55
-
dara #55 Nem, én keverem. -
dara #54 Nem kevered az izraeli Litening-et, az amerikai LANTIRN (Low Altitude Navigation & Targeting, Infra Red at Night) rendszerrel? Utóbbit használták az F-14, -15, -16-on. Ennek létezik továbbfejlesztett változata, amit már rendszeresítettek is. Az egész már csak egy konténert igényel, légellenállása, tömege jócskán alatta marad az izraeli Litening-nak. A felső gondola jelenléte egyértelmű, nem mondtam olyat, hogy nincs. A látási kérdésre válaszoltam az előbb. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#53
Tévedés, felül, a pilótafülke elött is található egy FLIR "gömb", a rendszer neve AN/AAQ-32, és az F-16E/F gépeken jelenik meg. Az AN/AAQ-32 egyaránt alkalmas földi és légi célok felderítésére és azonosítására, valamint célmegjelölésre is. Kiemelendő itt ugye a légi célok elleni alkalmazás lehetősége. Igaz amit mondasz, valóban a LITENING rendszer utódjáról van szó (annak alapján építik, ugyanaz a cég, a NorthropGrumman), csak éppen a LITENING-nek is volt már légi célok elleni üzemmódja (igaz az elhelyezés miatt korlátozott). Az AN/AAQ-32 már teljesértékű légi célok elleni üzemmóddal rendelkezik. -
#52
Te nem arrol beszelsz amirol Cifu! -
dara #51 A célmegjelölő alul látható. -
#50
![]()
-
#49
"Az F-16 Block 60/F-16I és az F-35 esetén a beépített elektrooptikai rendszerek alapvető feladata az éjszakai harc, és a precíziós fegyverek bevetésének támogatása, például lézeres célmegjelöléssel, infrakamerával. Lényegében a LANTIRN sárkányba integrálásáról van szó. Légi célok elleni üzemmódja talán nincs is. Jelentős különbség!"
Szerinted ez hogy fogja a foldi celpontot megvilagitani? "Fejrefordul"?
![]()
-
dara #48 Bocs a hangnemért! 
Az F-16 Block 60/F-16I és az F-35 esetén a beépített elektrooptikai rendszerek alapvető feladata az éjszakai harc, és a precíziós fegyverek bevetésének támogatása, például lézeres célmegjelöléssel, infrakamerával. Lényegében a LANTIRN sárkányba integrálásáról van szó. Légi célok elleni üzemmódja talán nincs is. Jelentős különbség!
A Raptornak még nem volt lehetősége harcban bizonyítani, a MiG-29-nek igen, és mindig alúlmaradt. Egyébként nem csak a légi győzelem a harci siker. 1991-ben az iraki vadászok azonnal visszafordultak, amennyiben egy Tomcat besugárzását észlelték. A Tomcatpilóták panaszkodtak is emiatt, pedig a feladatukat végrehajtották: megvédték a támadóköteléket! -
#47
A HÁBORÚKBAN NEM EGYES FEGYVEREK, HANEM KOMPLEX TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK CSAPNAK ÖSSZE!!! EGY TECHNOLÓGIA, ESZKÖZ (mint a KOLS) HASZNÁLHATÓSÁGÁT NEM AZ ELMÉLET, HANEM A GYAKORLATI LEHETŐSÉGEK DÖNTIK EL!
Azért azt áruld majd el, hogy akkor miért került a legújabb F-16-os változatra a Kols-hoz hasonló rendszer, és miért tervezik az F-35-ösbe is ennek beépítését, ha egyszer úgysincs szükség rá...
Egyébként felhívnám a figyelmed, hogy a csupa nagy betüvel való írás a netikett szerint ordibálásnak felel meg. Ha ki akarsz emelni, szerencsésebb a bold vagy az italic tagek használata.
A MiG-29, KOLS ide-vagy-oda, gyakorlatilag csak azt a két Cessnat tudja "harci(sic)" sikerként felmutatni.
