Az atomipart még mindig kísérti Csernobil

Relativitás-elmélet, húrelmélet, stb.: mint a nevükben is benne van, ezek elméletek. Bár hosszabb távon sikerült egyes bizonyítékokat találni pl. az elsõre, nem volt azonnali gazdasági hatásuk, így nem sértettek durván érdekeket. Aki ezt nem fogja fel, nem intelligens, csak jó magoló.

Hmm, már a Spektrum ellen agitálunk? Mi lesz a következõ?

Ha pl. valami elveszti a súlya nagy részét, ott miért a kísérlet a hibás?

Publikáció: ja, lehet publikálni az interneten. Csak 1. azt a tudományos köröknek nem kell tudomásul venniük (ellentétben pl. egy Nature-os publikációval, mert ugye a neten mindenki azt ír, amit akar), 2. nem jár érte plusz támogatás a kutatóintezménynek (hiszen nem szolgálja követhetõen a tudomány fejlõdését).

Egely-kerék: "átlagemberre jellemzõ fordulatszámot" el lehet érni pl. hõhatással (két vasaló két oldalt), de annál gyorsabbat már nem... Márpegig vannak, akik gyorsabban tudják pörgetni a vasalóknál hidegebb kéz melléhelyezésével is.

"A hidegfúziós eredményeket neves csoportok próbálták sikertelenül reprodukálni, pocsékolva a rendelkezésükre álló pénzt és idõt."

Helyett: kockáztatták a kutatóintézetnek adott anyagi támogatást, ezért inkább nem is próbálkoztak vele túl sokat. Az meg ugye kit érdekel, ha "névteleneknek" sikerül... Nézd már meg az alábbi lapot: http://jlnlabs.imars.com/cfr/index.htm

Kedves gy, szerintem azok a naivak, akik hisznek a Spektrum tévében leadott mûsoroknak. Az a baj, hogy a pálya szélérõl bekiabáló emberkék nem tudják, hogy játsszák ezt a játékot. A tudományban extrém állításokhoz extrém bizonyítékok kellenek. Ha van egy jelenség, mint pl. a belinkelt prof esete, akkor egy "rendes" tudós tisztában vele, hogy alapból azt kell feltenni, hogy a kísérlete hibás valamiért. Ekkor rá kell feküdni a témára, megvizsgálni minden létezõ alternatív magyarázatot, aztán nagyon óvatosan esetleg valami részproblémát publikálni vagy bemutatni, kommentár nélkül. Ma már arra sem lehet hivatkoznia az összeesküvés-elmészeknek, hogy nincs publikációs lehetõség, mert ott az internet; ma már minden eredmény ott jelenik meg elõször. Egy rosszabb konferenciára meg szinte bármilyen anyag elmegy. A tudomány persze valahol bizalmi kérdés is, de ez így van rendjén: a más területeken megjelent írásaiddal bizonyítod, hogy tudod, hogyan kell játszani ezt a játékot. Én fizikusként (is) végeztem: az egyetemen kapásból tudok neked mondani 2-3 tanárt, akik bizony nagyon okosak, tudományosan elismertek, és biztosan tudom róluk, hogy nem utasítják vissza egybõl elvi alapon, ha jön egy õrült feltaláló, csak legyen valamennyire meggyõzõ amit mond és tudja bemutatni. Pl. az egyik volt tanárom vizsgálgatta az Egely-féle kereket, nézte a ragadós vasalókat és fémtárgyakat - nem talált semmi parajelenségre utaló dolgot. A hidegfúziós eredményeket neves csoportok próbálták sikertelenül reprodukálni, pocsékolva a rendelkezésükre álló pénzt és idõt. Ha sikeresek lettek volna, szerinted elhallgatnák? Talán hazudnak? Nincs még kétezer másik kutatócsoport, akik szeretnének ugyanezzel híresek lenni? Szerinted õk szó nélkül hagynák, ha csak megneszelnék, hogy ebben a témában van valami? Szerinted a fizika forradalmai hogyan jöttek létre? Hogy lehetett sikere Einsteinnek, aki gyökerestül felborította az addig elismert fizikát? Hogy alkothatták volna meg a kvantummechanikát, amit alkotói is gyûjteményes õrültségnek tituláltak annak idején? Hogy virágozhatna a fizikában a különbözõ "elszállt" elméletek (húrelmélet, inflálódó Univerzum, stb.) garmadája, ha a tudományos közösség "merev" és "elutasít mindent", ráadásul az ipari lobbi kormányozza? Ugyan már királylány.

"Akkor marad a reménykedés, hogy valailyen formában a most készülõ (7-9?) fúziós erõmûvekbõl tudnak is energiát kinyerni."

Miért is? Mert Cifu - aki nem akarja másnak átengedni a "A TUDÁS MEGTESTESÜLÉSE, kinek véleménye megkérdõjelezhetettlen" címet - úgy gondolja? (Hint: esetleg nézd meg az alább belinkelt oldalt, vagy az említett dokumentum-filmet. Ja, hogy az egyfolytában a netes fórumokon való "tudás-átadás" mellett nem jut idõ ilyesmire?)

