az MI és a robotika területét.

Szabolcs:

Noli turbare circulos meos.

Esetleg megvan valakinek mp3-ban az legyen szíves fölvenni velem a kapcsolatot köszi 😊

Az optikai írásjel-felismerés hasonlónak tûnhet, de más problémákat vet fel. A számítógépnek egy gyakran kusza, általunk létrehozott analóg képet (az írásjel képként értelmezendõ) kell jól értelmezhetõ, digitális képpé alakítania A feladat itt abból áll, hogy a gépnek el kell különítenie az egyes jeleket, végigpásztázva a felületet pontról pontra és el kell döntenie, hogy azok egy adott írásjelhez tartoznak-e, vagy sem. Az eredményt azután egybe kell vetni azokkal az a priori információkkal, amelyeket a számítógép memóriájában tároltak az írásjelekrõl. A feladat megoldására ma már jobbnál jobb módszerek, eljárások, algoritmusok állnak rendelkezésre.
Láthatjuk hogy milyen nehézségekbe ütközik a vizuális információk feldolgozása. Mindamellett ma már sikerült a robotok "látását" annyira tökéletesíteni, hogy helytõl, helyzettõl, megvilágítástól függetlenül képesek felismerni különféle, nem túl egyszerû tárgyakat, az összevissza dobált munkadarabok közül ki tudják választani a hibás méretû vagy alakú darabokat.
A hangok és a beszéd felismerése szintén a korszerû robotok sajátja. Meg kell említenem azonban hogy a hang érzékelése nem tévesztendõ össze a beszéd érzékelésével – elõbbi elsõsorban a távolság megállapítására szolgál. A beszéd-felismerés – hasonlóan a vizuális felismeréshez – szintén kecsegtet eredményekkel: már a hétköznapi életben is találkozhatunk – az igaz kezdetleges – hangfelismerõ-rendszerekkel (pl. egyes beszéddel utasítható mobiltelefonok esetén)

A korszerû robotok vezérlését, a - fentebb említett - érzékelõktõl nyert információk feldolgozásával, a több mikroprocesszorból álló, hierarchikus (alá- és fölérendelt) felépítésû vezérlõberendezések végzik.
Amint a fentebbi két példából – a szakértõi rendszerek és a robotika témakörébõl – is látható az MI jelenleg a számítástechnika legnagyobb kihívása mind a hardver, mind a szoftver tekintetében
dr. Majorszky László

- megjelentek a tanítható robotok

- a robot képes érzékelni a környezetét (mely képesség rendkívül fontos az igazán intelligens rendszerek számára)

A taníthatóság, (azaz a egyedi kívánalmaknak megfelelõen programozható robotok) kifejlesztésében az elsõ lépést az úgynevezett Lead Through (átvezetés) módszer jelentette. Ennek során egy emberi operátor végigvezeti a robotot a munkatérben a kívánt lépéseknek megfelelõen. A vezérlõ berendezés - másodpercenkénti többszörös mintavétellel - feljegyzi a lépéseket. A módszer hátránya, hogy a Lead Through program nagyon merev, nem tesz lehetõvé módosítást, nem alkalmas feltételes utasítások beillesztésére. Hiba vagy változások esetén az egész programot újra kell tanítani.

A következõ szinten megjelennek az intelligens robotok. A "robotintelligencia" elsõ feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez "érzékszervekre" van szüksége. Ezidáig a látás, tapintás, és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. Sõt. A robotoknak nemcsak érzékelniük kell környezetüket, hanem kommunikálniuk is szükséges a külvilággal. Utasításokat fogadhat el – akár élõszóban is -, a környezetérõl szerzett információk segítségével a memóriájában tárolt minták (modell) alapján saját maga megfogalmazhatja a feladatait, önállóan tervet készít, azt végre is hajtja, miközben állandóan ellenõrzi önmagát...

