95128
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#67956
szép egyenes felület :D -
#67955
Itt egy T-15 popó, hogy kerek legyen az elemzés 
http://fast-pix.ru/i/f/2015-04-28/341846-img_1575.jpeg -
Papichulo #67954 Ott kezdődik, hogy szimulátorban nincs műszaki hibás rakéta...
Pedig egyszeru lenne: "$hiba = (rand(0,100)==0);" :)
-
#67953
Az élet ennél jóval bonyolultabb. Ott kezdődik, hogy szimulátorban nincs műszaki hibás rakéta... -
#67952
azért ez elég komoly visszatartó erőnek néz ki
-
#67951
hát nem tudom, nekem szimulátorban általában az a taktika működött, hogy egyet eleresztettem távolról, ez zavarba hozta és még manőverezett, szinte mindig kitért a rakéta elől, de addigra már olyan közel kerültem, hogy a 2. indítást siker koronázta -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67950
Éles a gyanúm egyébként, hogy az oroszok erődemonstrációként mutogatják a felvonulás főpróbáján az új (proto?) harcjárműveiket. :)
![]()
T-14 / Objekt 148 harckocsi, érdemes megfigyelni, hogy a sofőr periszkópjai a búvónyílás mögött helyezkednek el, mintha fekve vezetne.
![]()
Kicsit furcsa, hogy a búvónyílások előtt "csak" ~2m van a jármű ék alakú orráig. Így ránézésre meglepő, mert ez így nagyságrendileg olyasmi, mint a Dorchester-blokkokkal megerősített Challenger orra...
![]()
T-15 / Objekt 149 nehéz lövészpáncélos, teljes ERA csomaggal, az orr oldalán lévő "ferde" ERA téglák a kipufogógázok elvezetéséért is felelnek.
![]()
Félig meglévő ERA csomagos T-15-ösök, jól látható az orr jobb oldalán a kipufogó.
![]()
Oldalsó ERA csomag nélküli T-15-ös, a futóműnél érdekes, hogy az első kettő és hátsó kettő futógörgő felfüggesztésénél mintha egy plusz kar csatlakozna kozzájuk, esetleg hirdopneumatikus felfüggesztés elemei?
![]()
Egy újabb teljes ERA csomagos T-15, de itt nincs álcázva a bal oldalon 3db vastag, vízszintes henger (további kettő van előttük, amik előrefele néznek), feltehetően ezek Drozd aktív védelmi rendszer elhárító rakéta-konténerek, mögöttük 12db-os forgatható köd/chaff gránátvető feltehetően (esetleg egy másik aktív védelmi rendszer eleme?) -
#67949
![]()
Kurganyec-25 alapú Objekt 693 páncélozott szállítójármű / lövészpáncélos, látható az orr tetején az előre néző, illetve mögötte kicsivel az oldalra néző kamerák.
![]()
Az Objekt 693 hátulja, látható, hogy a gyalogosok ajtaja a modern lövészpáncélosoknál szokásosan egy lenyíló rámpa, amin van egy kisebb, oldalra nyíló ajtó, érdemes még megfigyelni a két hajócsavar-fedelet, tehát a Kurganyec-25 alváz úszóképes.
![]()
Kurganyec-25 alapú Objekt 695 lövészpáncélos, érdemes megfigyelni, hogy az Objekt 693-al ellentétben sokkal nagyobb tornya van (valószínűleg olyan, mint a T-15-nek), továbbá az orrának tetején a T-15 oldalán látható hengeres (Drozd?) konténerek, az orr elejének két oldalán pedig két kocka alakú konténer (a 12db-os ködgránátvető?) látható.
![]()
Az Objekt 695 hátulja, itt is láthatóak a Drozd (?) és a ködgránátvető-tornyok (?), akárcsak az orron. A 695 látványosan jobban felfegyverzett és védett, mint a kistesó 693.