(A melegfúziós reaktorok befejezését már csak azért sem sietik el, mert van még pár évtized, mire fogyatkozni kezd az olaj. És azok a kutatók "okosak": nem keverednek összetûzésbe az "olajosokkal".)

Egyesek hihetetlenül naívak... 2 ismeretterjesztõ adón is láttam a hidegfúziós kísérletekrõl dokumentumfilmet. Nem kerge free-energy fan újságírók nyilatkoztak, hanem maguk a kutatók (mégpedig nem tejfeles szájú újoncok). Nem csak az eredeti kísérlet párosa, hanem más kutatók, akik azt állították, hogy sikerült reprodukálniuk az eredményeket, de nem engedték publikálni az eredményeiket, helyette elbocsátással fenyegették õket, ha folytatják a kutatást a témában.

Itt sem ugrottak a tudós urak önfeledten az új felfedezésre: http://index.hu/tech/tudomany/giro0619/

egyrõl van szó, nem 7-9rõl...

Akkor marad a reménykedés, hogy valailyen formában a most készülõ (7-9?) fúziós erõmûvekbõl tudnak is energiát kinyerni. Ha jól tudom a japánban készülõ japán/amerikai készül el elsõnek.
(Ellenben nagyon érdekesnek találom, hogy majd mindhez a KFKI lézeres részlege fejlesztette a "gyújtólézert" vagy mi a hivatalos neve.)

Nexus a Cassini fellövésénél bizony ott ültek a sötétzöldek, még emlékszem a hírekre. De tényleg tessék már végre elhinni, hogy a tudományos közösség nem vaskalapos banda, mindegyik fiatal frissen végzett kutató szeretné feltalálni az antigravitációs hajtómûvet, a hidegfúziót meg egyebeket, kapva kapna azon, ha tényleg létezne egy ilyen jelenség bármilyen formában is. Az összeesküvés-elméletek általában hülyeségek, a tudományos felfedezésekre meg pláne azok: folytonos a spektrum az ufómagazintól az akadémiáig, tehát mindig be lehet mutatni bármilyen felfedezést "felfelé", ha kiállja a tudományos módszerek próbáját, elõbb-utóbb megjelenik majd a Nature-ben is.

Ma volt a Discovery channelen a csernobili atomerõmûrõl egy dok.film.
Biztosan megismétlik valamikor, érdemes megnézni.

Háj Cifu!

Köszönöm kimerítõ hozzászólásodat, és bizonyára csak azért írtad le mindezt hogy más is értse.
Én is a bolygóközi missziókról beszéltem, lásd: ...Gondolj csak bele hogy a bolygóközi jármûvek tekíntetében legtöbbször még mindíg...

Aktuális: a Cassinire is felraktak vagy 30 kg plutóniumot energia forrásként, nem emlékszem hogy a zöldek kontinenseken átívelõ tiltakozó láncot formáltak volna ez ellen a szonda indításakor. Bár lehet hogy csak már elfelejtettem, mert hogy az se most volt.

Szóval tartok tõle, hogy az atomlobbinál azért van egy még erõsebb, és ez az olaj lobbi. Ha úgy érezték volna, hogy valami az érdeküket sérti szerintem bizti a NASA nyakára küldik a grínszpészt.

Nemrég olvastam, hogy újra középpontba kerültek a Stirling-motor elvén mûködõ motorok. Az elv lassan 200 éves...

És eddig szinte csak a Svédek kisérleteztek vele, mivel a Stirling-motor rendelkezik egy olyan hasznos tulajdonsággal, hogy zárt rendszerû. Ergo kitûnõen használható lenne egy tengeralatjárón a nehézkes akkumulátorok helyett. Az 1980-as években egy francia tudományos tengeralatjárón, a "Saga"-n helyeztek el egy ilyet, majd az egyik svéd tengeralatjárót, a "Näcken"-t át is alakították Stirling-motorosra (a felszinen diesel-motor, a víz alatt stirling-motor hajtotta). Az eredmények után három Gotland-osztályú tengeralatjárón is Stirling-motort alkalmaztak. Hát ilyen ez az emberiség... 😊)

Szal csatlakozom az elöttem szóló Laci73-hoz. Gondolj csak bele hogy a bolygóközi jármûvek tekíntetében legtöbbször még mindíg a jó öreg kémiai rakettákkal szórakozunk, miközben ion/atom hajtómûvek már vagy 25 éve léteznek.

