176
-
kukacos #17 [OFFTOPIC]
Bírom ezeket a fazonokat, mint RangeR, van még néhány errefelé; amikor valaki beír valamiről, amihez nyilvánvalóan ért és ráadásul értelmesen szól a témához (információt ad), kapásból jönnek az ilyen szubjektív töltettel ellátott jelzők, mint "sznob" meg "okoskodik" meg "tudományoskodik". Nehéz sorsuk lehet az életben: mintha az piszkálná őket, hogy léteznek emberek, akik jobban értenek a témához... Ahelyett, hogy örülnének, hogy olyanok is olvassák ezeket a fórumokat, akik tényleg hozzá tudnak adni valami tudást a cikkhez, ráadásul még beszélgetni is lehet velük. -
Stilgar #16 Üdv! Gondolkodj el azon, hogy mekkora butaságot írtál!
Abszolút biztonság nem létezik! Sehol! Ebben a megközelítésben a köbalta egy rettenetesen kiforratlan technológia, mert marha nagyot rá tudsz vágni vele az ujjadra. Pedig igazán sok ideje volt az emberiségnek tökéletesíteni ezt az eszközt!
Sajnos az emberek gonolkodása nem racionális. Az atomenergiától azért félnek ennyire, mert ha valami komoly dolog történik, akkor az nagyot szól. De ha az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatban történt halálozások, sérülések, egészségkárosodások számát tekintjük, nagyságrendekkel kisebb számot kapunk, mint ha pl a közlekedést nézzük! Tehát ha arra vágyunk, hogy sokkal biztonságosabb legyen az életünk, akkor kezdjük azzal, hogy betiltsuk az autózást! De hozhatnék számtalan más példát, ami komolyabb kockázattal jár, mint az atomenergia! -
#15
Szerintem sem a technológiával van gond. 3P szavai alapján az atom technológia legalább olyan biztonságos, mint mondjuk a repülés. A polgári repülésben 4x túlbiztosítás van. A legtöbb katasztrófa emberi mulasztásra, vagy szándékos cselekedetre vezethető vissza.
A média/szenzáció ipar karöltve a politikusokkal marhára tudják élvezni ha valami katasztrófa történik. És ki is használják az emberek azon rossz tulajdonságát hogy inkább hajlandó valami ellen mint mellett megmozdulni. (magyarul lustaság vs muszály).
Pl ott volt 09.11 néhány szerencsétlen gépet belevezettek ugye az épületekbe, ami valóban a világ legnagyobb terror eseménye volt, rengeteg áldozattal. Csak éppen mondjuk egyedül NewYorkban kb 2x annyian halnak meg közlekedési balesetben egy év alatt. Sikerült a valóságosnál sokkal nagyobbra fújni az egészet immár kimondatlanul is a 3. világháborút vívjuk. A hisztéria keltéssel szépen kinyírják a légiközlekedést és az dominó elven végig gyűrűzik a gazdaságon. Kit érdekel.
Energia politika dettó. Lásd kedvenc vitánk a szlovákokkal Bős-Nagymaros ügyében. Elvesztettük a pert, kihalt a szigetköz, ki nem sz.ja le. Belebukott ebbe egyetlen politikus is?
Amerikában már privatizálták az energia szektort, ami így marhára költséghatékony, csak éppen nincs pénze hálózat fejlesztésre/erőmű építésre/biztonságra. Viszont bizonyos közeli(húsosfazékhoz közeli) emberek megtalálták a számításukat. És pont pont pont -
#14
Már ne is haragudj, de mindenhol előfordulhatnak hibák, de a hibákból eredő károk (értsd baleset) elkerülése a cél!!! Erre nagyon nagy erőket (anyagi és műszaki, illetve humán) fordít az atomerőmű. Mint írtam volt korábban, a technológia fejlődésével az atomiparban alkalmazott technológiák is fejlődni, javulni fognak, de soha nem lehet kijelenteni, hogy műszaki hiba nem forulhat elő. Azonban ne felejtsük el, hogy energiára ma is szükség van, s nem tudunk leülni egy üres szoba sarkába, s várni hogy olyan műszaki, technológiai szintet érjen el a világ, amelyben nem lehet műszaki hiba. Ezért a meglevő alternatívák közöt kell mérlegelni, s választani, a jővő ígéretes technológiáira nem lehet ma épitkezni, s a nem létező technológiák nem fognak áramot termelni...
