282
  • morgo
    #202
    bocs, megiscsak igaz a lehulyezes(ujra elolvastam a cikket), de tenyleg eleg ostoba az, aki egy ilyen szintu bejelentest tesz bizonyitek nelkul...
  • morgo
    #201
    ebben igazad van, de ha valaki tudosnak tartja magat, hogy jelenthet ki dolgokat bizonyitek nelkul? A cikk pedig igy szol:"KETKEDES(!) fogadta a ..." hol van itt a lehulyezes? Annyit mondtak, hogy ha majd nem csak bejelentenek valamit, hanem esetleg bizonyitek is lesz, akkor erdemes lesz az uggyel foglalkozni, addig meg nem er semmit...
  • morgo
    #200
    a targyon utazo fenysebesseggel latja tavolodni a lezersugarat. aki kivulrol nezi, az meg fenysebesseggel latja haladni a sugarat, es majdnem fenysebesseggel latja haladni a targyat.
    De jo lenne ha inkabb elolvasnal egy konyvet ezzel a temaval kapcsolatban...
  • Csabi
    #199
    Ket fenysebesseggel mozgo test tavolodik egymastol. Mondjuk A es B jelu. A jelu testrol merve a B jelu test jozan paraszti esz alapjan 2x-es fenysebesseggel tavolodna, azonban a _relativitas_elmelet_alapjan_ pontosan azt kapod, hogy 1x fenysebesseggel tavolodik a B jelu test.

    Ha ket auto tavolodik egymastol, mindegyik megy 100-al, akkor igazabol az egyik autorol merve a masik tavolodasat nem 200-at kapnal, hanem egy kicsit kevesebbet.

    Nexus6: ennek ismereteben Kelta kerdesfelvetesere _enyhen_szolva_ furcsa magyarazatot adtal.
  • Kelta
    #198
    Akkor egy kérdés.
    ha egy majdnem fénysebbel halado tárgyrol egy lézerrel elöre lövünk pontosan a haladási irányba.
    Mi történik? milyen sebet mér aki a tárgyon áll? és aki kivülröl nézi a dolgot?
    DEZ. azért probáltam a hétköznapi dolgokkal példálozni, hátha egyszerübb megérteni alényeget, de ahelyett hogy apéldával foglalkoznátok, megint a szokásos:(( -bennem keresni a hibát-.mért ezt irom mért azt...a lényegre koncentrálj....
  • FtranX
    #197
    dez,
    Nem értem miért gondolod, hogy tudomány (a tudomány módszere) a jelenségek csak egy korlátozott körének vizsgálatára alkalmas. A tudomány nem csinál mást, mint hogy összefüggéseket keres a jelenségek mögött. Mint írtad, az ezoterikus tanoknak is ugyan ez a célja.

    Na most kövessük szépen végig:
    Három eshetőség lehetséges:
    Egy összefüggés (=jelenség):
    1. -létezik
    2. -nem létezik
    3. -létezik, de mi nem szerezhetünk róla tudomást (mert nincs ránk hatással)

    Abban szerintem egyetérthetünk, hogy a tudomány és az ezoterikus tanok is csak a létező, ránk hatással lévő összefüggéseket tudják kimutatni.

    Egy összefüggés megtalálására két módszer létezik:
    1. a konkrét összefüggés(ek) megtalálása (például megállapítjuk, hogy a gamma-sugárzás roncsolja a DNS-t, ezáltal mutációt idéz elő, ami rákos sejtek képződését eredményezi) vagy (asztrológia: az égitestek egy rájuk jellemző sugárzást bocsátanak ki, amelyek a születéskor hatással van az agyunkra, ezáltal befolyásolják jellemünket)

    2. statisztikai módszer (kimutatni, hogy azok között, akiket gamma-sugárzásnak tettek ki, nagyobb arányban fordul
    elő a rák, mint akiket nem tettek ki gamma-sugárzásnak) vagy (asztrológia: azok akik az év azonos időszakában születtek, hasonlóan töltik ki a személyiségtesztjüket. Miben hasonlítanak ők egymásra? Születésükkor hasonlóan álltak az égitestek--->az égitestek állása és a személyiség közt korreláció van)