![]()
A BTR-80 utód Boomerang alvázra épített páncélozott szállító jármű, érdemes megfigyelni, hogy a parancsnoknak nincs saját búvónyílása, hátul, a gyalogosok felső ajtajánál "kénytelen" tisztelegni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.28. 16:10:51 -
millerius #67948 Ne csak a csúcs-rakétákban gondolkozz, nagyon sokáig lesznek még olyan légierők, akiknek egyrészt nem telik ilyen rakétákra, másrészt meg se kaphatják ezeket. Úgy ahogy kinek telik manapság Raptorra (USA, Japán, Izrael, Nagy-Britannia és esetleg Ausztrália, Szaúd-Arábia?), és azok közül is ki kaphatja meg ezt?! -
fonak #67947 A rakéták fejlődése miatt viszont nem feltétlenül kell már lefordulózni az ellent a lövéshez jutáshoz. -
millerius #67946 A manőverezésnek mindig is volt jelentősége, legfeljebb közepes vagy nagyobb magasságban nem 9.10g-vel húzták a gépeket a teljesítmény-hiány miatt, vagy nem tartós, hosszú idejű manővereket végeztek, hanem csak belerántással, pillanatnyi nagy túlterheléssel, azután ki kellett engedni a húzásból, "lágyítani"a manővert, mert másképp gyorsan elkopott a sebesség, ez pedig nem a biztonság csúcsa, pláne légiharcban . Tartok tőle, hogy a manőverező légiharcnak újra komoly jelentősége lesz, ahogy egyre jobban elterjednek a "lopakodó" gépek, így ezeket nyilván nem lehet 100-120 km-ről radarral felderíteni és azonosítani, csak jóval kisebb távolságból, esetleg 15-20km-ről, és akkor megint jön a manőverező légiharc. -
Papichulo #67945 Ha mar szobakerultek a hajtomuvek:
"F-35 engines from United Technologies Corp. are proving so unreliable that U.S. plans to increase production of the fighter jet may be slowed, according to congressional auditors.
Data from flight tests evaluated by the Government Accountability Office show the reliability of engines from the company’s Pratt & Whitney unit is “very poor (less than half of what it should be) and has limited” progress for the F-35, the costliest U.S. weapons system, the watchdog agency said in a report sent to lawmakers this month.
[...]
As of late December, engines on the Marine Corps’ complex version of the F-35, designed for short takeoffs and vertical landings, flew about 47 hours between failures caused by engine design issues instead of the 90 hours planned for this point, according to GAO officials. Air Force and Navy model engines flew about 25 hours between failures instead of the 120 hours planned." (forras) -
#67944
A 9G lehetősége strukturálisan van meg. Ellenben olyan Ps tartozik hozzá, hogy felhajtóerő nincs hozzá közepes magasságban. Még mindig nem érted? Most linkeljen századjára az F-16CJ repteljesítményét 700 oldalban? -
F1End #67943 "Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít."
Olvasd el még egyszer amit írtam:
67922:"pilóta nélküli, légiharcra optimalizált gépeket tulajdonképpen csak azért nem gyártanak/fejlesztenek, mert nincs szoftver, ami képes lenne olyan szinten vadászgépet háborúba vezetni, mint az emberi elme.
Ezen kívül azonban minden más elméletileg rendelkezésre áll:"
"miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös?
Ha egy 9 g-re képes gép légiharcban a nagyobb túlterhelésű manőverezésre való képessége miatt előnyben van egy olyannal szemben, ami legfeljebb mondjuk csak 5 g-re képes, akkor egy 16 g-re képes gép is hasonló előnyben lenne egy 9 g-re képessel szemben. Ebből következik, hogy előnyös lenne, ha egy gép erre képes lenne. Ez pilótával nyilván nem megoldható, ezért lenne viszont a pilóta nélküli vadászgépekre is igény.
"Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet,
Igen, ezzel tisztában vagyok, amivel vitatkozom az az, hogy ezen kívül van-e bármilyen más elméleti akadály ennek megvalósításával kapcsolatban.
Persze amennyiben tényleg nincs meg a technológia a repülési teljesítmény növelésére, akkor a dolog tárgytalan.