Ez mennyiben befolyásol bármit is? Mondjuk az F/A-22 is egy rakás ócskavas addig, amíg légiharcban le nem győzött valami komolyabb ellenfelet?
Az ARH-knál a parancsközlés zsákutca, mint amilyen a vizirepülőgépanyahajó volt.
Azért ez nem akadályozza meg az európai fejlesztőmérnököket abban, hogy a Meteor-ban kétirányú adatkapcsolattá fejlesszék tovább. Kétlem tehát, hogy zsákutcának lehetne nevezni...
(volt ilyen, pl az F-4D Skyray, F-4U Cutless, mindkettőt rendszeresítette a US Navy az '50-es években!)
Az F-4D és az F-7U konkrétan un. "faroknélküli" (angol terminologa: tailless) desing szerint épültek, közük nincs a csupaszárny (angol terminológia: flying wing) desinghoz.
A faroknélküli annyit tesz, hogy nincs semilyen vízszintes vezérsíkja a gépnek, ilyen pl. a Mirage III./5/2000 sorozat is. A csupaszárny annyit tesz, hogy a gép "szárnya" és "törzse" egyazon szerkezeti egységbe tartozik, vagyis inkább csak "szárnya" van, jól elkülöníthető törzs nélkül. -
dara #46 Hopp, hibáztam! A Cutlass nem F4U, hanem F7U! Az F4U-t Corsair-nek hivták, és WWII-es cucc. -
dara #45 A Gripen csak adalék volt, elegem van a svédek propagandájából, illetve netrunner érdeklődött a Gripenről. Tudom, hogy nem én vezetem a topicot, de gondoltam hozzákezdek a griffhez. A rejtett megközelítésre csak akkor alkalmas, ha rejtve tud maradni, ez viszont AWACS esetén szinte lehetetlen. A HÁBORÚKBAN NEM EGYES FEGYVEREK, HANEM KOMPLEX TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK CSAPNAK ÖSSZE!!! EGY TECHNOLÓGIA, ESZKÖZ (mint a KOLS) HASZNÁLHATÓSÁGÁT NEM AZ ELMÉLET, HANEM A GYAKORLATI LEHETŐSÉGEK DÖNTIK EL! A MiG-29, KOLS ide-vagy-oda, gyakorlatilag csak azt a két Cessnat tudja "harci(sic)" sikerként felmutatni. Valóban ellentmondás feszül a két állítás közt, de ugyan ez igaz a KOLS-ra is (lásd fent, ezért jött be az AWACS, mint téma). Más. Az első részben írtál az előrenyilazott szárnyról. Az alapvető probléma a szárnyvég csavarodása, ezért nagyon erősre kell azt építeni, ai igen jelentős tömegnövekedést okoz. Nem véletlen, hogy az amerikaiak csak kis méretű eszközökön alkalmazzák (X-29, AGM-129). Az ARH-knál a parancsközlés zsákutca, mint amilyen a vizirepülőgépanyahajó volt. Az RVV-AE (R-77) esetén az oroszok is INS-t alkalmaznak. A csupaszárnyról azért nem tettél említést, mert nem sikeres a vadászrepülőgépeknél (volt ilyen, pl az F-4D Skyray, F-4U Cutless, mindkettőt rendszeresítette a US Navy az '50-es években!). Ugyanez igaz a parancsközlő irányításra az ARH esetén. Ezzel ugyanis pont ezen rendszer legfőbb előnye, a Fire&Forget vész el! -
#44
Hát igen. Nézz el a Lock-On topicba, ott már tűkön űlve várják a népek a Flaming Cliffs-et. :) -
#43
Kijöhetne már vmi dögös modern repszim dx9.0 alá! Nagyon el vagyunk hanyagolva . . . 
