134
  • Csirke4
    #134
    15 éves lett ez a komment. :3

  • Anteris
    #133
    na abba bele is rokkana a Föld gazdasága.
  • Anteris
    #132
    azért ez csodálatos, le a kalappal!
  • dez
    #131
    Már találtak. Csak még nem igazán tudják hasznosítani.
  • HUmanEmber41st
    #130
    Képzeljétek mi történne akkor, ha (valami csoda folytán) aranyat, gyémántot, vagy valami nagyon ritka,de hasznos fémet találnának a Holdon.( Persze sokat) Azonnal mindenki űrhajókat, és leszállóegységeket kezdene el gyártani..
  • Ahhoj
    #129
    amúgy meg kütyü 7 évig oda, adat 67 percig vissza, kütyük vagányak :))
  • Zocsi
    #128
    Szép volt fiúk!!!
  • mrzool
    #127
    http://saturn.jpl.nasa.gov/home/index.cfm
  • noss
    #126
    Érdekelne h mikor lőtték fel ezt a cuccot,
    (mennyi ideig tartott neki odajutnia,)
    mennyi idő kell ahhoz h az általa sugárzott jel ideérjen a Földhöz, ill. h milyen technikai szinten vannak a szondán elhelyezett kütyük??
  • lokko
    #125
    He3+deutérium=He4+p ez így már nem tűnik hülyeségnek ...
  • kukacos
    #124
    A He3-ról volt szó, ez eggyel kevesebb neutront tartalmaz, mint a "normál" hélium.