Az a tény azonban, hogy a legújabb vadászgépeket is még mindig úgy tervezik, hogy legalább 9 g-t ki lehessen hozni belőlük szerintem arra utal, hogy a manőverezésnek még mindig van jelentősége. -
#67942
A Stryker esetén nem volt komoly elvárás a nagyon laza talajon való mászkálás. Ellenben elvárták tőle a viszonylag komfortos asztfaltúton való nagysebességű haladást. Ez ilyen. Hozzátehetjük, hogy a Stryker alapjaiban a MOWAG Piranha III./IV.-re épül, és a többi MOWAG jármű sem a rendkívüli terepjárásáról híres.
Az Iráni "csodajármű" (BTR-60 alapon) gyakorlatilag egy "scrapheap" jármű, összeollóztak mindenfélét, ami volt a szeméttelepen (a test BTR-60, a löveg és a torony egy része feltehetően M47), és csinálták belőle ezt. Nem egy Abrams-gyilkos, de "alacsony-intenzitású" csatatérre bőven jó technikalok és nehézfegyverzet nélküli ellenfelek ellen. A 90mm-es löveg pedig ellenük elég hatásos...
Ezzel együtt alig több, mint egy marketing-anyag, hogy Irán továbbra is fejleszti hadiiparát...
Azért a kubaiak látványosabb (és jobban átgondolt, pl. megerősített BTR-80 alvázra épített) megoldásokkal álltak elő...
![]()
-
"magától elsűlhet a belé helyezett lőszer"
Nézegettem ilyen videókat és feltűnt a lövész fejlehajtós eljárása mikor kifogy a heveder és felnyitja a tokfedelet(vagy mit) gondolom pont ez a veszélyforrás miatt oktatják őket így, hogy véletlenül se keljen "srapnelt" szedegetni a arcából .
https://youtu.be/1inZCxAsZyo?t=41s -
Köszönöm a válaszod, a videókon mindig ráncigálják őket a laza talajból, mert gondolom nehéz az a torony a 105mm-el, a kerekeknek meg nincs akkora felülete, mint egy hasonló kaliberű lánctalpasnak, de láttad-e a csoda zöld Iráni kopit ? 
-
#67939
Álltalában állapot alapján cserélnek csövet gépkarabélynál. Ha a fegyvermester úgy látja, hogy a cső sérült, akkor cseréli.
A PKM esetén három "üzemmód" van az US ARMY kézikönyve szerint, a folyamatos tűzcsapás ~100 lövés per perc, 6-9 lövéses rövid sorozatok 4-5 másodperces intervallumban, ez esetben 10 percenként (~1000 lövés után) kell cserélni a csövet. A folyamatos tűzcsapás esetén ~200 lövés per percről beszélünk, itt a 6-9 lövéses rövid sorozatok között 2-3 másodperces szünet van, itt két perc után javasolt csövet cserélni. Megszakítás nélküli sorozatlövésnél percenként ajánlott megtenni ugyanezt.
Arról is említést tesz, hogy 260 lövéses folyamatos tüzelés után olyan forró lesz a töltényűr, hogy magától elsűlhet a belé helyezett lőszer (ie.: a fegyver működése kontrollálhatattlan lesz).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.27. 23:03:34 -
#67938
Mert mi a baj a Stryker-el azonkívül hogy csak aszfaltúton használható?
Ha arra akarják használni, amire tervezték, akkor semmi baja nincs. Ez egy vékony bőrű nyuszibusz, ami egy ponyvás teherautónál némileg azért több védelmet nyújt.
Itt sincs szó egyébként másról, mint politika és lobby sakjátszmáról. A 2.CR egy "kirakategység", európán belül komolyabb amerikai szárazföldi erő nincs, ha komolyan készülnének az oroszok ellen, akkor nem az a ~80 Stryker ICV kapna 30mm-es RWS-t, hanem idereptetnének pár száz Abramsot és Bradley-t, ugyanis azok a frontvonalbeli egységek.