A szemedben lehet, hogy sznob okoskodásnak tűnik amit írtam, talán mert nem is igazán érted az atomenergetika hátterét. Ez rendjén is van, hiszen minek is kellene érteni mindenkinek hozzá, de kár a másik sznob okoskodónak titulálni, ha megpróbál rávilágitani 1-1 korábbi hozzászolás kisebb, esetleg nagyobb tévedéseire... -
#13
Amin most pötyögöd ezt a szöveget, a is kiforratlan. Így az atomtechnológia is kiforratlan. Akkor lesz kiforrott, ha nem fordulhat elő baleset. Így mindez a hosszú szöveg gyakorlatilak sznob-okoskodáson kívűl másra nem volt érdemes. -
Piscator #12 Sziasztok!
Akit érdekel ez a téma, valamint a utóhatásai, stb, ajánlom szíves figyelmébe az alábbi két fórumot:
Pripjaty a halott város,
Csernobil,
Üdv: Piscator -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#11
örülök hogy van aki érdemben is hozzászól nem úgy mint mi :) -
#10
jesszus, hát rólad aztán nem lehet elmondani, hogy szétcseteled / spammeled a fórumot. -
#9
Örülök neki hogy tanultál már a témáról, de engedd meg, hogy mégsem szekmai szöveggel reagáljak, bár néha-néha mégis muszály leszz 1-2 "szakmai" kifejezést használnom, de megpróbálom megmagyarázni őket...
Valóban nagyfontos kérdés a hulladék kezelés, amely tulajdonképpen 3 fő kategóriára bontható nagy, közepes, illetve kis aktivitású hulladék. Nagy aktivitású maga a kiégett fűtőelem. Közepes pl. egy-egy un. primerköri szerkezeti elem, vagy időszakosan cserélendő alkatrész (pl. a primerköri víztisztítóban használt szürők, ami gyanta állagú), illetve az elszennyeződött primerköri hőhordozó. Kis aktivitású főként a primerköri véddőöltözékhez kapcsolodó eldobható ruhnemük (kesztyű, légzőmaszk, stb...), de más egyéb is, pl 1-2 szerszám... :)
A kis és közepes aktivitású hulladék számára készült vólna elsősroban pl. az Ó-bányán a radióaktv hulladéktároló. Az hogy miért nem valósult meg, hadd ne menjek bele, max. csak annyit, hogy sok köze volt hozzá a politikának is. A lényegi kérdés a nagy aktivitású hulladékon van, azaz az üzemanyagon. Ez ha kikerül a reaktorból átkerül a egy un. pihentető medencében. Ott addig tartozkodik, amíg a spontán radióaktiv bomlásokból (nem hasadás!) felszabadúló hőenergia olyan mértékű amely aktív hűtésre szorul. Ez az időben egy exponenciálisan csökkenő gőrbe. A pihentetés alatti leadott hőteljesítménnyel azonosan csökken mezei szóval élve a fűtőelem kazetta (üzemanyag) radioaktivitása is. Ezt a néhány éves pihetentést követi egy speciális konténerbe történő átrakás, majd a konténerrel együtt egy speciális tárolóba kerül. Ahol már csak léghűtés van, de természetesen ellenőrzött körülmények között. A sugárzás már nagyon minimális ekkor, ugyanis a legnagyobb radioaktív sugárzást nagyon gyors felezési idejű izótópok adják. Természetesen nem ez a konténer tároló a végső helye, hanem ezen kazettákat vissza szokás szállítani un. reprocesszáló üzemekbe, ahol újrafeldolgozás alá kerül az üzemanyag. Ez eddig Oroszországba történt, de ma nincs kiszállítás, sajnos ez is inkább politikai ok, de mindegy ne szidjam tovább őket. Természetesen nem kell függenünk az oroszoktól sem, mert több helyen van ilyen a világban (Skócia, Japán, USA, Franciaország), de földrajzi okokból még is ez volna a célszerű. A gazdasági vonatkozására természetesen pénzügyi alapot képez az erőmű, azaz beépítette ennek költségét már eddig is az áraiba. Csak megjegyzésként írom, hogy nem is olyan rossz üzlet az a kiégett kazetták "visszaszállítása"...
Tehát kérlek ne írj olyat, hogy "A hulladek rendkivul hosszu tavu kezelesi koltsegei miatt csoppet sem olcsobb", mert ez egyszerűen nagyon távol a valóságtól!
