58
Építőművészet
-
genci #58 talán ha nem is szervesen a művészet részhez tartozik, azonban minden szakmabelinek hasznos lehet a következő oldal: www.proidea.hu - ez a legnagyobb magyarországi online termékinformációs katalógus -
G_ArchAngel #57 Plázacenter a Várban? -
G_ArchAngel #56 Felfüggesztették az építészek minősítési listáját
A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége közleményben tudatta, a 2006. június 15-i rendkívüli elnökségi ülésén a következő határozatot hozta: "A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége kéri a Magyar Építész Kamara elnökét, hogy a Minősített Építész Tervező Cégek listájára történő jelentkezési hirdetményt, a MÉSZ végleges állásfoglalásának kialakításáig, függessze fel."
A Dr. Reischl Gábor DLA MÉSZ elnök által jegyzett közlemény előzményéhez tartozik az a hG.hu-n is megjelent hír , miszerint a június végéig lehet jelentkezni a Minősített Építész Tervező Cégek listájára. A felhívást kiadó kormányzati és szakmai szervezetek a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó építési beruházások szakmai színvonalának, valamint az épített környezet minőségének biztosítása érdekében az eddig végzett szakmai munka, valamint személyi és szervezeti feltételek értékelése alapján kívánják összeállítani a magyarországi építészeti tervező cégek minősített listáját. A tervező cégek minősített listája egy nyitott, rendszeres időközönként frissített lista lesz, amely az uniós forrásokra pályázó ügyfelek számára tartalmazza a tervező cégekről a legfontosabb szakmai információkat.
Nem tudható ugyanakkor pontosan, hogy a felkerülhetnek –e a listára az EU -n belüli tervezői jogosultsággal rendelkező külföldi építész műtermek is, vagy a lista eleve az ő kiszorításukra, illetve a magyar építő és beruházási, ingatlanfejlesztési piacon uralkodó status quo védelmében jön létre.
A minősített lista felhasználásával kerülhet sor az egyszerűsített közbeszerzési eljárásban, meghívásos tervpályázatokban, tárgyalásos eljárással történő kiválasztásokban, illetve nem közpénzből történő beruházások esetében az összegyűjtött céginformációk alapján történő tájékozódás elősegítésére, a leendő beruházásokban résztvevő építész tervező cégek kiválasztására. A minősített listára történő felkerüléshez a kiválasztást, a felhívást kiadó szervezetek által felállításra kerülő bizottság fogja elvégezni. A minősítésre a szervezetek által kidolgozott útmutató felhasználásával lehet jelentkezni. A jelentkezésnek tartalmaznia kell majd a legfontosabb cégadatokat, valamint egy referencialistát a már megvalósult jelentősebb épületekről.
hG -
G_ArchAngel #55 Ellephetik a toronyházak Budapestet
2006. június 4., vasárnap 7:02
Noha a posztjáról távozó főépítész munkájának számos pozitív vonása volt, Schneller István nem tudta elég kreatívan kezelni a fővárosban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztőket - jelentette ki Bojár Iván András építészkritikus. A szakember szerint a jövőben zöld utat kaphat a toronyházak építése.
Bojár Iván András úgy vélekedett: megérett a helyzet a főépítész távozására, mert működése 12 éve alatt ugyan számos eredményt tudott felmutatni, de nem tudott értő partnerévé válni a befektetői-ingatlanfejlesztői csoportoknak.
Schneller Istvánban nem volt meg az a fajta kreativitás, amely ahhoz szükséges, hogy a városban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztőket helyesen tudja kezelni - fogalmazott az építészkritikus.
Bojár Iván András szerint például a főépítésznek róhatók fel az Árpád-híd pesti hídfőjénél épült mini toronyházak, amelyek a világ legkisebb toronyházai, és nem képviselnek semmilyen építészeti-urbanisztikai értéket.