    http://www.sg.hu/cikk.php?cid=34665
  • BiroAndras
    #123
    Héliummal is megy a fúzió, csak nehezebben. De nekem is rémlik az a cikk, amit dez említett. Abban már nem vagyok biztos, hogy He volt benne, de úgy rémlik.
  • lokko
    #122
    jó az igaz hogy a He izotóparány lehet más ...
  • lokko
    #121
    dez ezt meg honnan vetted? Héliummal fúzós erőmű? Meg a holdon más az izotóparány? jujjj ... hogy van az a Naszka fensík vonalaival?
  • dez
    #120
    Hát, bizonyára igaz, hogy sokmindenért nem kell egy darabig máshova menni, de pl. nemrég volt itt is cikk róla, hogy max. néhány évtizeden belül az egyik fajta fúziós erőmű fütőanyagáért a Holdra fognak járni, mert édeskevés van belőle a Földön (a He egyik "variánsa"). (Ha jól emlékszem, ilyen erőművet könnyebb is lesz építeni, csak azért nem foglalkoztak vele jobban, mert túl drága volt a fütőanyag.)
  • lokko
    #119
    az egész nyugati piac az USA piaca a multcégek világában, az hogy made in valahol az nem jelent semit, csak az számít kinek kezében van az a tőke ami megtermelte az árút, és a tulaj milyen kapcsolatokkal rendelkezik ...
  • lokko
    #118
    na akkor az egész képből vedd ki az USA katonai hegemóniát ... és képzeld el akkor mi lesz ...
  • kukacos
    #117
    Ja, pl. Japán közel zéró katonai potenciállal olyan gazdasági nagyhatalom, hogy öröm nézni. Költenek is űrhajózásra rendesen. Legyen gazdasági szféra is, de ilyen Titán-szerű űrmisszókra még sokáig nem lesz tőke. Még sok-sok száz évig aligha lesz rá gazdasági szükség, hogy bármiért is elhagyjuk a Földet.
  • kukacos
    #116
    Épp azt magyarázom, hogy hiába Amerika katonai hegemóniája, gazdasági téren akkor is bukni látszik, és ezen a fegyverkezéssel nem tud változtatni. A kis kínai textilkereskedő le se tojja az egyesült államok lopakodó bombázóit, sőt, még örül is nekik, mert ő gyártja bele az üléseket. Ugyan mit csinálsz ellene a hadsereggel? Megfenyegeted, hogy ha dömpingáron gyártja, akkor szétbombázod a raktárait? Mi a fenének a stratégiai fölény a tajvani alaplapok ellen? Ha fegyverrel kényszeríted ki, hogy adják magasabb áron, gazdasági blokádot hirdetnek ellened és abba belerokkansz, ha meg szétbombázod őket, akkor az meg visszaüt a gazdaságodra. Persze lokális konfliktusokban nagyon jól jön egy kis hadsereg, de a világversenyt nem a fegyverkezés fogja eldönteni. Ha meg valami kretén mégis úgy dönt, hogy megpróbálja, akkor mindenki bukni fog.
  • lokko
    #115
    nem költségvetési pénzekből kell elképzelni az ürkutatás jövőjét, hanem a gazdasági szféra általi kiaknázás a járható út, csak éppen lassabb út, de a törekvés megvan ...
  • lokko
    #114
    a piacot az erőfölénnyel fenn lehet tartani, mert senki nem vállal fel katonai konfliktust, aki valamennyire normális
  • lokko
    #113
    a gondolat ott bukik, hogy ki a fene vállalna egy nyílt háborút egy ilyen egyértelmű hegemónia ellen? Ha pedig azt a pénzt űrkutatásra szánnák, a gazdaságnak tényéleg mindegy lenne mert az is innováció, csak éppen semmi stratégiai fölényt nem biztosít már, nem úgy mint az űrverseny kezdetén, mikor még nem lehett teccés szerinti pontra csapást mérni mint jelenleg.
  • kukacos
    #112
    Semmi sem indokolja, hogy az Egyesült Államok annyi pénzt költsön fegyverkezésre, mint a világ többi állama összesen. Az USA ma a siker esélyével vívna meg egy globális háborút a világ összes többi államával szemben, ami egy teljesen valószínűtlen forgatókönyv, tehát az önvédelem fenntartása semmiképp sem indokolja a további katonai kiadásokat és fejlesztéseket. A másik felvetésedről pedig úgy gondolom, hogy az a politikai naivitás, ha valaki úgy gondolja, hogy ma a gazdasági kérdések a fegyvereken dőlnek el... Az USA folyamatosan piacot veszít, és nem Tajvan elfoglalása miatt, hanem mert a kínai gazdaság izmosodik, és miután a világgazdaság globalizálódik, egy háború egyre kevéssé lesz érdeke bármelyik érdekelt félnek. Az USA hovatovább majdnem annyit veszítene egy Kínával folytatott háborúban, mint Kína maga. Bőven elegendő lenne, ha a vezető gazdasági hatalmak lépéselőny keresgélése helyett csak a hadseregek között meglevő technikai különbségek fenntartására koncentrálnának, de akkora lendülete van a katonai ipari komplexumnak, hogy ezt nehéz a lobbikon keresztülvinni, ráadásul a gondolkodni képtelen választók meg asszisztálnak hozzá. Ha ez a trend folytatódik, mint ma, az USA hamarosan abszolút katonai fölénybe de gazdasági hátrányba kerül, és EZ, pontosan ez vezet az elkerülhetetlen háborúhoz, mert nem marad más lehetősége, mint hogy használja katonai fölényét. A Szovjetuniót is csak az fogta vissza, hogy ott volt az USA ellenpólusnak, most ez nincs... Azt a pénzt meg, amit improduktív tankokba meg repülőkbe ölnek, hogy meglegyen az innováció, pontosan ugyanolyan hatékonysággal lehetne űrkutatásba ölni.
  • Tpe
    #111
    Nos még egy két kép:

    http://index.hu/gal/?dir=0501/tech/huygens0114/
  • lokko
    #110
    az egyesült államoknak meg külön erőfeszítés fenntartani a satus qvót, amit egy évtizeden belűl elveszíthetne ha jelentősen csökkentené hadi kiadásait, ami egyet jelentene piacai szükölésével, a recesszió erősödésével, és egy ilyen világpolitikai helyzetben egy újabb nagy háború fenyegetésével ...
  • lokko
    #109
    kukacos ahogy a felfedezés vágya emberi vonás úgy az agresszió is az ... politikai naivitás azt hinni hogy fegyverkezésre szánt összegek kidobott pénzek lennének. Ha nem költenének rá akkor a nemzetek közötti farkastörvények gyorsan megpecsételnék az ország sorsát ... evvan ...
  • BiroAndras
    #108
    Ja, és még egy apróság:
    Az összes űrkutatásra költött pénz semmiség ahhoz képest, amennyit alkoholra, dohányra és drogokra költenek az emberek. Szerintetek melyik a hasznosabb ?
  • BiroAndras
    #107
    B-2-ről bővebben itt lehet olvasni : http://www.fas.org/nuke/guide/usa/bomber/b-2.htm
    "Unit cost: Approximately $2.1 billion [average]"
    "Inventory: Active force: 21 (planned operational aircraft);"