    Ha két dolog köztött érzékelhető összefüggés van, akkor azt a fenti két módszer segítségével meg tudjuk találni és
    a tudomány bármelyiket elfogadja bizonyítékként. (ha te tudsz más módszert is, kíváncsian várom)

    Ha megvan az összefüggés, akkor már megpróbálhatunk rá modellt alkotni, azaz megkeresni a szabályszerűségeket.
    Ha megvan a modell, akkor erre alapozva alapozva jóslatokat készíthetünk, ezeket pedig ellenőrizhetjük: pl.: ha a modell szerint x Sv sugárdózis y százalékkal emeli a rák kockázatát, akkor 1000 embert x Sv sugárdózisnak teszünk ki, 1000 embert pedig nem teszünk ki semminek. A végén megnézzük, hogy besugárzott emberek között hány százalékkal több a rákos, mint a kontrollcsoportban. Ha az eredmény megegyezik a modell által jósolttal, akkor modellt jónak tekinthetjük, ha nem, akkor a modellünk rossz.

    Tehát röviden:
    Hogy csinálja a tudomány?: megfigyel egy összefüggést-->modellt alkot rá--->a modell alapján jósol--->végül ellenőrzi a jóslatot.

    Hogy csinálja az ezoterika?: modellt alkot--->jósol--->majd a jóslatot nem ellenőrzi. Jobb esetben: megfigyel egy összefüggést--->modellt alkot--->jósol--->majd a jóslatot nem ellenőrzi.

    Hogy csinálják a vallások?: modellt alkotnak--->jósolnak--->majd a jóslatot nem ellenőrzik.

    Ha nincs meg a kezdeti összefüggés, akkor az egész csak egy humbug. Illetve, amíg nem ellenőrzik a jóslatot, addig nem tekinthetjük a modellt jónak. Ráadásul az ezoterikus modellekben legtöbbször maguk a fogalmak és a közöttük lévő kapcsolat sem tisztázott.

    Na ezért tartom én az ezoterikus tanokat inkább vallásnak illetve pusztán filozófiának, mint a valóság leírásának.
    Ha meg akarsz győzni, mondj akár egy ezoterikus tant is, amit normálisan leelenőriztek, és működött is! (az nem bizonyíték, hogy többen állítják, hogy működik)
    Ha tudsz ilyet, akkor viszont érdekes helyzet áll elő (kitalálhatod, hogy miért :))
  • dez
    #196
    bocs, FtranX
  • dez
    #195
    FranX, ha jól emlékszem, magad is beláttad, hogy a természettudományok csak egy részét tudják megfogni a világnak, sőt a céljuk is ez, hogy gyakorlatban felhasználható matematikai modellekbe foglalják eme aspektusokat, és mérhetővé és kiszámíthatóvá teszik őket. Ebben eleve benne van, hogy azokkal a dolgokkal nem tud mit kezdeni, ami erre nem alkalmas. Tehát pl. méri a mágnesességet, de lehet, hogy sosem fog rájönni, mi az egyátalán. (Az a bizonyos "mi az a mező?"...) Tehát röviden: azzal tud kezdeni valamit, amivel kezdeni tud valamit. Belátható, hogy ebbe nem tartozik bele minden. Megint más szavakkal: egy bizonyos megközelítést képvisel.

    De az, hogy a fizika mai állása szerint (AFAIK) nincs a testtől független szellem, egyátalán nem gátolja meg a tudományok másik nagy területéhez, a humán tárgyakhoz tartozó pszichológia művelőit abban, hogy mint gyógykezelés, gyakorolják pl. az "előző életekből származó kihatások feltárása" nevű módszert. Mivel adott esetben ez válik be. (Itt még lehetne mondani érdekességeket, de inkább most nem teszem.)