A kritikus úgy látja, hogy Schneller István távozása után megszűnhet a toronyházakkal szembeni ellenkezés, így több ilyen terv is zöld utat kaphat a jövőben.
"Érdemes tartani a pesti horizontot"
Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti szakírója, egy Budapestről szóló könyv szerzője szerint nem érdemes mindenáron ragaszkodni a régi építészeti stílushoz.
"Ez egy robosztus város, például a Nyugati Pályaudvar nagyon is modern épület. Nem kell arra törekedni, hogy minden épület réginek nézzen ki, mert akkor olyan épületek születnek, mint a Nemzeti Színház, ami borzasztó" - vélekedett a brit hírlapíró.
Edwin Heathcote felhívta a figyelmet arra, hogy egy modern épület nem feltétlenül magas.
A budapesti horizont öt-hat emelet magas, amit érdemes megtartani, ettől függetlenül azonban épülhetnek modern épületek, a Várat kivéve bárhol a városban - mondta a szakíró. -
DecenS #54 :((
ezzel elesett a budapesti városfejlesztés racionalitásának és átgondoltságának utolsó védőbástyája is. -
G_ArchAngel #53 Kitálal a budapesti főépítész: hogyan nyomulnak a politikusok?
2006. június 1., csütörtök 16:49
Szeptember 1-jétől távozik posztjáról Schneller István Budapest főépítésze - jelentette be maga az érintett. Döntésének okairól szólva elmondta, hogy az utóbbi időkben rendkívül felerősödött a politikai és gazdasági körökből rá nehezedő nyomás, ami ellen nem kíván a továbbiakban szélmalomharcot folytatni.
Szeptember 1-jétől megválik posztjától - jelentette be sajtótájékoztatón Schneller István főépítész. Hozzátette, hogy saját akaratából, békében távozik.
Döntésének fő okaként azt jelölte meg, hogy az utóbbi időben egyre erőteljesebb a különféle szabályozási tervek megváltoztatására irányuló politikai és gazdasági nyomás.
Politikusok, nagykövetek nyomulnak
"Ebben az évben és különösen választások idején egyre nagyobb szerepet kap a politikai és a mögötte álló gazdasági körökből érkező nyomás, ami elsősorban arra irányul, hogy a korábban beépítésre nem szánt területek váljanak beépítésre alkalmassá. Nem beszélve arról a mérhetetlen pszichikai nyomásról, amit egy-egy kijáró ember, a legmagasabb szintű politikusok, nagykövetek, nem nevezek meg egyet sem, kilincselnek egy-egy pitiáner ügyért. Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy bejön egy komoly nagykövet, egy komoly politikus, és azért kilincsel, hogy egy szintterületi mutató még nagyobb lehessen, mert valamilyen érdekeltsége fűződik hozzá."
Schneller István hozzátette, hogy nagyobb beruházások esetében egy beépítettségi mutató megváltoztatása milliárdokat hozhat a befektető számára.
Proaktívból csak sampon van
A főépítész szerint a hozzá tartozó iroda sokszor utolsó bástyaként küzdött a kerületek által is támogatott befektetői tervek ellen - példaként a csepeli szigetcsúcsot vagy az angyalföldi építkezéseket hozta fel -, de erős várospolitikai támogatás nélkül nem kíván tovább szélmalomharcot folytatni.
Schneller István arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor már egy korábbi interjúban kifejtette, hogy proaktívabb főépítészre van szüksége, úgy válaszolt, hogy proaktívból csak sampont ismer.
Magasházakat potyogtatni
Arra a kérdésre, hogy mire büszke az eddigi munkájából, Schneller István elmondta, hogy jónak tartja a főváros szabályozási és városfejlesztési terveit. Hozzátette, hogy jó döntésnek tartja még mindig a szigorú magasház-rendeletet, mert véleménye szerint megfelelő tömegközlekedés nélkül nem lehet toronyházakat ide-oda potyogtatni a városban.