Az ionhajtómûvek terén két probléma volt/van. Az egyik a teljesítmény. Csak a világûrben lehet használni, és ott is iszonyú kicsi a tolóerejük (a Deep Space 1 nem az elsõ ion-hajtómûvel szerelt mûhold volt, ott a lényeg az volt, hogy egyfelõl huzamosan mûködött hosszú ideig probléma nélkül, a másik, hogy kellõ tolóerõt leadó hajtómûvet sikerült létrehozni). A másik probléma az energiaellátás. Ahoz, hogy kellõ tolóerõt leadó hajtómûveket szerelhesenek a jármûre, ahoz sok energia kell, márpedig a Mars pályáján túl a napelemeket el lehet felejteni, mivel egész egyszerûen nem tudnak elég energiát termelni. Marad az atomelem illetve az atomreaktor. És itt lép be egy apró probléma: a sötétzöldek minden rádióaktív elemet szörnyû veszélynek tartanak, és tiltakoznak az ellen, hogy akár csak 1 méterre is elemeljék a földtõl, mert mi lesz, ha ne 'adj isten leesik...
Ugyanez igaz az atomhajtómûvekre. Magyarázhatod nekik, hogy egy hordozórakéta harmadik fokozatában (vagyis olyan 50-60km magasan) már nyugodtan lehetne atomhajtómûvet használni, mivel ott már alaphelyzetben is a talajnál mértnél jóval magasabb a sugárzás... Azzal fog jönni, mint RangeR, hogy márpedig ha valami elromlik... Áhhh...
Ennyi. Az ilyen technológiák kifejlesztéséhez iszonyú sok pénz kell, ami inkább csak az állami kutatásoknál elképzelhetõ - viszont a pénzrõl politikusok döntenek, akiknek kínos a civil tiltakozás, ergo nem fogja támogatni, sõt, üldözni fogja az ilyen terveket...

Atomunk se lenne ha nem lett volna az a fránya 2. VH, a tudósok még mindíg azon vitatkoznának, hogy jó jó létezik a maghasadás de gazdaságosan soha az életbe nem lehet kinyerni.

Szönyû még csak belegondolni, de a tudomány általában akkor halad a leggyorsabban, amikor a "járulékos" veszteségekkel nem törõdnak. A hidegháború elején (1940-es évek vége, 1950-es évek) mindkét fél minél többett akart megtudni a sugárzásról és annak hatásáról az emberekre. Így aztán nem sajnálták saját katonáikat beküldeni az kisérleti atomrobbantások közben a terepre, hogy lássák, mi fog történni... Annyira kellett az eredmény, hogy nem tõrõdtek a "mellékes" dolgokkal.
Mivel jelenleg nincs kényszerítõ hatás (melegfúziós erõmûvek esetén energiahiány; ûrkutatás esetén olyan esemény, amely indokolttá tenné az eredmények gyorsabb felmutatását), marad a biztonsághoz való abszolut ragaszkodás.

....bizonyításáért nem egy fizikust közösítettek ki már emiatt a tudományos életbõl...

Azért közösítették ki õket, mert 'bizonyításuk' nem reprodukálható, ergo nem hiteles. Ennyi. Ha a bizonyítás hiteles lenne, jogosan verhetnék a mellüket, de az évek alatt 1x sem sikerült ez.
Az a másik kérdés, hogy ha mûködik, miért nem jelentkezik senki a találmány megvételéért vagy miért nem szál be az üzletbe csendestársként? Az X-Prize esetén a csapatok jó része talált mecénást, egy sokkal de sokkal kissebb célért. Utána kellene csak menni, kilincselni mindenhol, és elöbb-utóbb csak lesz valaki, aki hajlandó pár millió $-al megtámogatni a további kutatásokat. Ám ez esetben amennyire én tudom eszük ágába sincs a "feltalálóknak" kilincselni, inkább bulvárlapokban kérik ki azt, hogy õket meghurcolják a mûködõ hidegfúzió miatt. Ahhh... persze...

De mondok más példát: a robbanómotorok már több mint ötven éve elavult konstrukciók, mind teljesítményben, mind gazdaságos üzemeltetésben nyomába sem érnek a villanymotornak

És hogy eteted azokat a villanymotorokat? Akkumulátorral? Vagy jó minõségû akkumulátorokkal (pl. Litium-Ion, viszont ez iszonyú drága), vagy gyengébb minõségû, de olcsó akkumulátorokkal, ami viszont kevesebbet bír? Esetleg energiacellákkal látod el? Amelyek ára jelenleg még eléggé borsos?
De mondok jobbat: amerikában már több, mint 30 éve kapható elektromos meghajtású közuti célra szánt autó. A probléma csak az, hogy régebben a teljesítményük sok kívánnivalót hagyott maguk után. Ma is kapható amerikában vagy tucatnyi különféle gyártmányú elektromos autó (zömében városi használatra), sõt európában is (pl. a 90-es években volt elektromos Peugeot 106-os és Citroen AX is) ám a kereslet irántuk eléggé visszafogott, és akkor még finoman fogalmaztam. Az emberek többsége irtózik egy olyan autótól, amely egy feltöltéssel max. 50-100km-et mehet, és után órákig kell tölteni, ráadásul úgy, hogy legtöbbször csak otthon tudja, mert "elektromos feltöltõparkoló" meglehetõsen kevés van. Mindezek mellett teljesítményük sem túl jó, és ehez képest még általában drágább is, mint a benzines/diesel változat. Az emberek jó része gyakorlatias, ha valami egyszerûbb/jobb/olcsóbb, akkor használnák az elektromos autókat, hidd el. De jelenleg nem ez a helyzet. Márpedig az autógyártók nem fognak átállni az elektromos autók gyártására, amíg nem lesz kellõ kereslet irántuk. Úgyhogy különféle trükkökkel próbálkoznak megnyerni a környezetvédelemre érzékeny vevõket, pl. a hibrid meghajtás.
Amúgy ha így gondolkodsz, akkor miért nem vásárolsz elektromos autót. Amennyire én tudom, itthon is hozzá lehet jutni ilyenhez...