Alakzat-felismerés - Ha a fogalmat szélesebb értelemben vesszük, magában foglalja az beszéd, és az írás, a síkban elhelyezkedõ képek, rajzok, de akár a térbeli alakzatok felismerését A kép- és alakzat-felismerés egyike azoknak a területeknek, amelyeken az ember – egyenlõre - sokkal jobb, mint a gép. Nekünk akár egy szempillantás elég ahhoz, hogy felismerjük – a vizuális információból - embertársunkat, egy tájat, utcarészletet stb. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy még a legerõsebb számítógépnek is nagyon sok idõre van szüksége ahhoz, hogy egyetlen képet is megfelelõen felismerjen. Márpedig a túl hosszú idõ, fõleg a robotok vezérlésében nem elfogadható, hiszen gyakran csupán ezredmásodpercek állnak rendelkezésre egy-egy feladatrész elvégzésére. A klasszikus Neumann-elv alapján mûködõ számítógépek képtelenek erre a teljesítményre. Ezért alkották meg a valós idejû (real-time) képfeldolgozás igényeihez szabott kép-preprocesszort. Abból a felismerésbõl indultak ki a kutatók, hogy adott esetben, amikor is vizuális információ szükséges a feladat végrehajtásához, nincs szükség az egész képre, csak azokra a rendszerint kis részletekre, amelyek a feldat-végrehajtás szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Ezeknek a feldolgozását pedig meg lehet oldani egymástól független, párhuzamosan dolgozó al-processzorokkal. Az új típusú (nem-Neumann-elvû) párhuzamos struktúrájú számítógépek valószínûleg megbirkóznak majd ezzel a feladattal is.

Kéne egy kis leves, aztán meg hogy nevess kell egy kis husika utána 😄

Csillagszemû robotok, gépanya, android, múltidõ, mûhús, tabletta, piroskezû... ilyen neveket adnék nekik. Na ráismert valaki? 😊)

Természetesen ezen meghatározások korántsem fedik le a humán intelligencia egészét ám jól szemléltetik milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy valóban intelligensnek mondható számítógépnek. A szakma tudósai az emberi intelligenciát
vették alapul az MI megalkotásakor. “MI mindaz, ami a számítógépet képessé teszi olyan tevékenységek ellátására, melyet addig csak az ember volt képes elvégezni”
(Elaine Rich)
Nézzünk most más példát is az MI rendszerekre! Az utóbbi idõszak látványos (méghozzá szó szerint a látványt is magába foglaló) eredményeket produkáló területe a robotika.
"A robottechnika kihívást jelent az MI számára azáltal, hogy arra készteti, a reális világ reális tárgyaival foglalkozzék" (Michael Brady) A mesterséges intelligencia a robotika kutatói számára már saját tudományuk lelkét képezi. Hol vannak már a tisztán gépies robotok ! Napjaink robotjai már jóval többek pusztán ügyes, de egyszerû mûveleteket végrehajtó gépeinél. A robotok vezérlését végzõ egységek nagy változáson estek át: a korábbi fix, szigorúan meghatározott mûködés helyébe lép a rugalmasabb, kifinomultabb, már fél-intelligens rendszer (ne feledjük, a teljesértékû intelligencia még nem létezik a gépek számára). A fõbb változások az alábbi csoportosítás szerint foglalhatóak össze:

Sztiasztik!

Néhány dolgot nem árt tisztázni, ha a szóba kerül a robotika, és az MI. Ha megengeditek idéznék pár sort saját szakdolgozatomból:

"...A mesterséges intelligencia igen összetett rendszer, amely azonban sokkal
használhatóbb és sokoldalúbb a számunkra, mint a jelenleg elterjedt megoldások.
Jelenlegi rendszereink – természetesen itt a számítástechnikára gondolok, mint
a probléma-megoldások legnagyszerûbb eszközére - túlságosan szigorúan vett
és aránylag egyszerûen felépülõ matematikai-logikai megoldások keretei között mozognak. A mesterséges intelligencia túllép mindezen, és teljesen új dimenziót nyit számunkra...