Végül elmondta, hogy döntésével szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy elismerve ugyan a magántőke szerepét a városfejlesztésben, nem lehet átesni a ló túloldalára, és alárendelni a közérdeket a magánérdeknek. -
akos #52 pontosan ezt mondom én is. nem kell hozzá csoda.
térlátás, arányérzék fejleszthető. kreativitásra is rá lehet gyúrni, ötleteket meríteni és magunkévá tenni. rengeteg idő és szorgalom. ennyi kell.
a tervező programokat pedig nem azért nézik olykor ellenségeskedve, mert nem képesek megtanulni.
két dolog miatt - az egyik, hogy sokan PUSZTÁN a cad progi ismeretétől várják a boldogságot, és nem társul hozzá semmilyen szabadkézi rajztudás; sokan gondolják úgy, hogy kiváltható. pedig nem.
hadd ne mondjam, hogy pl. ha el kell menni egy tervzsűrire és hirtelen belekérdeznek a tervbe, vagy pl. helyszíni művezetésen meg kéne adni egy csomópontot, részletet; milyen felsülések vannak ebből, azoknak az esetében, akik nem tudnak két párhuzamos vonalat húzni cerkával.
a másik dolog, ami miatt sok helyen nem szeretik a cad-et, hogy nagyon sok tervező esetében a kreativitást is kiváltja a számgép. rengeteg házon meglátni (a tömegén, a homlokzatán), hogy azért lett olyan, mert az archicad-ből ennyit ismert a tervező. Ablakok, ajtók, a szerkesztési mód. Mintha egy jellegtelen, teljesen statikus buta modellt generált volna 1:1-ben a programmal.
a méretkúszás meg: úgy kell kótázni, hogy ne kelljen a tervről méregetni. Kellő alaposság kótázott terven minden megtalálható, vagy részkótákból kiszámolható. Méregetés nélkül. (Lehet állati pontos egy cad rajz is, ha nincs yol kótázva és a kolbászujjú sanyibácsi a kopott, zsíros colstokkjával nekiáll méregetni. garantált, hogy nem annyit fog leolvasni a tervről, mint amennyi...) -
#51
én még vonalzóval se tudok egyenes vonalat húzni :) -
G_ArchAngel #50 csoda nem kell hozzá, ha van érzéke valakinek az arányokhoz, lát térben, van egy kis kreatívitása és hajlandó megtanulni az alapvető szabályokat az megtanulhat tervezni...
a tervező programokat meg azért nézik le a kézzel rajzolók, mert képtelenek megtanulni a használatát - én suli után is rajzolam még kézzel, de mióta megtanultam az ArchiCAD-et használni, azóta 2-3 tervet megcsinálok ua. idő alatt...
és nem kúsznak a méretek mm-eket, ami 1:100-ban már 10 cm-eket jelent egy kivitelezőnek... -
akos #49 na akkor épp azért kéne gyakorolni :) csak a lusták keresik az önigazolást abban a buta frázisban, hogy a yo rajzhoz tehetség kell. (csak a kiemelkedőhöz kell tehetség...) -
G_ArchAngel #48 kézzel csak lovacskás-napocskás-felhőcskés házikót tudok, Bacardival...:PPP -
akos #47 hát... nem feltétlen az archicad-es rajzolásra gondoltam :-PP :) -
G_ArchAngel #46 itt vagyok pl. én...:DDD -
akos #45 akkor tessék gyakorolni.
tehetség ahhoz kell, hogy valakiből picasso, vagy schiele legyen...
annyi rajztudás, ami az építészehez kell, szorgalommal és gyakorlással bőven megtanulható, fejleszthető. -
#44
ez az egyetlen egy mernoki szakma ami feltetel nelkul erdekelne, kar, hogy Isten nem aldott meg rajztehetseggel -
akos #43 Kollégium a londoni egyetemi városrészben...