És íme a jelenségnek egy XXI-szdi inkarnációja:Moller- Florov féle atomos hidrogén generátor

A berendezés alapját képezõ jelenséget majd 100 éve ismerik.
Persze kérdés, hogy igaz-e mind ez. Nekem minden esetre kezd gyanussá válni, ami itten már vagy száz éve a hidrogén gáz körül forog.

Háj Cifu!

Hát lehet hogy ez itt http://jlnlabs.imars.com/cfr/index.htm nem létezik, és az is lehet, hogy nem is fúzió, minden esetre roppant látványos

Szal csatlakozom az elöttem szóló Laci73-hoz. Gondolj csak bele hogy a bolygóközi jármûvek tekíntetében legtöbbször még mindíg a jó öreg kémiai rakettákkal szórakozunk, miközben ion/atom hajtómûvek már vagy 25 éve léteznek. (Ezt már írtam neked asszem, bocs)
Atomunk se lenne ha nem lett volna az a fránya 2. VH, a tudósok még mindíg azon vitatkoznának, hogy jó jó létezik a maghasadás de gazdaságosan soha az életbe nem lehet kinyerni. Az Egely a sufniban meg atommáglyát építene és már annyi haja sem lenne a sugárzástól, mint amennyi most van.

Szia Cifu!

Vitatkoznék picit veled. A hidegfúzió valóban létezik, bizonyításáért nem egy fizikust közösítettek ki már emiatt a tudományos életbõl. Minden mögött a pénz áll, és sajnos még jó ideig nem a szellemi elit fogja a világot vezetni, hanem a pénzügyi.

De mondok más példát: a robbanómotorok már több mint ötven éve elavult konstrukciók, mind teljesítményben, mind gazdaságos üzemeltetésben nyomába sem érnek a villanymotornak - a tisztaságról már szót sem ejtek. De ötven éve az energialobbi keresztülviszi az akaratát, és tankolhatom a méregdrága benzint/gázolajat a tankomba, amitõl (is) majd daganat nõ bennünk. Sajnos a dolgok így mûködnek.

A kilencvenes évek óta elõállítható áram szobahõmérsékletû, teljesen tiszta fúzióval, mégis a szõnyeg alá lett söpörve a korszakalkotó felfedezés.

Ez egy egyszerû áltudományos kacsa!!!
Ne dõlj be neki, folyamatosan fel-felmerül ez a dolog, de megnyugtatlak: egyenlõre a hidegfúzió csak elméleti síkon létezik. És nem a pénzvilág gondolja így, hanem a tudósok. (ahoz, hogy elfogadott legyen a kisérlet, egy (vagy kettõ? fejbõl nem tudom biztosan) független csapatnak is sikeresen reprodukálnia kell azt. Ez esetben ez nem sikerült 1x sem. Ennyi. A "feltalálók" azonban nekiálltak görcsölni, hogy a tudományos világ ki akarja csinálni õket, mert a multiknak nem érdeke az olcsó hidegfúzió.

Szóval ez olyan mint a kis hazánkban folytatott antigravitációs UFO-fejlesztés. Ha valaki többett szerepel a bulvárlapokban, mint a tudományos folyóiratokban, akkor az eléggé árulkodó... 😊

Egy jó példa:
Ha a francia példát nézzük, akkor nagyon jó példát látunk a biztonságos üzemeltwtésre: Franciaország (a termelt áram eloszlása alapján) világviszonylatban a legnagyobb atomerõmû-üzemeltetõ. És évtizedek óta minden baj nélkül égnek az atommáglyák.

Sok rossz példa:
Kelet-Európa és a volt Szu. erõmûvei nem minden esetben állják ki még a minimálisan biztonságos minõsítés próbáját sem. A leghírhedettebb az a bolgár atomerõmû, amelyet egyes hírek szerint bezártak már (a bolgárok még 25 évig akarták járatni), de megemlíthetõ a tremelini cseh erõmû, ami miatt az osztrákok szóba sem állnak lassan a csehekkel, és hetente produkál valamilyen üzemzavart. Paks kettes blokkja most áll újra üzembe, máig nagy a kussolás mi is történt vele.

Az energialobby
Világunkat a pénz uralja. Bármilyen hihetetlen, de az olcsó áram nagy ellenség - no persze nem a kisembereknek, hanem az energiapiac multijainak. A kilencvenes évek óta elõállítható áram szobahõmérsékletû, teljesen tiszta fúzióval, mégis a szõnyeg alá lett söpörve a korszakalkotó felfedezés.