Az egész úgy arról szól, hogy az US ARMY kap egy biankó csekket (mert a "hegy" (Hill) megadta a pénzt a kérésre), hogy a 2.CR Stryker-jeit felfegyverezze, holott még arról sem volt döntés, hogy milyen tornyot kapnának. Leírták egy A4-es papírra, hogy ők legalább 30mm-es gépágyúkat szeretnének, és erre rábólintottak ott fent, hogy "legyen".
"Véletlen", hogy tavaly a februárban már bemutatott a General Dyanmics Land Systems egy 25/30mm-es 'Medium Caliber Remote Weapon System' (MC RWS) tornyot, amire 2015-re nem kapott pénzt az US ARMY....
![]()
A 30mm Stryker LFX demonstrációs proto-jármű Fort Benningben, 2014 februárjában
Egyébként volt egy másik érdekes 'pénzeléses' döntés is. Az US NAVY 2016-os költségvetésébe nem került egyetlen egy F-35C sem. Ellenben plusz egy tucatnyi F/A-18E/F beszerzése benne van. A NAVY kért 8db F-35C-t, de a védelmi bizotság ezt nem támogatta, hozzá kell tenni, hogy ezek az "unfunded", vagyis a hivatalos US NAVY költségvetésben nem szereplő beszerzések. Az 'unfunded' lista aféle karácsonyi ajándék-lista, amit szeretne a fegyveres erő, de csak akkor, ha az 'elsődlegesen' igényelt dolgokat megkapják, vagyis azon az áron nem tartanak rájuk igényt, hogy az elsődleges igénylistáról bármit is lehúzzanak.
Az USMC viszont kapott újabb hat F-35B-t, ugyanerről a listáról...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.27. 22:54:37 -
#67937
Önvédelemre szánják a 'Miniature Self-Defense Missile'-t. Ez effektíve egy rakéta-elhárító rakéta, amelyből akár tucatnyit is vihet egy F-35A/C négy AIM-120 mellett.
A 'repeszfelhő' megoldás nem túl nyerő, mert az viszonylag rövid távon (~5-15 méterre) pusztítja el a beérkező lövedéket, egyszerűen azért, mert effektíven kis területen nagy pusztítást csak szűk területen lehet vele elérni. Egy már vészesen közel lenne egy repülégnél...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.27. 22:33:11 -
[NST]Cifu #67890
--------------------------------------
(Reklámnak se rossz, miszerint elkezdik bizonygatni videókban mégse annyi-amennyi.
Ha tényleg váltás lesz akkor jó elő reklám a használt G36-ok eladásához.)
-
#67935
egyébként van valami elöirás, hogy a karabélyokat mennyi ilyen felmelegedés kihülés ciklus után kell csövet cserélni?
Mert gondolom egy idő után kilágyul az anyag .De én még nem hallottam sehol sem, hogy egy gyalogsági fegyvernél számoltak volna ilyen amortizációval.
Egyáltalán a PKM-nél is mi jelzi ,hogy cserélni kell? vagy csak a kezelője ugy gondolja, hogy már lött vele annyit, hogy csövet váltson? -
JYeti #67934 G36 privát teszt. Mi lehet az igazság?
http://www.thefirearmblog.com/blog/2015/04/27/test-g36s-alleged-accuracy-problems/
- Elég meglepő nekem, hogy kb. 20 éve rendszerben van a fegyver, és 15 év után (2010-ben voltak az első jelentések, ha jól értem) realizálják, hogy "mégse jó".
- A HK elég nagy tapasztalattal rendelkező gyár, biztos tudta, hogy milyen specifikációkkal bír a puska. Nyilván nem tévedhetetlen (talán az A2-nél cserélték az elejét műanyagról aluminiumra, hogy jobban bírja a hőterhelést), de azért elég banális hibának tűnne, ha a fegyver pontossága már attól drámaian esne, ha 30 fok feletti helyen használnák, vagy két tárat ellőnének vele.
- Más országokban is használják a G36-ot, ezekben nem vetették alá kiterjedt tesztelésnek? Az ilyen banális hibák gondolom azonnal előjönnének.