![]()
![]()
![]()
-
#42
és tényleg :) -
G_ArchAngel #41 Nem tudom mi a funkciója, nem tudom kié, nem tudom, hogy miért, de annyira giccses, hogy már tetszik...:)))
![]()
-
akos #40 típusház 500 milkáért? az kedves... -
G_ArchAngel #39 nem, még holnap nem építkezek...:)
Pár mediterrán típus vázlat - érdekes árakkal... -
akos #38 hőha... sürgős, most? este inkább nekiállnék majd... -
G_ArchAngel #37 Akkor visszatérhetünk az építőművészetre...
Segíthetnél nekem keresni képeket, mert a google-lal nem sikerül...
Inkább Dél-Francia (Marseille, St. Tropez) vagy Spanyolországra lehet jellemző:
Talán mediterrán, talán nem; növényekkel befuttatott homlokzat, nagy zsalugáteres nyílászárók, esetlegesen olajzöld faszerkezetek, borospince - amolyan művész-kúria... -
akos #36 szakközépben minden nyáron... és azóta is gyakran járok apummal kivitelezni...
ő ács... ismerem a fát, csináltam én is vasalatot, zsaluzatot minden szirszart :) - ennek nyomán tisztában vagyok azzal is, hogy milyen mértékű a szakképzetlenség az ún. szakmunkások körében (tisztelet a kevés kivételnek), legyen szó fáról, tégláról, acélról, bármiről...
(hogy miért van mindez így, ahogy... miért büdös manapság a munka, és miért vagyunk tele konzumidiótákkal - miközben egy derékszögű falsarkot senki sem tud tisztességesen felfalazni... és helyette inkább a románok csinálják itt a sok szart - ez egy sok mindenen átivelő gondolatsor lenne, nem akarok belekezdeni)
általánosságban mondtam az alábbiakat. -
G_ArchAngel #35 a legjobban akkor jársz, ha egy olyan céghez mész, akik a tervezés mellett kivitelezést is vállalnak, vagy legalább a felügyeletét...
a pályám kezdetén egy olyan garázsirodában voltam, ahol szerencsére építőanyag forgalmazás és kivitelezés is volt, így a prospektusok pakolgatása mellett megtanultam az habarcs-szánkó használatát vagy koszorú vasalatot készíteni...
Nem kellett volna, de érdekelt...
Azóta nem tervezek olyan sok hülyeséget, mióta láttam kivitelezéseket:)
Az, hogy nem akarsz beállni a sorba?
Ha megakarsz élni a tervezésből, akkor beállsz - és minden különleges igényű ügyfél kicsit karácsonyi hangulatot fog benned ébreszteni...
Tudom, 10 éve nyomom az ipart - 2 hónapja lakom ebben a faluban, és helyi építéshatóság vezetője úgy bízza rám a munkákat, mintha 10 éve ismernénk egymást...
Nincs diplomám, de megtudom mondani, hogy miért kivitelezhetetlen az a lábazati szigetelés, ami a gyártó katalógusában van...
Míg nem veszel rész egy mosonmagyaróvárihoz hasonló sorház kivitelezésén, addig nem érted meg, hogy a magyar építőipar nincs felkészülve a faszerkezetű/burkolatú szerelt falak kivitelezésére - javarészt... -
akos #34 gábor hidd el - teljesen egyetértek veled abban, amit a hiányosságokról mondasz. jóformán csak hiányosságaink vannak a vizuális kultúra területén - és még a szakmán belül is.
mivel aktiv építész hallgató vagyok, nagyon yol tudom, hogy mennyire nem ismerjük az anyagokat (sem), mivel az anyagtan oktatás egyenlő a nullával. yoformán semmit nem tudunk a betonról, a fáról, a kerámiáról, mert nem az alkalmazhatóságukat, az egymás mellett való viselkedésüket tanuljuk, hanem törési mutatókat, szakítószilárdságot és a kötési időt... magoljuk.
ugyanez elmondható a színelméletről, stb stb stb.
q nehéz dolog alapok nélkül elindulni... de egyszer csak el kell indulni; valahonnan... valahová.