Errõl van szó. A legfejlettebb, legkiforrottabb technológia sem ér fabatkát sem, ha az azt használók nem képesek kellõ megbecsüléssel, odafigyeléssel, tisztelettel viseltetni iránta.

LoL!!!
Te nagyon okos vagy, büszkén viritsd tudásodat, had röhögjünk még 😊))

A te terminológiád szerint ugyanis NINCS KIFORROT TECHNIKA! Lévén, hogy nem létezik olyan technológia (semmiféle technológia), amelynél ki lehet zárni a problémákat, baleseteket, katasztrófákat. Legyen az akár bármiféle belsõégésû motor, vizierõmû, vagy szélerõmû.

Az pedig külön nagy bölcsességedet dicséri, hogy lesznobozod 3P-t, aki vette a fáradtságot, hogy kifejtse a témát (elég alaposan!).
Miért nincs igaza, miben téved, miben látod másképpen a helyzet? Áhhh... Minek kifejteni, hiszen TE VAGY A TUDÁS MEGTESTESÜLÉSE, kinek véleménye megkérdõjelezhetettlen, és akibõl csak úgy süt az inteligencia...

Bírom ezeket a fazonokat, mint RangeR, van még néhány errefelé; amikor valaki beír valamirõl, amihez nyilvánvalóan ért és ráadásul értelmesen szól a témához (információt ad), kapásból jönnek az ilyen szubjektív töltettel ellátott jelzõk, mint "sznob" meg "okoskodik" meg "tudományoskodik". Nehéz sorsuk lehet az életben: mintha az piszkálná õket, hogy léteznek emberek, akik jobban értenek a témához... Ahelyett, hogy örülnének, hogy olyanok is olvassák ezeket a fórumokat, akik tényleg hozzá tudnak adni valami tudást a cikkhez, ráadásul még beszélgetni is lehet velük.

Üdv! Gondolkodj el azon, hogy mekkora butaságot írtál!
Abszolút biztonság nem létezik! Sehol! Ebben a megközelítésben a köbalta egy rettenetesen kiforratlan technológia, mert marha nagyot rá tudsz vágni vele az ujjadra. Pedig igazán sok ideje volt az emberiségnek tökéletesíteni ezt az eszközt!
Sajnos az emberek gonolkodása nem racionális. Az atomenergiától azért félnek ennyire, mert ha valami komoly dolog történik, akkor az nagyot szól. De ha az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatban történt halálozások, sérülések, egészségkárosodások számát tekintjük, nagyságrendekkel kisebb számot kapunk, mint ha pl a közlekedést nézzük! Tehát ha arra vágyunk, hogy sokkal biztonságosabb legyen az életünk, akkor kezdjük azzal, hogy betiltsuk az autózást! De hozhatnék számtalan más példát, ami komolyabb kockázattal jár, mint az atomenergia!

Szerintem sem a technológiával van gond. 3P szavai alapján az atom technológia legalább olyan biztonságos, mint mondjuk a repülés. A polgári repülésben 4x túlbiztosítás van. A legtöbb katasztrófa emberi mulasztásra, vagy szándékos cselekedetre vezethetõ vissza.

A média/szenzáció ipar karöltve a politikusokkal marhára tudják élvezni ha valami katasztrófa történik. És ki is használják az emberek azon rossz tulajdonságát hogy inkább hajlandó valami ellen mint mellett megmozdulni. (magyarul lustaság vs muszály).

Pl ott volt 09.11 néhány szerencsétlen gépet belevezettek ugye az épületekbe, ami valóban a világ legnagyobb terror eseménye volt, rengeteg áldozattal. Csak éppen mondjuk egyedül NewYorkban kb 2x annyian halnak meg közlekedési balesetben egy év alatt. Sikerült a valóságosnál sokkal nagyobbra fújni az egészet immár kimondatlanul is a 3. világháborút vívjuk. A hisztéria keltéssel szépen kinyírják a légiközlekedést és az dominó elven végig gyûrûzik a gazdaságon. Kit érdekel.

Energia politika dettó. Lásd kedvenc vitánk a szlovákokkal Bõs-Nagymaros ügyében. Elvesztettük a pert, kihalt a szigetköz, ki nem sz.ja le. Belebukott ebbe egyetlen politikus is?
Amerikában már privatizálták az energia szektort, ami így marhára költséghatékony, csak éppen nincs pénze hálózat fejlesztésre/erõmû építésre/biztonságra. Viszont bizonyos közeli(húsosfazékhoz közeli) emberek megtalálták a számításukat. És pont pont pont

Már ne is haragudj, de mindenhol elõfordulhatnak hibák, de a hibákból eredõ károk (értsd baleset) elkerülése a cél!!! Erre nagyon nagy erõket (anyagi és mûszaki, illetve humán) fordít az atomerõmû. Mint írtam volt korábban, a technológia fejlõdésével az atomiparban alkalmazott technológiák is fejlõdni, javulni fognak, de soha nem lehet kijelenteni, hogy mûszaki hiba nem forulhat elõ. Azonban ne felejtsük el, hogy energiára ma is szükség van, s nem tudunk leülni egy üres szoba sarkába, s várni hogy olyan mûszaki, technológiai szintet érjen el a világ, amelyben nem lehet mûszaki hiba. Ezért a meglevõ alternatívák közöt kell mérlegelni, s választani, a jõvõ ígéretes technológiáira nem lehet ma épitkezni, s a nem létezõ technológiák nem fognak áramot termelni...