    "Mire jó" az ezotéria, és a hasonlók? Amellett, hogy "jó játék", megérteti az emberekkel, hogy a világnak lehetnek, és vannak is olyan aspektusai, amiket a., nem képletekkel kell megközelíteni, b., tapasztalat, magyarázat nélkül, c., stb.

    Mit is csinál az ezotéria? Úgy próbál meg összefüggéseket keresni a világ dolgaiban, hogy szándékosan kizárja, hogy adott dolgok között pl. az aktuálisan elfogadott fizika szerint _szabad-e_ lennie összefüggésnek... Az idő dönti el (vagy még az sem), 1-1 ilyen vélt összefüggés valós-e (találnak rá természettudományos magyarázatot, jobban mondva bele tudják-e helyezni egy nagy összefüggő "képlethalmazba"), vagy sem.

    Egy megjegyzés: sok területe van a tudománynak, ami régebben még tudománytalansának számított. (Az ellenkezője is megtörtént nem egyszer. Az persze lehet, hogy csak átmenetileg.)

    Egy jótanács: ne csak a rossz példákat nézd! A tudomány területéről is lehet sok rossz példát találni.
  • dez
    #194
    Most az az érdekes helyzet állt elő, hogy most te akarsz hétköznapi racionalizmussal megközelíteni valamit, amit úgy nem lehet. (Ha jól értem a történetet.)
  • FtranX
    #193
    azért, mert az egyenletbe behellyettesítve, kis sebsségeknél a nevező értéke közelít az 1-hez, míg c-esetén (azaz ~299792458-nál) az értéke ~2 lesz.

    próbáld ki ;)
  • Kelta
    #192
    Persze , ellenszélbe..bocs rosszul irtam.
    Nos, ha a seb 199,999xxn lesz
    akkor a fényseb mért nem 2x ?????
    nem értem Ftranx-ot, na mind1

  • NEXUS6
    #191
    Nem ellenszélbe áll inkább? Nem az a lényeg, hogy a repülő a földhöz képest mennyivel megy, hanem hogy a levegőhöz képest mennyivel.

    Tényleg nem akarok most már úgy tenni mintha még a passzát szelet is én fingtam volna, csak épp ez a szakmám. Persze nem anyahajón dolgozom;)

    A rel elméletet a szélnél és a levegőnél maradva képzeld el úgy, mintha a levegő lenne az a közeg, ami a rel elmélet alapját képezi, az elektromágneses sugárzás/mező.
    Ha ebben az összefüggésben a fizikai tárgyaknak akarnánk megfelelőt keresni, akkor az a szél, vagy légörvény lenne, de semmi képpen sem a repülőgép.

    Ez a hasonlat azért is jó, mert a szél semmilyen körülmények között nem fogja a hangsebességet átlépni! Ez az ő fénysebessége.
    A repülő az máskérdés.

    Ha találsz egy olyan járművet, ami beburkolja a tér egy darabját és egészében viszi azt át akár fénysebesség fölött egy másik helyre akkor meg tudod csinálni.

    De fénnyel fénysebesség fölötti értéket egyszerűen nem tudsz kimérni. Akár széttartó akár összetartóak a fénysugarak.

  • FtranX
    #190
    "Én azt mondom nem lehetetlenség, csak még nem találták ki."

    Hát eddig sajnos úgy tűnik, hogy lehetetlenség.
  • FtranX
    #189
    Erről szól a relativitás elmélet. :)

    "gondolkodj már,hogy csak egyszerü példát mondjak, ha egy állo autoban ülsz és elhalad melleted egy másik 100-ál, majd késöbb te is 100-al mész csak az ellenkezö irányba,és jön egy ujabb 100-al, ugyanolyan sebességünek
    látod mindkét autot???"