és én el akarok. én nem ebben a nagy magyar ugarban akarok dagonyázni. -
akos #33 ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni - de ugye te sem vitatod, hogy NEM:)minden településen, vagy azok környékén szaporodnak *goNbamód* az olyan vagy ahhoz hasonló építészeti koncepciót tükröző házak, mint amilyen az alábbi mosonmagyaróvári sorházé...
belinkeltem ide, mert előremutatónak (hazai viszonyok tekintetében) és igényesnek tartom - de távolról sem jelenti azt, hogy úton útfélen az ilyenek építését tartom kívánatosnak.
és a továbbiakban: igyekszem majd nagyon heterogén módon összeállítani a topic tartalmát - egymástól nagyon eltérő stílusokat, akár végletesen elütő építészeti gondolatok által tervezett házakat megmutatni.
nem feltétlen azért, hogy itt, ma, magyarországon ilyeneket kell(ene) építeni, hanem azért, hogy legalább egy maroknyi ember (aki reményeim szerint néha-néha betéved ide), lásson ilyeneket is... hátha legalább egyikükben megfogan majd az igény valamikor, hogy ne a szomszéd kőbabáskorlátos alpesihódfarkús házát másolja le hanem innen 1-2 elcsípett ötletet.
tudod, egy fecske nem csinál nyarat - de egy kutya megmentése már üdvözítő cél volt ahhoz, hogy egy topicot bezárassunk... a világmegváltást is kicsiben kell kezdeni ;-) -
G_ArchAngel #32 Az utolsó bekezdésemhez kapcsolható a magyar építészek legnagyobb hiányosága: nincs kivitelezői tapasztalatuk:
nincsenek tisztában az anyagok élesben való alkalmazásával és a költségekkel...
senki ne várja el egy közepesen gyakorolt szakmunkástól, hogy egy számára idegen anyagbot megfelelően használjon fel, mert ha a tervező nem fogja felvilágosítani, akkor visszatér egy korábbi korszerűtlen, de ismert technológiához...
Az ügyfelek nagy része, miután 90%-os állapotba került a terv, megkérdezi a tervezőt, hogy "ez mennyibe fog kerülni?" - erre az építész a hasára üt, és mond egy arányszámot - a magyar mentalitás szerint nem az Ő dolga, pedig jobb helyeken költségvetés jár a terv mellé...
Ilyenkor lehet visszakanyarodni az újdonságokhoz:
Mennyi az árkülönbség egy jól kivitelezett, átlagosnál jobb technológiát felvonultató lapos és magastető ára között...
Mennyivel többe kerül a kommersz vakolat, mint egy egyedi terrakota?
És akkor jöhet a nevelés... -
G_ArchAngel #31 az igaz, de van egy alap, amivel ha szembeállítunk egy teljesen ellentétes stílust, akkor abból baj lesz, nem nevelés...
ha az ország egészét nézzük, akkor például a települések 95%-án, a helyi építési hatóság - akár van érvényben lévő rendezési terv, akár nincs - nem preferálja a 6,00 méter, vagy az feletti építménymagasságot, esetlegesen a lapostetőt...
S miért?
Mert szöges ellentéte a múltunknak (nem a XX.sz. közepére gondolok...): el kell fogadni, hogy van egy alap, amibe injektálhatunk újdonságot, de ha felforgatjuk a gyökereket, abból csak fájdalom lesz...
például, családi ház:
Nagyrészt a 30-45°-os tetejű, szürke/fehér/sárga színezetű, fehér műanyag/natúr fenyő nyílászáró a divat...
Itt kell elkezdeni a nevelést: van más szín, van más burkolat...
Sokaknak egy kávébarna, okker, terrakota szín, vagy a natúr tégla burkolat is idegen, ha a nagyobb felületeket fabetétekkel feldobjuk, akkor a legtöbben már mennek is más tervezőhöz, mert ez modern és biztos marhadrága...