A szemedben lehet, hogy sznob okoskodásnak tûnik amit írtam, talán mert nem is igazán érted az atomenergetika hátterét. Ez rendjén is van, hiszen minek is kellene érteni mindenkinek hozzá, de kár a másik sznob okoskodónak titulálni, ha megpróbál rávilágitani 1-1 korábbi hozzászolás kisebb, esetleg nagyobb tévedéseire...

Amin most pötyögöd ezt a szöveget, a is kiforratlan. Így az atomtechnológia is kiforratlan. Akkor lesz kiforrott, ha nem fordulhat elõ baleset. Így mindez a hosszú szöveg gyakorlatilak sznob-okoskodáson kívûl másra nem volt érdemes.

Sziasztok!

Akit érdekel ez a téma, valamint a utóhatásai, stb, ajánlom szíves figyelmébe az alábbi két fórumot:
Pripjaty a halott város,
Csernobil,
Üdv: Piscator

örülök hogy van aki érdemben is hozzászól nem úgy mint mi 😊

jesszus, hát rólad aztán nem lehet elmondani, hogy szétcseteled / spammeled a fórumot.

Örülök neki hogy tanultál már a témáról, de engedd meg, hogy mégsem szekmai szöveggel reagáljak, bár néha-néha mégis muszály leszz 1-2 "szakmai" kifejezést használnom, de megpróbálom megmagyarázni õket...

Valóban nagyfontos kérdés a hulladék kezelés, amely tulajdonképpen 3 fõ kategóriára bontható nagy, közepes, illetve kis aktivitású hulladék. Nagy aktivitású maga a kiégett fûtõelem. Közepes pl. egy-egy un. primerköri szerkezeti elem, vagy idõszakosan cserélendõ alkatrész (pl. a primerköri víztisztítóban használt szürõk, ami gyanta állagú), illetve az elszennyezõdött primerköri hõhordozó. Kis aktivitású fõként a primerköri véddõöltözékhez kapcsolodó eldobható ruhnemük (kesztyû, légzõmaszk, stb...), de más egyéb is, pl 1-2 szerszám... 😊
A kis és közepes aktivitású hulladék számára készült vólna elsõsroban pl. az Ó-bányán a radióaktv hulladéktároló. Az hogy miért nem valósult meg, hadd ne menjek bele, max. csak annyit, hogy sok köze volt hozzá a politikának is. A lényegi kérdés a nagy aktivitású hulladékon van, azaz az üzemanyagon. Ez ha kikerül a reaktorból átkerül a egy un. pihentetõ medencében. Ott addig tartozkodik, amíg a spontán radióaktiv bomlásokból (nem hasadás!) felszabadúló hõenergia olyan mértékû amely aktív hûtésre szorul. Ez az idõben egy exponenciálisan csökkenõ gõrbe. A pihentetés alatti leadott hõteljesítménnyel azonosan csökken mezei szóval élve a fûtõelem kazetta (üzemanyag) radioaktivitása is. Ezt a néhány éves pihetentést követi egy speciális konténerbe történõ átrakás, majd a konténerrel együtt egy speciális tárolóba kerül. Ahol már csak léghûtés van, de természetesen ellenõrzött körülmények között. A sugárzás már nagyon minimális ekkor, ugyanis a legnagyobb radioaktív sugárzást nagyon gyors felezési idejû izótópok adják. Természetesen nem ez a konténer tároló a végsõ helye, hanem ezen kazettákat vissza szokás szállítani un. reprocesszáló üzemekbe, ahol újrafeldolgozás alá kerül az üzemanyag. Ez eddig Oroszországba történt, de ma nincs kiszállítás, sajnos ez is inkább politikai ok, de mindegy ne szidjam tovább õket. Természetesen nem kell függenünk az oroszoktól sem, mert több helyen van ilyen a világban (Skócia, Japán, USA, Franciaország), de földrajzi okokból még is ez volna a célszerû. A gazdasági vonatkozására természetesen pénzügyi alapot képez az erõmû, azaz beépítette ennek költségét már eddig is az áraiba. Csak megjegyzésként írom, hogy nem is olyan rossz üzlet az a kiégett kazetták "visszaszállítása"...
Tehát kérlek ne írj olyat, hogy "A hulladek rendkivul hosszu tavu kezelesi koltsegei miatt csoppet sem olcsobb", mert ez egyszerûen nagyon távol a valóságtól!