-
#42
A MiG-29 KOLS rendszere se sokra használható, ugyanis nem tud távolságot mérni
Azért a Kolsz arra használható, hogy a cél viszonylagos helyzetét megadja, méghozzá a nélkül, hogy az árulkodó radarját kelljen a pilótának használni.
Szintén érdemes figyelembe venni, hogy az amerikaiak és szövetségeseik sehova se mennek AWACS-ek nélkül, azelől viszont nemigen lehet elbújni.
Ajajj. Itt most technológiákról volt szó, nem harchelyzetelemzésről! Ezt akkor most lehetne látástól mikulásig elemezni, csakhogy itt nem ez volt a téma.
Mellesleg légi telepítésű radarja szinte minden nagyobb államnak van már...
A KOLS csak alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben használható, peldául kubai emigránsok Cessnai ellen.
Ez most érdekes. Először azt írod, hogy csak nagy hőkibocsátású célok ellen használható, aztán azt, hogy alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben, mint egy dugattyús motorral repülő Cessna. Látod az ellentmondást a két mondatod között?
Már a Phoenix is INS-sel operált a '60-as években ('66-ban lőttek le vele először célgépet, jó 20 évvel megelőzve az AMRAAM-et!) Az oroszok azért használták az R-33-nál (AA-9 Amos) a parancsközlő irányítást, mert nem tudtak ilyen kis méretben megbízható INS-t gyártani
Még 1x.: Az aktív radaros irányítású légiharc rakétáknál a repülés középső szakaszában használható egyik lehetőségként említettem a parancsközlő irányítást, az INS egy másik lehetőség. Senki nem írt olyat, hogy nincs INS irányítás...
Nem teljesen világos mi ez a nagy hajcihő? Az a problémád, hogy nem a Phoenix INS rendszerét említettem, hanem mást?
A Gripen erről a címről bőven lemaradt, megelőzte az F-14,-15,-16,-117, F/A-18, Tornado (azaz még Európában sem első), MiG-29,-33, Szu-27, Ching Kuo , közel egy időben állt vele szolgálatba a Harrier II+.
????
Ez egyre zűrösebb...
Ki állított itt olyat, hogy a Gripen szimultán célleküzdési lehetősége világelső volt??? -
dara #41 Az aktív radaros (továbbiakban ARH) rakéták esetén érdemes megemlíteni a szimultán céllekűzdés lehetőségét. Ebben megint a Phoenix/AWG-9 volt az első rögtön 6 csatornával. Ezt a teljesítményt meg sem közelíti a Gripen 2 csatornája, Utólérni először az F-16AM/BM tudta kb 35 évvel később (6 csatorna), megelőzni az alaszkai F-15-ök még néhány további évvel lemaradva (8)! Nem csoda, hogy a hoenix rendszer egyetlen alkalmazója, az F-14 Tomcat a világ első 4. generációs vadászrepülőgépe (persze ehez sok más tulajdonsága is kellett, de ebben jócskán megelőzte a korát). A Gripen erről a címről bőven lemaradt, megelőzte az F-14,-15,-16,-117, F/A-18, Tornado (azaz még Európában sem első), MiG-29,-33, Szu-27, Ching Kuo , közel egy időben állt vele szolgálatba a Harrier II+. Akit érdekel a repülőgépek fegyverzete, annak Bill Gunston Korszerű harci repülőgépek fegyverzete című könyvét tudom ajánlani. Ha jól tudom megint lehet kapni, árát nem tudom, én 10 éve 2850HUF-ért vettem, de megérte. -
dara #40 A MiG-29 KOLS rendszere se sokra használható, ugyanis nem tud távolságot mérni (az YF-12A IR rendszere is csak a kettős kiépítésnek köszönhetően volt képes erre!), és csak nagy hőkibocsájtású célok esetén hatásos. Szintén érdemes figyelembe venni, hogy az amerikaiak és szövetségeseik sehova se mennek AWACS-ek nélkül, azelől viszont nemigen lehet elbújni. Az adatátviteli rendszereknek köszönhetően ezek adatai a pilóták rendelkezésére állnak. A KOLS csak alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben használható, peldául kubai emigránsok Cessnai ellen. Már a Phoenix is INS-sel operált a '60-as években ('66-ban lőttek le vele először célgépet, jó 20 évvel megelőzve az AMRAAM-et!) Az oroszok azért használták az R-33-nál (AA-9 Amos) a parancsközlő irányítást, mert nem tudtak ilyen kis méretben megbízható INS-t gyártani. Az R-33 még így is nagyobb méretű a Phoenixnél, a hatótávolsága viszont csak mintegy fele annak (90km)! -
#39
köszi! -
#38
Az F/A-22 radarkeresztmetszete a becslések szerint kedvezőbb (kissebb), mint az F-117A-é, de természetesen hivatalos adatok nincsenek.