    Nem fogod ugyan olyannak látni, mert a relativisztikus hatás ilyen kis sebességeknél még nagyon kis mértékben érvényesül.
    Ha mind te is, és a veled ellentétes irányban haladó autó is pontosan 100 km/h-val megy és van egy nagyon potos sebességmérőd, akkor
    a másik autó sebességének valami olyasmit fog mutatni, hogy 199,9999xxxx.
  • NEXUS6
    #188
    Háj Kelta!

    A rel elm szerint azt se hagyd ki a játékból, hogy az amivel mérsz az maga a fény, márpedig az tényleg csak fénysebességgel terjed.
    Plusz a testedben levő erők nagyrésze -talán az összes, szintén max fénysebességgel terjed.

    Szal itt a gebasz: hogy tudsz egy olyan testet egészében fénysebesség fölé gyorsítani, ami részleteiben csak max fénysbességgel tud haladni/terjedni.

    Én azt mondom nem lehetetlenség, csak még nem találták ki.

    A lentebb említett kvantumteleportáció pl talán segíthetne, de ott meg más korlátok vannak.
  • Kelta
    #187
    Csak még egy példa: repülögépanyahajo, hogy egy tomcat felszálljon asszem kb 320-al kell mennie...hohy a szárnyak alatt a felhajto erö elegendö legyen.
    Mit gondolsz mért áll hátszélbe és megy a hordozo vagy 40-nel???mert a sebessége hozzáadodik a repülöjéhez..és a tomcat a hordozohoz képest csak 280nal megy, a földhöz már 320-al és kicselezve a fizikát feltud szállni a gép.ha egymáshoz viszonyitott sebességük nem lenne egymásra hatással, nem tudnának felszállni.
  • NEXUS6
    #186
    Nincs bajom az államilag elismert tudományos fokozattal rendelkező kutatókkal (tudós). Egész addig, amíg betartja a szakmájának a szabájait és nem tesznek úgy mintha mindenhez értenének, nem csak a saját területükhöz.

    Ez általában arra ingerel, hogy magam is így viselkedjek. Szerintem ez nem jó, pláne ha nem megfelelő alázattal teszi/teszem ezt azzal a területtel szemben, amibe bepofátlankodiki/belepofátlankodok.

    Attól, hogy valamiből nincsen államilag elismert megszerezhető tudományos fokozat, még értelmes emberek éveket szentelhetnek a téma kutatásának. Bármit értek is el, ez tiszteletet érdemel.

    Ha valaki 20 évet tölt el UFO kutatással az többet érdemel annál, mint hogy lehülyézzük.

    Ha kíváncsiak vagyunk a kutatások eredményére, szenteljünk nekik egy kis időt.
    Általában megéri.
  • Kelta
    #185
    mit gondolsz a mozgo traffipaxban, a lézeres mérö, mért van összeköttetésben a seb mérövel?
    ha a rendörauto és a másik pont 160 megy egymás mellett, a mérö 0 fog jelezni, mert a kiindulo és a visszaérkezö lézernél nem lesz különbség..nem érzékel elmozdulást a kiindulási helyzethez képest.önnmagához is viszonyitja, csak ugy lehet helyes adatot kapni, ha földet 0 nak veszi, ehez adja a saját sebét, és ehez képest viszonyitja a másik elmozdulásást.
  • Kelta
    #184
    de ezt egy külsö pontbol méred...akkor igaz
  • Kelta
    #183
    nagyon érdekes lenne, amit állitasz.
    szerintem teljesen rossz, hamis.hogy mérhetnél1x sebet??
    gondolkodj már,hogy csak egyszerü példát mondjak, ha egy állo autoban ülsz és elhalad melleted egy másik 100-ál, majd késöbb te is 100-al mész csak az ellenkezö irányba,és jön egy ujabb 100-al, ugyanolyan sebességünek látod mindkét autot???
    mert ha igen, nincs miröl vitatkoznunk.
    ha a földön állva pont feletted áll egy mühold (geoszinkron pályán)
    te ugy látod, hogy áll, holott áppenhogy pont annyival repül mint a föld forgási sebessége, és ha rámérsz egy a kezedben lévö -mondjuk- lézeres sebességmérövel, nullát fog mutatni, mert valoban hozzád! képest áll.tehát itt az a lényeg mihez képest....és egy pontbol ellentétes irányba fénysebbel elindul két test akkor az egyikröl a másik 2x sebességünek tünik.de! csak onnan, ez logikus...
  • FtranX
    #182
    amúgy itt van, hogy hogy lehet kiszámolni:

    u=1c //az egyik tárgy sebessége
    v=-1c //a másik tárgy sebessége

    u'= u' = ( u - v ) / ( 1 - v * u / c^2 ) //u'= a két tárgy egymáshoz viszonyított sebessége

    ebből u' eredményének 1 jön ki.
  • NEXUS6
    #181
    Bocs morgo!

    A kapkodásban félre értettelek, a "nem tökmindegyben" valami olyasmit érzékeltem mintha ellent mondtál volna.

    ok, tényleg kb ua volt.
  • morgo
    #180
    ";(Ezt a hozzáállást már sokszor hallottam.
    Hidd el nem sokra viszed, ha a saját elméleteidet mindíg a tantóbácsi szájaíze szerint építed fel."
    ;(Ezt a hozzáállást már sokszor hallottam. Csak jo lenne, ha a sok "maskent" gondolkodo esetleg valamit le is tenne az asztalra, nem csak pocskondiazna, es lenezne a tudosokat. Mert ez a hozzaallas nagyon divatos manapsag, de meg semmit nem lattam toluk...


    Hidd mar el, hogy a tudosok nem hulyek, es nem barmokkent mennek a fizika eddigi leirt szabalyai utan. Miert nezed hulyenek a tudosokat???
  • FtranX
    #179
    ""francokat.Minden relativ, ugye :))) honnan méred és mit? ha, tegyük fel..egy fénysebbel halado tárgyon álsz,
    és egy veled pont ellentétesen fénysebbel halado tárgy sebességét méred, akkor azt kapod hogy 2x fénysebbel
    halad hozzád képest"

    Nem. Azt mérném, hogy a tárgy tőlem pontosan c-vel távolodik. Ez pontosan azzal van összefüggésbe, amit NEXUS6 is mondott: lelassul az idő.

    "csak gondolj bele, ha rendelkezésedre álna egy super supernagy távcsö, amellyes ellátnál,mondjuk az Andromeda galaxisig, ott egy bolygoig, akkor mintegy 2millio évvel ezelötti állapotot látnád. vagyis mivel az Andromeda 2mill. fényévre van, az idö(a történések) a fénnyel együtt jönnek.
    a fény viszi magával az idöt, vagy forditva:))))ahogy a fény terjed az universumban ugy mulik az idö."

    A fény ami két millió évig utazik felént, az nem "maga" a múlt, hanem csak egy lenyomata. Olyan, mint egy nagyon hosszú videoszalag, ami két millió évig jön hozzánk. E közben lehet, hogy az a bolygó már nem is létezik.
  • morgo
    #178
    ha a fraktal szerinted nem egyfajta adatveszteses tomorites, akkor biztos egyfajta adatvesztes mentes tomorites. Hallottal mar a .theprodukkt nevu jatekrol?
  • FtranX
    #177
    "1. Kvazárok jet-ei
    2. Kvantumteleportáció"

    Én is olvastam a jelenségről, de e szerint koránt sem tekinteném bizonyítottnak, hogy ott bármi is a
    fénysebességnél gyorsabban mozog. A tudósok szerint ez csak látszólagos, ú.n. relativisztikus illúzió.

    "Kvantum szinten viszont a jelenség bizonyitottan a fénysebességet meghaladó sebességgel terjed."
    Ez igaz, és érdekes dolog, de -ahogy te is írtad- ez a ravasz természet csak nem hagyja magát becsapni.