Ha az apróságokat, felületi változásokat megszokják, jöhetnek a formabontó ötletek - ezt 20-ból, jó ha 1 ügyfél viseli el... -
#30
bár ez még mindig balkán és nem skandinávia :( -
akos #29 radics béla szavait idézve: "a közönséget nem csak kiszolgálni, de nevelni is kell..."
ha mindig mindenben az aktuális igényeket követnének, sosem fejlődnénk sehonnan sehova.. progressziv gondolatok, népnevelés kell.
nem véletlen az sem, hogy a magyar közizlés még mindig a száz évvel korábbi állapotokban, az eklektika környékén tesped... ideje volna már egy kis vérfrissités... és nem tűzépbarokk házakat emelni neoprimitiv stílusban - csak azért mert erre volna igény. -
G_ArchAngel #28 részemről - és ez a vásárlók részéről is visszajelzett tapasztalat - a magyar építő/lakásteremtő kultúrában egy zárt "félidegen" közösség nem díjazza azokat a felületeket, amelyek nyitot könyvet csinálnak a család magánéletéből...
sajnos a "magukat menőmanónak tartó" építészek nem veszik figyelembe a majdani vásárló/építtető igényeit, és inkább a divatos elemeket használják fel a beváltak helyett...
Ugye, az építész van az ügyfélért és nem fordítva... -
G_ArchAngel #27 oké, de a skandináv országokban, nemhogy társasház, de még az ikerház sem divat - ott sincsenek nagy üvegfelületek mindenhol
saját családiházam is csak annyira lesz üvegből, amennyi pénzem lesz rá...:)
és ugye teljesen felesleges két ennyire eltérő kultúrát összehasonlítani: ott a szauna a közösségi foglalkozás, nálunk a borgácsgulyás szilvapálinkával...:) -
akos #26 mellesleg én nem érzem olyan eszeveszetten áttörtnek ezt a hátsó homit... egy-egy 90/210 ajtó +90/60-as felülvilágító, ami nyitott hátrafelé... a lőrések kora lejárt a középkorban :) -
akos #25 ez nem big brother szellemiség...
sokkal inkább bizonyos mentalitásbeli hiányosság... viselkedni tudás hiánya.
dánoknál, norvégoknál gyönyörű üveghomlokzatokat csinálnak a házakra - mögötte él a család; bárki nézheti, aki akarja... de nem igazán akarják.
kicsit el kéne mozditani a közfelfogást erről a "nézzük, milye van a szomszédnak, mert ha ő 82 centis plazmatévét vett, akkor én 84-eset fogok és akkor én leszek jobb két centivel"... és akkor talán a leskelődés iránti szenvedély is megszűnne. -
G_ArchAngel #24 nekem az a bajom ezzel a stílussal, hogy erősebb a méhkaptár jelleg, mint a régi paneloknál...
ott a 90/120-as ablakokon a kutya se nézett be, itt meg ha a szomszéd kimegy a kertbe bulizni a haverjaival, akkor a lakó jobb, ha besötétít...
Intimitás = 0
Jópár ilyan projekt építésében vettem részt, és a beruházó meg csodálkozik, hogy a kutyának sem kell a kertkapcsolatos földszinti lakás...
Kevesen érik meg a Big Brother szellemiségét:) -
akos #23 üröm - családi ház:
![]()
![]()
![]()
![]()
-
akos #22 miért ne tudna? yol teletömött plázaparkolóban sincs több hely... és oda be tud :) -
G_ArchAngel #21 felülről az 5. kép az garázssor? Oda egy nő betud állni autóval??? -
akos #20 mosonmagyaróvár - műemléki rekonstrukció és lakásépítés
- a helyszín:
![]()
- a rekonstrukció:
![]()
![]()
- példaértékű társasház: izléses, hivalkodásmentes...
![]()
![]()
![]()
-
akos #19 középülettervezés európában: bauhaus múzeum (aachen)
![]()
![]()
![]()
