#47A HÁBORÚKBAN NEM EGYES FEGYVEREK, HANEM KOMPLEX TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK CSAPNAK ÖSSZE!!! EGY TECHNOLÓGIA, ESZKÖZ (mint a KOLS) HASZNÁLHATÓSÁGÁT NEM AZ ELMÉLET, HANEM A GYAKORLATI LEHETŐSÉGEK DÖNTIK EL!
Azért azt áruld majd el, hogy akkor miért került a legújabb F-16-os változatra a Kols-hoz hasonló rendszer, és miért tervezik az F-35-ösbe is ennek beépítését, ha egyszer úgysincs szükség rá...
Egyébként felhívnám a figyelmed, hogy a csupa nagy betüvel való írás a netikett szerint ordibálásnak felel meg. Ha ki akarsz emelni, szerencsésebb a bold vagy az italic tagek használata.
A MiG-29, KOLS ide-vagy-oda, gyakorlatilag csak azt a két Cessnat tudja "harci(sic)" sikerként felmutatni.
Ez mennyiben befolyásol bármit is? Mondjuk az F/A-22 is egy rakás ócskavas addig, amíg légiharcban le nem győzött valami komolyabb ellenfelet?
Az ARH-knál a parancsközlés zsákutca, mint amilyen a vizirepülőgépanyahajó volt.
Azért ez nem akadályozza meg az európai fejlesztőmérnököket abban, hogy a Meteor-ban kétirányú adatkapcsolattá fejlesszék tovább. Kétlem tehát, hogy zsákutcának lehetne nevezni...
(volt ilyen, pl az F-4D Skyray, F-4U Cutless, mindkettőt rendszeresítette a US Navy az '50-es években!)
Az F-4D és az F-7U konkrétan un. "faroknélküli" (angol terminologa: tailless) desing szerint épültek, közük nincs a csupaszárny (angol terminológia: flying wing) desinghoz.
A faroknélküli annyit tesz, hogy nincs semilyen vízszintes vezérsíkja a gépnek, ilyen pl. a Mirage III./5/2000 sorozat is. A csupaszárny annyit tesz, hogy a gép "szárnya" és "törzse" egyazon szerkezeti egységbe tartozik, vagyis inkább csak "szárnya" van, jól elkülöníthető törzs nélkül.