Az F-117 alakja azért olyan különleges, mert akkoriban még csak tanulták a radarkeresztmetszet csökkentésének ezen módját (a "lopakodást"), és egy ilyen alakkal sokkal egyszerűbben számolható ki a rádiósugarak kitérési iránya, akkoriban még nem számítógéppel tervezték a repülőgépeket, így ez a munka sokkal lassabban haladt.
Az F/A-22 (és az YF-23, valamint feltehetően a B-2A) esetén a gép alakját már számítógéppel tervezték meg, és lehetőség volt a ezáltal a radarkeresztmetszett gyorsabb ellenőrzése, vagyis nem kellettek aerodinamikai szemszögből katasztrófálisan éles élekkel és nagy, sík felülettekkel dolgozni, hanem lekerekített formákkal is el tudtak érni ugyanolyan, sőt még annál jobb értékeket. -
#37
Cifu, kérdeznék valamit:
Melyik repülőnek jobb a lopakodóképessége (radar-kersztmetszete) az F-117A-nak vagy az F/A-22-nek? Ha az utóbbinak jobb vagy közel azonos, akkor hogy lehet, hogy ennek eléréséhez nem kellett különleges, az a korábbi gépektől jelentősen eltérő, különleges formát alkalmazni? (annak minden hátrányával együtt) -
#36
Rémlik, hogy a korai Phantomoknak volt IRST-je, de valami olyasmi is rémlik, hogy gyakorlatilag használhatattlan volt, ezért is hagyták el az F-4D-től kezdve, és került radar-besugárzás érzékelő a helyére a kései F-4D-ken.
Az F-14 TCS-jét említeni kellett volna az optikai érzékelőknél, ez is jogos.
Az aktív radaros légiharc rakétáknál egy lehetőséget említettem, az INS egy másik.
Lent valóban kevertem az A-12 és az YF-12-őt, maxima mea culpa. -
dara #35 Az aktív radaros rakéták INS-sel (Inertial Navigation System-tehetetlenségi navigációs rendszer) rendelkeznek. A kezdeti szakaszon útvonalrepülést végeznek az indítás előtt beprogramozott hely felé, majd a pálya közepének környékén pályakorrekciós jelet kapnak. Szükség szerint irányt változtatnak, a céltól 10-20km-re kapcsol be a radarjuk. A képen valóban R-27R látható, a T orra rövidebb és látványosan gömbölyőbb. A külső függesztésű fegyverzetnek lehetnek előnyei is. A szárnyvégre függesztett raketa vezérsíkjai/szárnyai a szárnyvégi örvényorsóba esnek, azt simítják (akárcsak a wingletek), ezáltal CSÖKKENTIK a légellenállást! Az ALARM üzemmódjai közül csak az egyik amit megemlítettél. Az A-12 stratégiai felderítőgép volt. Ennek a vadászváltozata (mindössze 3 példány épült) YF-12 néven ismert. -
dara #34 A cikk kitűnő összefoglaló, néhány pontatlansággal/csúsztatással. Az infravörös felderítőberendezést nem a MiG-29/Szu-27 esetén alkalmazták először. Rendelkezett ilyennel az F-4B illetve C változata (az orrkúp alatti gondolában, '50-es évek vége), iletve a Tomcat orra alá is fel lehetett szerelni (1970.12.21-én repült először). Utóbbi lényegében moduláris gondola, mindig tartalmazott ECM-et (Electronic Counter Measure-elektronikai zavaró berendezés), kiegészítve IRST-vel (InfraRed Search & Tracking-infravörös kereső és követő) vagy TCS-sel (Television