    "Tartok tőle az antigravitáció jelensége (lásd Einstein féle kozmikus állandó/sötét erő -ez most úgy is divat)
    bizonyos esetekben szintén tud C-nél nagyobb sebességű jelenségeket produkálni."
    Azok alapján, amiket olvastam róla, nem hívnám antigravitációs erőnek, hanem csak egy "gravitációval ellentétes erő"-nek, hiszen a gravitációt nem szűnteti meg, nem oltja ki (mint egymást a részecske-antirészecske párok)
    és csak nagy skálákon mutatható ki.
    Ezen erő eredete még nagy kérdés.

    "A TUDOMÁNY a fentebb emlitett és más jelenségek folytán is éppen egy átalakulás közben van, valaki
    ezt az ezoterika/eretnek nézetek stb terjedéseként, hanyatlásként látja."

    Ezt én is hanyatlásként látom, mivel ha feltesszük a kérdést, hogy ezek a tudományon kívüli tanok eddig
    milyen kézzelfogható eredményt hoztak számunkra?, mennyiben segítettek abban, hogy jobban megértsük a világot?
    akkor azt kell válaszolnunk, hogy "semmit" és "semmiben". Vagy legalább is én nem látom.

    "Ez egyéni szinten lehet hogy lehetséges, és akár túl is fog mutatni a tudományon,
    sőt a tudomány által nem is biztos, hogy bizonyitható, megérthető, de még is létező dolgok.
    Megnyilvánulásuk pedig a tapasztalat-mint a fizikai valósággal való kapcsolat-, és végül a bölcsesség."
    Hogy lehet egy olyan dolgot kiismerni, amit a klasszikus módszerekkel nem tudunk?


    "A tudomány egyik alappillére az Occam beretvája.
    A gond az vele, hogy több, aperiódikus tényező egymásrahatása is tud bizonyos fluktuációval időszakosan periódikusnak/szabályosnak tűnő jelenségeket produkálni."

    Ezzel nem igazán értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Miért ne elégednénk meg a legegyszerűbb magyarázattal (ha már a dolgok valódi eredetére tudunk választ adni) ?
  • NEXUS6
    #176
    "mar megbocsass, de te akarsz uj elmelettel elorukkolni. Nem a vadlottnak kell bizonyitania artatlansagat!
    Egy uj elmeletnek akkor van ertelme, ha tobb kulonos dolgot is megmagyaraz, de kozben a leheto legkevesebb regi szabalyt rugja fel. Szerintem ez igy korrekt..."

    ;(Ezt a hozzáállást már sokszor hallottam.
    Hidd el nem sokra viszed, ha a saját elméleteidet mindíg a tantóbácsi szájaíze szerint építed fel.

    Az elmélet amúgy is csak elmélet, ki mindta, hogy egy dologra csak egy magyarázat van, egy problémára csak egy megoldás?

    Sok megoldás van, az elméleti szinten pedig ezek tök egyenrangúak.

    A gyakorlat viszont az már más!

    De sajnos általában sem időnk sem erőforrásunk nincs elég a legjobb megoldás megtalálására, max az optimálisra.
  • Kelta
    #175
    Két dolog.
    1: sose állitottam itt, vagy máshol, hogy a fénysebet át lehet az embernek lépni.Pont erre utaltam az elméletemben.De! ha tovább viszem az egymástol fénysebbel távolodo tárgyak problemáját..mert ugye az világos hogy az egyikröl a másik 2x fénysebnek mérhetö??
    Mi van akkor ha az egyikröl a haladási irányának megfelelelöen, egy ujabb tárgyat lövök ki fénysebbel(kb)akkor az 1.tárgy rol (ahol állok)nézve ugye fénysebbel távolodik.DE, amásikrol mérve?? milyen sebbeséget kapnál???? nos?
    Egyébként kösz az elismerö szavakat, azt hiszem ha többen itten letennék egymás pocskondiázásárol, klassz kis vita csapat jöhetne össze....
  • morgo
    #174
    igen, es? nem pont ez mondtam en is?
  • NEXUS6
    #173
    A fraktálokban az a legszebb, hogy kis erőfeszítéssel bárki megérti a logikájukat! Megérti, hogy honnan jön egy levél vagy egy sziklapart végtelen finomságú rajzolata.