Az emberi intelligencia (mint az MI kutatások alapja igen sokoldalúan szemlélhetõ: jómagam csak tömören, a számunkra most lényegesebb alapelemeket kiemelve próbálom szemléltetni. Intelligensek vagyunk mert:

- van problémamegoldó képességünk,
- képesek vagyunk az elvonatkoztatásra (mély gondolati “rendszerek” létrehozására) és az általánosításra ,
- képesek vagyunk az ún. analógiák (hasonlóságok) felismerése különbözõ helyzetekben,
- tudunk alkalmazkodni váratlan, új helyzetekhez
- rendelkezünk a tanulás képességével
- kommunikálni tudunk (kapcsolatot létesíteni, közölni) másokkal
- alkotóképességgel rendelkezünk
- ötleteink és intuicióink vannak
- képesek vagyunk saját hibáink felismerésére és kijavítására

Ha kimossa a gatyámat, JÖHET!<#vigyor3>

Jaja. De az emberek szeretnek ábrándozni. (Talán mert nem érzik át a valóság fantasztikusságát.)

Nézz utána. Ilyen alapon már rég lenne egy jó MI.

Ja és van rakodó robot is Aliengyilkoláshoz 😉

Na jah, de a Robosapient egy gagyi távirányítós játékszer, a Qurio (XDR4?) meg egy fejlett autonom robot, igaz az is játékszer, még ha bazidrága is 😊

A Robosapient en is kiprobaltam, egy baromsag szvsz. 😊

Szvsz mûszaki akadálya az MI-nek nincs, max. anyagi és méretbeli.
De.
Ha csak a töredéke bejön a Quantumszámítógérõl szóló jóslatoknak, akkor max. pár évtized.
Jóféle CNN neurális procik, meg önszervezõ processzorok most is léteznek, nagy tömegre csodákra képesek ... 😊

Nem értem azt a dolgot, hogy hogyan jön össze a robotika aktuális technológiai szintje és a holdraszállás idejének a ténye?<#conf>

Csak csendesen megjegyzem: legutsó holdraszállás 30+ éve volt...

Na igen, csak az USA-nak a fegyverkezésbõl van pénze... azért kell neki 5 évente háborúzni...

"Míg az USA mindenképp robotkatonákat akar, addig Japán inkább a békés emberek kedvére tenne."

NA itt a lényeg! Ha az USA nem fegyverkezésre költene, már rég az ûrben lehetnénk, és abból a pízbûl még a szegény országokat is fel lehetett volna zárkóztatni. Dehát fontosabb a pénzt a fegyverkereskedõknek adni, minthogy egymást segítsük és tanuljunk!!! Ha kihal egyszer az emberiség, akkor azt meg is fogja érdemelni a nagy átlag(sajnos). De amíg olaj az úr, meg a fegyver... Lehet, a robotok humánusabbak lennének nálunk.

Szerintem te túl sok Battlestar Galaktikát,Csillagkaput,és Mátrixot néztél mostanában. HelyeS!!!! Az elsõ kettõ igényes sorozat, a harmadiknak meg van mondanivalója!<#taps>

Lehet találgatni, hogy mikorra mi készül majd el, de sajnos pár apróság megnehezíti a dolgot. Itt van mindjárt az "MI szingularitás" néven emlegetett ugrás, miszerint nem kell olyan gépet tervezni, ami "okosabb", mint az ember, hanem csak olyan gépet, ami képes arra, hogy magánál "okosabb" gépet tervezzen. Ha ilyet sikerülne létrehozni, igen rövid idõ alatt tetszõlegesen messzire kerülhet az emberi világtól és megértéstõl a gépek világa.