    Meg az is érdekes, hogy az űrsikló különféle utódainak fejlesztését sorban leállították a költségekre hivatkozva, pedig ezek egyik fő célja épp az lett volna, hogy azt a küldetésenkénti 1 milliárd dollárt megspórolják. Ha ezt összehasonlítjuk a SpaceShip One 1 útjának költségével...
    (persze nem egészen egy kategória a kettő)
  • Cat #106
    jah, az amerikai hadsereg idei költségvetése 450 Mrd dollár, a NASAé 15
    30-szoros a különbség
  • kukacos
    #105
    Annyira szánalmas, aki az űrkutatásra fordított, egyébként a költségvetésekben elenyésző összegeket sajnálja. Még ha elvonatkoztatnánk is attól a mérhetetlenül szűklátókörű véleménytől, hogy ne foglalkozzunk alapkutatással, mert nem biztos, hogy megtérül - minden technikai haladás, amit elértünk, valamikor valakinek csak értelmetlen játéknak tűnt - akkor is nevetséges, hogy ugyanezek a személyek első helyen nem a hadseregekre elköltött iszonyatos ezermilliárdokat sajnálják. Egyetlen B-2 bombázó darabja 2 milliárd dollár körül van, ha jól emlékszem, és egy olyan hidegháborús relikvia, amire ma már igazából az égvilágon semmi szüksége még az amerikai hadseregnek sem. Az ilyen gyermeteg gondolkodású idióták miatt csökken évről évre az űrkutatásra fordított pénz, mert mindig lesz politikus, aki populárissá tesz egy ilyen gondolatot és érvényesíti a döntéshozásban is, miközben bal kézről milliárdokat juttat mondjuk olajipari cégeinek, felmarkolja a kenőpénzt és boldogan támogatja a fegyverkezést is. Amíg a Cassiniről hallva az az első reakció, hogy "kinek jó ez ennyi pénzért", addig az illető éretlen, nem tud semmit a világ működéséről. Sajnos nem vagytok egyedül...
  • Kelta
    #104
    Igazán nem akartalak megbántani, de ha kicsit visszaolvasol, rájöhetsz, éktelen hülyeségeket irtál, ami nem lenne baj, csak ne eröltesd, és ne sértödj meg mikor fel hivják a figyelmedet rá. Ennyi.....
    Csak hogy értsd miröl irok:
    1: senki (én sem) éllitotta itten hogy a titán a jupiter holdja lenne
    2: de, "leszálltak" a jupiterre, függetlenül attol hogy az gázoriás
    3:leszálltak a venusra is..igaz vagy a 6-ik szonda volt, mire kikisérletezték hogy kibirja az irreális felszini körülményeket..
    na, ennyi :)
  • Szelep
    #103
    "A Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az első elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetű anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínűleg egy metán ködön haladt át a berendezés. A külső hőmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K. "

    http://www.telescopium.hu/

    Végremá vmi..
  • lokko
    #102
    kezdem azt hinni, hogy tényleg nincs egy jó minőségű kép sem, az pedig nagy marketing hiba, mert az ilyen projekteket nem csak a tudósoknak kell eladni, hanem a nagyközönségnek is, és ez a sok fekete fehér pacákkal tarkított elnemtudomképzelnimicsodákon kívűl nincs semmi ...
  • vax
    #101
    Akkor tágítsad szépen még a tudásod a hobbidban mert ez így csak "hobbika" a hiányos ismeretek miatt. :)
  • lokko
    #100
    Keldor Vénusz ügyben tényleg művelődjél még egy cseppet figyelmedbe ajánlom a Venyera projektet !!!

    Az ESA-nak meg jogosan jár a lecseszés, mert ha a marsroverek hazaküldnek valamit azt fél órán belűl megtalálod az oldalukon, míg az esa ... inkább nem mondok semmit ...
  • Keldor
    #99
    ez kur** [email protected] volt má nem azé
  • plamex
    #98
    Másik fórum erről akit érdekelne
  • Kelta
    #97
    A hobbid?
    és ott leragadtál, hogy vannak szép kis fénylö pontocskák az égen és azokat csillagoknak hivják ? :)))))
  • mrzool
    #96
    "hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá"

    Én nem villognék ezzel a helyedben, mert oltári baromságokat írtál... Mellesleg figyelj a helyesírásra is!
  • tehen_m
    #95
    Han nem hiszed www.urvilag.hu

    "A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után."