Na most a hűtésnek használt víz egy érdekes fogalom :), de megpróbálom értelmeztni. Mondjuk úgy, hogy három egymástól hermetikusan elválaszott vízkör van. 1. az un primerkör. Ez a hőhordozó közeg, s egyben moderátor is, azaz a üzemanyagkazettában felszabaduló hőt elszálítja egy un. Gőzfejlesztőbe ahol átadja az energiáját a szekunderkörnek (2. vízkör). Ez az átadás egy "forralóvizes hőcserélőben" történik. Egyszerüsitve gondolj el egy nagy tartályt amelybe kivülről bevezetnek egy csövet s jó sok kanyar után ki is vezetik, mégpedig úgy, hogy az fizikailag nem tud keveredni a tartály köppenyterében levő vízzel (szekunder kör). Tehát ez a primer kör egy hermetikusan zárt cirkulációs hurok. A szekunder kör elgőzőlt folyadéka (magas ph-jú desztillált víz) ebből a gőzfejlesztőből áramlik a turbinába, s abból kilépve kerül egy un kondenzátorba, ahol gőz fázisbó vízbe megy át rendkívül alacson nyomáson (0,025 bar abszólút nyomásban, a légkör 1 bar), majd jut vissza abba a gőzfejlesztőbe ahonnan elindult útjára. Tehát ez a hurok is zárt. A kondenzátort szűrt Duna víz hűti (3. víz rendszer) befolyik a kondenzátorba, majd felmelegedve vissza a Dunába. Csupán abban különbözi, hogy tisztább a rendes Duna vizétől... Radioaktiv sugárzása nincs, s fizikailag sem kerülhet át a primerköri "víz" a Dunába. Röviden ezért: a primerkör nyomása nagyobb mint a szekunderköré a gőzfejlesztőben, tehát ha kilyukad egy cső akkor a szekunder körbe átfolyik a primerköri hőhordozó. A szekunderköri víz a Dunavízzel csak fizikailag a kondenzátor jukadásával érintkezhet, de a kondenzátorban a Dunavíznek van nagyobb nyomása, ergó a Duna vize áramlik be a szekunderkőrbe s nem fordítva. Egyébként mérik a szekunderkö radioaktivitását is, s ha el kezd nőni, akkor az arra bizonyíték, hogy kilyukadt egy cső valószinűleg az egyik gőzfejlesztőben. Ekkor detektálják a hibát s kizárják a kilyukadt csővet, így megszünik az átáramlás a primerkörből. Mivel a Dunavíz mint hűtővíz EGYÁLTALÁN NEM SZENNYEZŐDIK EL ezért annak tisztításával nem kell érdemben foglakozni, de mérni folyamatosan mérik egyéb paraméterek mellett a sugárzásui szintjét is. A szekunder kör nagy tisztaságú víz, s ioncserés illetve mágneses szűréssel folyamatosan tisztítják, így ott hulladék víz nem keletkezik. A primerkör vize terhelődik radioaktiv szennyező anyaggal (főleg felaktiválódott korozziós termékekkel), de azt is folyamatosan tisztítják egy víztisztító rendszerrel. Hulladék víz ott azért keletkezik, de elsősorban un. szervezett szivárgások útján, amelyet összegyűjtenek, s azt is tisztítják, s zömében vissza is kerül a primerkőrbe. Ami végkép nem, azt un. cementálással sűrítik, majd "behordózzák", s ez un. közepes aktivitású hulladék lesz. Tehát a víz mint elszennyezés eléggé abszorúd fogalom, már bocsánat... :)
A technika részben igazad van többé-kevésbé, azaz a jővőben fejlődni fog, tehát ez is azt bizonyítja, hogy adott esetben van létjogosultsága. Az meg hogy kiforratlan, már megbocsáss, de gyerekesen nevetséges. :) Hibák mindenhol előfordulnak, ahol munka van, ezen hibák minimalizálása a cél, s a környezetre gyakorolt hatásuk teljes kizárása a legfőbb atomerőművi cél, vagy más néven minimális követelmény, s érdekes módon csak ezt követti a valós feladata, azaz a villany gyártása... -
Chappy #8 a szemetek.. -
#7
Nem hinném, hogy lekomcsiznak, mert sajnos igazad van! Nem beszélve arról, hogy a mostani 4 éves kormány-cikklusokban egy-egy gazdasági program is jó esetben csak 1,5-2 évig tarthat, hiszen fel kell készülni a választásokra is egy kis hangulatjavitó "gazdasági és társadalmi fellendülésnak" hívott totális kiköltekezéssel... :(
Más! Picit messzebb vezet, de talán ide kapcsolódik, hogy most folyik Pakson az atomerőmű üzemedéjének hosszabítását előkészítő munkálatok. Jelenleg elsősorban a hatósági beadvány előkészítése folyik, illetve az ahhoz kapcsolódó minősítési munkálatok, de félő, hogy rövid távú politikai érdek áldozatául eshet az erőmű üzemidejének hosszabbítása (ugyanis az atomerőmű ellen kampányolva széles társadalmi bázist lehet megnyeri az emberi félelmekre alapozva, aminek elfelejtehetettlen táptalaja sajnos Csernobil). Vicces, hogy tulajdonképpen az ország legfiatalabb erőművéről beszélünk (nem számítva az alap energiaellátásban kisebb szerepet játszó gázturbinás erőműveket) üzemidő hosszabításról, de az eredetileg tervezett 30 éves üzemidő már nincs oly távol (2012).