Camera System-televíziós kamera rendszer). (Az utóbbi párosítás terjedt el.) Az F-14D-n már egy egységbe szerelve helyezték el a hármat. A nyugaton most elterjedő rendszerek változatosak. Az F-16C Block60 orra alatt és felett elhelyezett egységek infrakamerát, lézeres célmegjelölőt tartalmaznak (F-16I detto). A belső fegyvertérből való kilátás csak az elektrooptikai (IR, TV) keresővel ellátott fegyverek esetén lényeges. folyt. köv. -
#33
HÁt , ez elég faja :) faja =fa*za :) 
-
#32
Szia LoD!
A Faraday-kalitka számos fedélzeti műszer használatát tenné lehetetlenné, a kommunikációról nem is szólva. A festék alapú árnyékolás pedig nemigen véd nagyerejű EMI sugár ellen - részecske ellen részecske kell, a sárkányfű-elmélet szerint :)
Cifu: Nagyon jó a cikk! De a kérdésedre válaszolva: konkrétan én sem tudok nyalábolható EMI fegyverről, de szerintem - érzés - létezik.
Bejelentem:
Laci73 Újra A Neten! Okosságok, kötekedések, közgazdaság, tecnika,történelem :) Végetek lesz mint a botnak, nagyon szeretem az SG-t. -
HUmanEmber41st #31 Jaj bocsi Cifu, már azt hittem, hogy...
de azért az is biztos jó cikk lesz !!!!
Végül is hivatalos adatokat csak a hadrendbe állított cuccokról lehet tudni, a kutatások meg persze szigorúan titkosak..találgatni persze lehet.. -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#30
"EMI" fegyver ellen elég egy egyszerű Faraday-kalicka :) vagy bármilyen árnyékolás, már festékben is lehet kapni ha jóltudom , WiFi árnyékolást.. persze az nagyon gyenge , de hát a haditechnika általában egy/pár lépéssel előrébb jár.. -
#29
Egy technikai fejlesztés eredményét hadrendbe állítani nagyon-nagyon összetett dolog, és egyáltalán nem biztos, hogy megéri a ráfordított pénzt és időt, erre egy példa az A-12-es vadászgép, mely az SR-71 "testvére", de három légiharc rakétával volt felszerelve, és a feltételezett Mach 3 sebességű szovjet bombázók megállítása lett volna a feladata. Mai szemmel nézve is hihetettlen képességekkel rendelkezett, ám mégse került hadrendbe.
A legújabb technológiák (kevés kivételtől eltekintve) mindig is szigorú titoktartás mellett lettek kifejlesztve, ezért inkább csak feltételezések vannak vele kapcsolatban. A következő cikk egy része pont az ilyen, szóbeszéd-szerű gépekről fog szólni. Viszont azok nem vadászgépek...
A cikkben is említettem, hogy a hagyományos lopakodó technológia csak a hagyományos radarok ellen hatékony, mivel az ellen fejlesztették ki. Vannak eszközök, melyek elvileg képesek a lopakodók felderítésére, mint a "Vera-E PSS", egy cseh gyártmányú passzív-radar (a radar nem is megfelelő szó, inkább rádiójel-érzékelő). Viszont kérdéses, hogy ezek mennyire hatásosak? Rá lehet vezetni egy vadászgéprajt a célpontra, de az előny akkor is a lopakodónál van, hiszen az ellenséges vadászok valószinüleg már csak akkor képesek észlelni, amikor már régen a lopakodó megsemmisítési zónájában vannak.