Na most a hûtésnek használt víz egy érdekes fogalom 😊, de megpróbálom értelmeztni. Mondjuk úgy, hogy három egymástól hermetikusan elválaszott vízkör van. 1. az un primerkör. Ez a hõhordozó közeg, s egyben moderátor is, azaz a üzemanyagkazettában felszabaduló hõt elszálítja egy un. Gõzfejlesztõbe ahol átadja az energiáját a szekunderkörnek (2. vízkör). Ez az átadás egy "forralóvizes hõcserélõben" történik. Egyszerüsitve gondolj el egy nagy tartályt amelybe kivülrõl bevezetnek egy csövet s jó sok kanyar után ki is vezetik, mégpedig úgy, hogy az fizikailag nem tud keveredni a tartály köppenyterében levõ vízzel (szekunder kör). Tehát ez a primer kör egy hermetikusan zárt cirkulációs hurok. A szekunder kör elgõzõlt folyadéka (magas ph-jú desztillált víz) ebbõl a gõzfejlesztõbõl áramlik a turbinába, s abból kilépve kerül egy un kondenzátorba, ahol gõz fázisbó vízbe megy át rendkívül alacson nyomáson (0,025 bar abszólút nyomásban, a légkör 1 bar), majd jut vissza abba a gõzfejlesztõbe ahonnan elindult útjára. Tehát ez a hurok is zárt. A kondenzátort szûrt Duna víz hûti (3. víz rendszer) befolyik a kondenzátorba, majd felmelegedve vissza a Dunába. Csupán abban különbözi, hogy tisztább a rendes Duna vizétõl... Radioaktiv sugárzása nincs, s fizikailag sem kerülhet át a primerköri "víz" a Dunába. Röviden ezért: a primerkör nyomása nagyobb mint a szekunderköré a gõzfejlesztõben, tehát ha kilyukad egy csõ akkor a szekunder körbe átfolyik a primerköri hõhordozó. A szekunderköri víz a Dunavízzel csak fizikailag a kondenzátor jukadásával érintkezhet, de a kondenzátorban a Dunavíznek van nagyobb nyomása, ergó a Duna vize áramlik be a szekunderkõrbe s nem fordítva. Egyébként mérik a szekunderkö radioaktivitását is, s ha el kezd nõni, akkor az arra bizonyíték, hogy kilyukadt egy csõ valószinûleg az egyik gõzfejlesztõben. Ekkor detektálják a hibát s kizárják a kilyukadt csõvet, így megszünik az átáramlás a primerkörbõl. Mivel a Dunavíz mint hûtõvíz EGYÁLTALÁN NEM SZENNYEZÕDIK EL ezért annak tisztításával nem kell érdemben foglakozni, de mérni folyamatosan mérik egyéb paraméterek mellett a sugárzásui szintjét is. A szekunder kör nagy tisztaságú víz, s ioncserés illetve mágneses szûréssel folyamatosan tisztítják, így ott hulladék víz nem keletkezik. A primerkör vize terhelõdik radioaktiv szennyezõ anyaggal (fõleg felaktiválódott korozziós termékekkel), de azt is folyamatosan tisztítják egy víztisztító rendszerrel. Hulladék víz ott azért keletkezik, de elsõsorban un. szervezett szivárgások útján, amelyet összegyûjtenek, s azt is tisztítják, s zömében vissza is kerül a primerkõrbe. Ami végkép nem, azt un. cementálással sûrítik, majd "behordózzák", s ez un. közepes aktivitású hulladék lesz. Tehát a víz mint elszennyezés eléggé abszorúd fogalom, már bocsánat... 😊

A technika részben igazad van többé-kevésbé, azaz a jõvõben fejlõdni fog, tehát ez is azt bizonyítja, hogy adott esetben van létjogosultsága. Az meg hogy kiforratlan, már megbocsáss, de gyerekesen nevetséges. 😊 Hibák mindenhol elõfordulnak, ahol munka van, ezen hibák minimalizálása a cél, s a környezetre gyakorolt hatásuk teljes kizárása a legfõbb atomerõmûvi cél, vagy más néven minimális követelmény, s érdekes módon csak ezt követti a valós feladata, azaz a villany gyártása...

a szemetek..