Hááát... Nem értem a cikk miért keveri az MI-t meg a robot technológiát, persze az RT használ MI-t ahogy használ számítógépet, amúgy akár PC-t is... Egy olyan MI-tõl ami gondolkodik helyettünk, pedig nagyon messze vagyunk, idõt nem akarok mondani, de jelenlegi tudomány állapotában szerintem nem is lehetne. Még az is kétséges, hogy meg lehet-e csinálni, mint pl a fénysebességnél gyorsabb ûrhajót stb... Szóval szép álmokat! Az RT egyenlõre a mechanikáról szól, és az arra illeszthetõ szoftverekrõl (a SciFi-hez képest harmat gyenge MI-krõl). A cikk egyetlen reális része amely mutatja hol tartunk: a robotok már fel tudnak menni a lépcsõn!! Hát itt tartunk semmi több (ja és ezt tavaly is tudták!!)... Ha meg mozdony meg egyéb jármû vezetésnél tartunk, ahoz minek robot technika? Most is van "robot" pilóta egy repülõn, látsz ott bármi RT-t? Szóval "jó" volt a cikk, csak jó lenne ha legközelebb nem egy scifi írót ültetnének le cikk írónak, akinek semmi köze a mai technikához... SkyNET meg Matrix meg nem azert nem lesz szerintem mert olyan okosak a vezetoink, hogy elkeruljuk, hanem azert mert nem leszunk soha kepesek megepiteni...

SkyNet😊

"lelkizni lehessen egy gépnek."

Remélem a gép elsõ tanácsa az lesz hogy "Menj pszichológushoz, mert nem normális hogy egy géppel akarod megbeszélni a gondjaidat amikor az ajtón túl ott van erre 6 milliárd ember..."

"megbeszélhetjük vele gondjainkat, meg fogja hallgatni és válaszokat is ad" - Ha ezt meg tudják oldani, akkor azt is, hogy egy program programot írjon. Esetleg magát átírja. (és akkor addig vagyunk biztonságban, amíg ki tudjuk nyomni az áramot) Ez fontosabb fejlesztés lenne minthogy lelkizni lehessen egy gépnek.

de sajnos nem igy lesz és marad ajelenlegi helyzet minimum 200 évig

A 10 év viszont korai.
Legalább 50 amig a háztartásokban megjelennek.
Kb. 80 év amikor öntudatra ébrednek.
Kb. 100 év az elsõ ember vs. robot háború(emberiség fele kihal)
Kb. 120 év múlva vissza nyerjük a kontrollt és irány a csillagok, más fajok stb. ... vagy nem
Kb. 200 év múlva benépesítjük a naprendszert
Kb. 250 év múlva ember lép egy másik naprendszer bolygójára
Kb. 500 év és az emberiség több naprendszerben is otthonra lel
Kb. 1000 év elsõ intergalaktikus háború (fajok között, vagy az emberi fajon belül)
kb.10000 év az ember egy másfajta fizikai / energia állapotba kerül, evolúciós lépés a technika segítségével
Kb. 11000 év elhagyjuk a galaxist, és irány a legközelebbi és a végtelen galaxisok közötti mélyûr

A robotok szoftvere és a pc-s szoftverek összehasonlítása sztem kicsit abnormális dolog. Teljesen más jellegû a kettõ.

Már várom hogy eljöjjön ez az idõ, és nemcsak játékszerek lesznek és mûanyag dobozok, mint ami a mostani szórakoztató robotokra jellemzõ..

A közeljövõben megalkotják az elsõ mûködõ quantum számítógépet.
Na az egy csapásra megoldaja a számítástechnikai problémákat. (Amit egy jelenlegi szuperszámítógép ezer év alatt számol ki, az majd menni fog néhány másodperc alatt)

Úgyhogy az elsõ tényleges AI akkorra várható..

Hát ha a DARPÁra gondolok akkor még naon messze vagyunk tõle.

egy MI kutató monda:
kb. 15 évre vagyunk a használható MI-tól,
és folyamatosan ezt gondoljuk a
'60as évek óta

remélem a '90es években kezdõdött el az utolsó 15 év 😊

Az earth simulator mar csak a 3.

A te olvasatodban
barátnõ = multifunkciós házirobot? 😄
Ez inkább a biztos módszer az elvesztésére 😉