Létezik már működőképes EM-sugár? Én eddig ilyenről nem tudok. Olyasmi katonai fejlesztésekről hallottam, melyek viszonylag kis hatótávolságú bombák vagy lövedékek, melyek maximum párszáz méteres hatósugárral rendelkeznek. Persze ha fissziós bombában gondolkodunk... :) -
#28
A cikkben ismertetett technikák - bár kétségtelenül fejlett módszerek - már egyáltalán nem a legújabbak (nyolcvanas években már ismertek voltak).
A lopakodó technikáról mindig elfelejtik a konstruktőrök megemlíteni, hogy bizonyos módszerek ellen semmit nem érnek. Ezek közül a legjobb "ellenszer" a passzív radar-rendszer. Ez nem más mint egy igen érzékeny és szélesspektrumú rádióvevő-egység, amelyik egy nagyteljesítményű számítógépre van kötve. A "fülelt" rádiózörejek és anomáliák pedig, megfeleő teljesítménnyel feldolgozva elárulják a lopakodót.
Bár a B-2 esetében lehetséges, hogy mégsincs így:
több helyen is megemlítik, hogy rejtélyes részecskemező övezi repülés közben a gépet. Talán éppen ezért, a passzív radarok ellen (?).
De az abszolút, kivédhetetlen ellenfegyver az EMI-sugár: ebbe kerülve bármilyen elektronikus technika ócskavassá válik. -
plamex #27 LOL
Akkor már előrébb járunk az UFO-knal :)))
király ... -
#26
Majd sorrakerül talán az is egyszer. :) -
netrunner #25 Oké, de ha már így belemerültél a témába nem akarsz egy cikket írni a Gripenekről is? :-) -
#24
LOL -
#23
Nem írok "UFO"-s cikket, te valamit félreértettél. Speciális feladatkörű repülőgépekről fogok írni, és itt lesz egy apró mellékág. Ennyi. -
HUmanEmber41st #22 Ha UFO-s cikket akarsz írni, feltétlenül tedd bele azt, amelyik 1982-3-4 ben valamikor ősszel vagy tavasszal 
volt. A korabeli újságok Népszava, Népszabadság sokat cikkeztek róla. Éjszaka figyelték meg az oroszok 1 polgári repcsiről, de zöld fénnyel nappali világosságot csinált ahol csak elrepült, sok sok ezren ébredtek fel az éjszaka közepén a nappali fényre. Nekem nincs "lelkierőm" kikeresni..( Lusta vagyok.. sorry)
-
Bear #21 Jó lett a cikk. Gratula. -
#20
nyami -
#19
MiG-29G egy gyakorlaton R-27R infravörös önirányítású rakétát indít
Hujjuj :DDD -
#18
szép új világ -
#17
Seaweed (#10): Köszi, akkor én néztem nem kicsit félre. :)
Ph03niXx (#12): Ehhh... fel sem tünt az elírás, pedig jópárszor átolvastam a szöveget, köszi!
netrunner (#14): A cikk aféle ismeretterjesztő célzattal, általános nézetből próbált készülni (aztán hogy hogy sikerült, azt már nektek kell felmérnetek :)), nem a típusismertetés volt a cél. :)
Hedgehunter (#15): Az UFO témában szkeptikus vagyok, de a következő cikk érinti majd minimális mértékben a témát.
Cobra (#16): Tartok tőle, hogy nem igazán, mert az UFO-k egy részét éppenséggel észlelték a radarok. :)) -
#16
Most is csak gratulálni tudok, sőt ez még sokkal jobb lett, mint az első rész!
És megválaszoltad az UFO jelenségeket is, amik plazmaálcázást használó orosz tesztgépek