Nem hinném, hogy lekomcsiznak, mert sajnos igazad van! Nem beszélve arról, hogy a mostani 4 éves kormány-cikklusokban egy-egy gazdasági program is jó esetben csak 1,5-2 évig tarthat, hiszen fel kell készülni a választásokra is egy kis hangulatjavitó "gazdasági és társadalmi fellendülésnak" hívott totális kiköltekezéssel... 😞

Más! Picit messzebb vezet, de talán ide kapcsolódik, hogy most folyik Pakson az atomerõmû üzemedéjének hosszabítását elõkészítõ munkálatok. Jelenleg elsõsorban a hatósági beadvány elõkészítése folyik, illetve az ahhoz kapcsolódó minõsítési munkálatok, de félõ, hogy rövid távú politikai érdek áldozatául eshet az erõmû üzemidejének hosszabbítása (ugyanis az atomerõmû ellen kampányolva széles társadalmi bázist lehet megnyeri az emberi félelmekre alapozva, aminek elfelejtehetettlen táptalaja sajnos Csernobil). Vicces, hogy tulajdonképpen az ország legfiatalabb erõmûvérõl beszélünk (nem számítva az alap energiaellátásban kisebb szerepet játszó gázturbinás erõmûveket) üzemidõ hosszabításról, de az eredetileg tervezett 30 éves üzemidõ már nincs oly távol (2012).
Az az érdekes ebben, hogy egy erõmû építése nem néhány hónap, mint egy hipermarketté, hanem évtizedes nagyságrendû! Tehát, ha Pakson nem történne üzemidõ hosszabítás, akkor már építeni kellene a helyette üzemelõ erõmûvet! Ugye ne felejtsük el, hogy 1880 MW beépített villamos teljesítményrõl van szó, ami az ország igényeinek 40%-át fedezi. Ha nem építenek helyette, s nem is hosszabbítanák meg az üzemidejét, akkor sokkal nagyobb importra szorulnánk, illetve sokkal gazdaságtalanabbul üzemelõ (s jóval öregebb, s bizony környezetszennyezõ) erõmüvek által termelt energiát használnánk fel. Ez meg azt vonná adott esetben magával, hogy a havi villanyszámlánk DRASZTIKUSAN emelkedne...
Világban sok helyen elérték már az atomerõmûvek a tervezett élettartamuk határát, s szinte mindenhol üzemidõt hosszabítottak, ez Pakson is a cél! Természetesen ezt csak jó müszaki és jogi megalapozással lehet. Ennek alapja meg van Pakson, hiszen még mindig az élvonalba tartozik az erõmû, noha nincs is már bent a top 10-ben, de amióta elkészült (22 éve) elég sok új erõmû épült, s az idõ haladtával a technikai is fejlõdött, de így is lépést tudott velük tartani, sõt... ;-)

Elnézést, hogy kissé hosszúra húztam, de nem szabad elfelejteni, hogy ma Magyarországon messze az atomenergia révén elõállított villamos energia a legolcsobb! S ugye a "villany nem a konnektorból jön"! 😊

Hat tanultam eztazt a temarol mar es elmondhatom, valoban van nemi szemfenyvesztes az "olcso es kornyezetbarat" energiaforrast illetoen. Rovid tavon talan reszben igaz, de hosszu tavon nagyon kevesse illik ra a jelzo. Meg ha a biztonsagi szempontoktol eltekintunk is:

A hulladek rendkivul hosszu tavu kezelesi koltsegei miatt csoppet sem olcsobb(amellett ez is allando veszelyt hordoz, es folyamatos ellenorzes szukseges), mint a tobbi energiaforras es ottvan meg az egyeb szennyezodesek kerdese -pl a huteshez hasznalt viz, de akad egyeb is.

Attol mert nem nagyon fustol, mint a gyarkemeny, meg nem lesz kornyezetbarat. Meg nagyon kiforratlan az egesz, talan majd tovabbfejlesztik a modszereket es jo lesz, most nem az.

másrészt pedig hülyeség levonni egy egész technológiáról következtetést egy olyan eset után, ami nem igazán az atomenergia hibája - az oroszok híresen hanyagok biztonsági kérdésekben, történelmi okokból egyáltalán nem fordítanak nagy figyelmet az emberéletekre, számukra pár ember halála nem nagy gond (egyébként a kinaiak is igy mûködnek)

szóval azért mert egy pénzhiánnyal küzdõ, a minimális biztonsági elõirásokat sem betartó, hozzá nem értő pártállami funkcionáriusok által felügyelt és irányított reaktor leolvadt hiba lenne az egész atomreaktor dolgot sutba dobni

Gyakorlatilag meg a különbözõ technológiákat kijátszák egymás ellen a politikusok/bürokraták, csak hogy ne kelljen semmit se építeni, ne kelljen a kérdéssel komolyan, 4 éves periódust meghaladó távlati szinten foglalkozni. Akkor már jobb volt az 5 éves terv az legalább:
1, 5 éves gazdasági terv volt nem 4
2, valamilyen terv volt egyáltalán, nem csak úgy lógtak a kormányok gazdasági/ipar/energia politikája a levegõben.

De abba hagyom, mert még valaki lebüdöskomcsizik.

Az atomenergia tényleg komolyabb megbecsülést érdemelne, mert sok elõnye van. Hibái persze ennek is vannak, de leginkább azért, mert az biztonsági normákat nem tartják be kellõ szigorral.

Persze az is nevetséges, hogy a fúziós energia fekete lova, az ITER már lassan két évtizede csak szenvedi a bürokrácia és a politikai nyûgjeit... Így pedig eléggé nehézkes a fejlõdés...

lol

jah láccik .. a 2 csávónak is kihullott már a haja tõle 😄