    Mint mondtam, ez nem egyszerűsítés, NEM egyfajta "adatvesztéses tömörítés". Valaki mondott ilyet, hogy megérteni a káoszelméletet olyan mintha bárki belenézhetne Isten szemébe, és megérthetné őt!

    A fraktál elmélet simán tanítható és az emberekkel megértethető középiskolás szinten!
  • FtranX
    #172
    Nem! Félreérted. Arra utaltam, hogy vannak szerzők, akik szándékosan vagy hiányos
    háttértudásuk okán féligazságokon alapuló elméleteket gyártanak, illetve a tudomány eredményeiből téves következtetéseket vonnak le.
  • morgo
    #171
    mar megbocsass, de te akarsz uj elmelettel elorukkolni. Nem a vadlottnak kell bizonyitania artatlansagat!
    Egy uj elmeletnek akkor van ertelme, ha tobb kulonos dolgot is megmagyaraz, de kozben a leheto legkevesebb regi szabalyt rugja fel. Szerintem ez igy korrekt...
  • NEXUS6
    #170
    Bizonyítsd be direkt és egyértelmű módon, minden mást kizárva, hogy a jet-ek tényleg csak a mi szemszögünkből lépik túl a fénysebességet!

    Van egy olyan érzésem, hogy nem fog sikerülni;)

    Ha igen, akkor viszont tied a köv évi fizikai Nobel-díj, ezt nem csak én garantálom.
  • morgo
    #169
    "A fraktál világban az egyenletek látszólagos egyszerűsége NEM egyszerűsítés, nem az információk egyfajta algoritmikus tömörítése!!!!Ezen képletek szinte primitív egyszerűsége eddig sokakat megtévesztett, pedig végtelen komplexitás van bennük!"
    Ehhe. nem tok mind1, hogy egy egyenletben milyen komplexitas van, ha egy kozepiskolat vegzett ember megerti a mukodeset akkor mar jo. Ezeknek az egyenleteknek pont az a lenyege, hogy a vilag mukodeset a leheto legkozerthetobben leirjak. Ja, hogy egy olyan egyenlet vegtelen komplex? Na es? A hetkoznapi ember erti a mukodeset, es ez a lenyeg szerintem.
  • NEXUS6
    #168
    "Abban igazad van, hogy a linearis megkozelites gyakran kozel olyan jo eredmenyt ad, mint a complexebb egyenletek. Azonban vannak teruletek, ahol ez a keves is szamit.
    Masreszt meg szerintem azt mutatja, hogy van olyan szabaly, amivel egyszeruen le lehetne irni, csak meg nem talaltuk meg azokat. De szerintem a fejlesztes mindig is errol szolt, hogy leirtak valamit, es a kivetelekre elkezdtek complex osszefuggeseket adni, mert csak igy tudtak lefedni. Majd jott az otlet, hogy ezt es ezt egyszerusiteni leetne, es akkor kezdodott minden elolrol..."

    Valamikor én is így láttam a dolgokat, de aztán megismerkedtem a káosz elmélettel.

    A fraktál világban az egyenletek látszólagos egyszerűsége NEM egyszerűsítés, nem az információk egyfajta algoritmikus tömörítése!!!!

    Ezen képletek szinte primitív egyszerűsége eddig sokakat megtévesztett, pedig végtelen komplexitás van bennük!
    Ez az, ami másfajta szemléletre kényszerít.

    Ha nem olvastad még, akkor olvasd el a lenti könyvet, olyat kapsz, hogy ellágyulsz!