Az az érdekes ebben, hogy egy erőmű építése nem néhány hónap, mint egy hipermarketté, hanem évtizedes nagyságrendű! Tehát, ha Pakson nem történne üzemidő hosszabítás, akkor már építeni kellene a helyette üzemelő erőművet! Ugye ne felejtsük el, hogy 1880 MW beépített villamos teljesítményről van szó, ami az ország igényeinek 40%-át fedezi. Ha nem építenek helyette, s nem is hosszabbítanák meg az üzemidejét, akkor sokkal nagyobb importra szorulnánk, illetve sokkal gazdaságtalanabbul üzemelő (s jóval öregebb, s bizony környezetszennyező) erőmüvek által termelt energiát használnánk fel. Ez meg azt vonná adott esetben magával, hogy a havi villanyszámlánk DRASZTIKUSAN emelkedne...
Világban sok helyen elérték már az atomerőművek a tervezett élettartamuk határát, s szinte mindenhol üzemidőt hosszabítottak, ez Pakson is a cél! Természetesen ezt csak jó müszaki és jogi megalapozással lehet. Ennek alapja meg van Pakson, hiszen még mindig az élvonalba tartozik az erőmű, noha nincs is már bent a top 10-ben, de amióta elkészült (22 éve) elég sok új erőmű épült, s az idő haladtával a technikai is fejlődött, de így is lépést tudott velük tartani, sőt... ;-)
Elnézést, hogy kissé hosszúra húztam, de nem szabad elfelejteni, hogy ma Magyarországon messze az atomenergia révén előállított villamos energia a legolcsobb! S ugye a "villany nem a konnektorból jön"! :) -
Zsoldos #6 Hat tanultam eztazt a temarol mar es elmondhatom, valoban van nemi szemfenyvesztes az "olcso es kornyezetbarat" energiaforrast illetoen. Rovid tavon talan reszben igaz, de hosszu tavon nagyon kevesse illik ra a jelzo. Meg ha a biztonsagi szempontoktol eltekintunk is:
A hulladek rendkivul hosszu tavu kezelesi koltsegei miatt csoppet sem olcsobb(amellett ez is allando veszelyt hordoz, es folyamatos ellenorzes szukseges), mint a tobbi energiaforras es ottvan meg az egyeb szennyezodesek kerdese -pl a huteshez hasznalt viz, de akad egyeb is.
Attol mert nem nagyon fustol, mint a gyarkemeny, meg nem lesz kornyezetbarat. Meg nagyon kiforratlan az egesz, talan majd tovabbfejlesztik a modszereket es jo lesz, most nem az. -
Cat #5 másrészt pedig hülyeség levonni egy egész technológiáról következtetést egy olyan eset után, ami nem igazán az atomenergia hibája - az oroszok híresen hanyagok biztonsági kérdésekben, történelmi okokból egyáltalán nem fordítanak nagy figyelmet az emberéletekre, számukra pár ember halála nem nagy gond (egyébként a kinaiak is igy működnek)
szóval azért mert egy pénzhiánnyal küzdő, a minimális biztonsági előirásokat sem betartó, hozzá nem értő pártállami funkcionáriusok által felügyelt és irányított reaktor leolvadt hiba lenne az egész atomreaktor dolgot sutba dobni -
#4
Gyakorlatilag meg a különböző technológiákat kijátszák egymás ellen a politikusok/bürokraták, csak hogy ne kelljen semmit se építeni, ne kelljen a kérdéssel komolyan, 4 éves periódust meghaladó távlati szinten foglalkozni. Akkor már jobb volt az 5 éves terv az legalább:
1, 5 éves gazdasági terv volt nem 4
2, valamilyen terv volt egyáltalán, nem csak úgy lógtak a kormányok gazdasági/ipar/energia politikája a levegőben.
De abba hagyom, mert még valaki lebüdöskomcsizik. -
#3
Az atomenergia tényleg komolyabb megbecsülést érdemelne, mert sok előnye van. Hibái persze ennek is vannak, de leginkább azért, mert az biztonsági normákat nem tartják be kellő szigorral.
Persze az is nevetséges, hogy a fúziós energia fekete lova, az ITER már lassan két évtizede csak szenvedi a bürokrácia és a politikai nyűgjeit... Így pedig eléggé nehézkes a fejlődés... -
#2
lol -
#1
jah láccik .. a 2 csávónak is kihullott már a haja tőle :D