    Más káoszos könyv nem adja vissza ennek a dolognak az intellektuális pezsgését.
  • morgo
    #167
    kerdes felvetes soha nem hulyeseg, egy szoval sem mondtam ilyet. Viszont ha valamit bizonyitani akarsz, akkor ott nem eleg kerdezgetni, hanem esetleg valaszolni is kellene, hogy miert jobb a masik megkozelites.
  • NEXUS6
    #166
    Háj morgo!

    Nem kerülte el a figyelmemet a látszólagosság;)

    De ha belegondolunk a valóság csupa látszólagosság. Ez az elmélet azt mondja: ok, ok. Ezek a jetek tényleg gyorsabbak a fénynél, DE csak LÁTSZÓLAG, a mi szemszögünkből.
    Egyébként más szemszögből nem gyorsabb, és ez még mind kielégíti a relativitás elméletet.

    De kérdem én, mi van ha mégis, mi van ha nem csak a mi szemszögünkből gyorsabb a fénynél?

    Kelta szerint és szerintem is ezen érdemes lenne elgondolkodni.
    Szerinted meg hülyeség a kérdés feltevés is.

    Ez a különbség köztünk!

    Viszont ezért fog Kelta valami érdekeset találni a világban előbb utóbb, te meg nem!!!!
  • NEXUS6
    #165
    "2x fényseb? hold? lézer??
    francokat.Minden relativ, ugye :))) honnan méred és mit? ha, tegyük fel..egy fénysebbel halado tárgyon álsz, és egy veled pont ellentétesen fénysebbel halado tárgy sebességét méred, akkor azt kapod hogy 2x fénysebbel halad hozzád képest, ha magadat a végtelenhez mérve mozdulatlannak látod(méred) ugyanis a végtelen univerzumban(és most nem a mi kis "tágulásunkat" értem) minden mozgás teljesen mozdulatlan és nem, csak attol függ mihez viszonyitod."

    Mit is jelent a fénysebesség állandósága Einstein szerint?

    Nem azt, hogy aki szabálytsért azt elkapja a kozmikus rendőrség és gyorshajtásért megbünteti;)

    Kelta, jól látod az idő és a fény közötti kapcsolatot, de menj egy kicsit tovább. A fénysebességet azért nem lehet túllépni mert minnél jobban megközelíten a saját időd annál inkább lelassul!
    Mikor eléred pedig már teljesen le is áll. Ha tovább gyorsítanál, ha ugyan lenne ilyen akkor meg visszafelé mész, gyakorlatilag lassítasz. Mire lehagynád a fénysebességet rájönnél, hogy az hagyott le téged. Ez itt a relativitás elmélet szépsége.

    És a dupla csavar pedig az, hogy mivel a tér és az idő egységet alkot, minden reális dolog csak azon a "felületen" tud létezni ami kielégíti a téridő egységének szabályait. A többszörös fénysbességű dolgok nem reális dolgok, legalább is makroméretekben.

    Persze ez is csak egy elmélet;)

  • morgo
    #164
    szerintem olvasgassad meg egy kicsit Einstein bacsi konyveit...
  • morgo
    #163
    Hello NEXUS6,
    ha mar igy ideztel egy cikket, akkor esetleg el is olvashattad volna, ugyanis pont arrol szol, hogy ezek a jet-ek csak ugy tunnek, mintha gyorsabban haladnanak mint a feny.

    Abban igazad van, hogy a linearis megkozelites gyakran kozel olyan jo eredmenyt ad, mint a complexebb egyenletek. Azonban vannak teruletek, ahol ez a keves is szamit.
    Masreszt meg szerintem azt mutatja, hogy van olyan szabaly, amivel egyszeruen le lehetne irni, csak meg nem talaltuk meg azokat. De szerintem a fejlesztes mindig is errol szolt, hogy leirtak valamit, es a kivetelekre elkezdtek complex osszefuggeseket adni, mert csak igy tudtak lefedni. Majd jott az otlet, hogy ezt es ezt egyszerusiteni leetne, es akkor kezdodott minden elolrol...