- Nyilván lehet valami alapja ennek az egész dolognak, ha ekkora port kavartak belőle. Itt azonban nem feltétlenül az a kérdés, hogy maga a fegyver pontatlanabbá válik-e, ha felmelegszik a cső (ez gondolom teljesen normális minden fegyvernél), hanem, hogy más hasonló fegyverekhez képest lényegesen pontatlanabb-e ilyen körülmények között. Úgy olvastam, hogy a német kormány tesztjében nem is hasonló gépkarabéllyal hasonlították össze, hanem a HK416 vastagabb csövű változatával, ahol borítékolható az eredmény.
- Nem lehet, hogy itt a fegyverrel alapvetően semmi gond, hanem politikai döntés született? Hogy így akarják igazolni a váltást pl. HK416-ra? De akkor miért szükséges szétrombolni a HK és a G36 hírnevét?
Y -
fade2black #67933 "aktív védelmi rendszer repcsire"
Tán nincs egy hónapja, hogy olvastam róla... Csak istennek nem találom hol....
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2015.04.27. 21:50:56 -
fade2black #67932 "Se eső, se felhő, se homok, se földháttér, se nap"
homokviharba nem szokás repülni, földháttér már egy aim9nek se feltétlen probléma, nap pont a negativ miatt nem játszik (nem mindha nagy lenne), ha meg annyira baromi sürű a felhő akkor nemhogy a sokkal kissebb/gyengébb AIM9 IR érzékelője se fog csinálni hanem maga a WVR is értelmét veszti mert nem látják egymást, max radarral nézegetnek.
molni:
"A DAS semmiféle rakétát nem fordít sehova szerintem."
Én azt látom a hivatalos NG videon, hogy kipottyan az aim, beindul a hatóműve, fordul egy min 140fokot és szembemegy a Suval. Ja és DAS érzékelte a SUt is. Amúgy nekem elég meredek, hogy semmi igénye nincs se AirForce se navy, se marin corenak aim9re beltérben. Hülyék vagy lehet amraamnak is adhat MCGt?
Maradjunk abban, hogy hülyék mind... :D -
Na igen agymenésben jó vagyok
[NST]Cifu #67929
Mert mi a baj a Stryker-el azonkívül hogy csak aszfaltúton használható ?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://karelmilitary.livejournal.com/579437.html
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.coltautos.com/default.asp
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://ic.pics.livejournal.com/karelmilitary/37260910/1687907/1687907_1000.jpg
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Na jó megyek iszok egy kávét
-
fonak #67930 Ha már agymenés: a Trophy/Arena stb.-hez hasonló aktív védelmi rendszer repcsire :) infracsapdák és chaff helyett. Mondjuk a lézeres vakítás biztos ésszerűbb (nem tudom radaros rakéták ellen mennyire hatásos) -
#67929
A 2. Lovassági Regiment (2. Cavalry Regiment) arra kért engedélyt és pénzt, hogy 30mm-es gépágyúval szerelt tornyot szereljenek a Stryker-eikre. A 2.CR európában állomásozik, ők csinálták a 'Dragon ride'-ot Észak-Kelet európában.
A cikk érdekessége, hogy először ismerik el, hogy a 105mm-es Stryker MGS "kudarc", igaz két éve leállították a gyártását, de rendszerben van továbbra is. -
#67928
Az agymenés része tényleg az. Ennek a 10%-a sem igaz.
A Gatling tornyos vadász, meg minden, csak nem vadász... Ja, a torony egyszerre egy céllal tud foglalkzoni. Indítok két rakétát és neked annyi... Nem véletlenül térnek át a US Navy-nél Phalanx-ről RAM-ra.. -
A mai repülőgépek ember központúak nehéz gondolatban elszakadni tőlük, de gépágyú vagy egy gatling torony felhelyezésével akár hátrafelé is lehetne tüzelni esetleg a beérkező rakétákat is leamortizálná.
Megfelelő célmegjelölő támogatással azért szerintem megtudna izzasztani egy pilótát
Agymenés ON
Ismerik az ellenséges gépet és annak fizikai határait
Ismerik az ember fizikai határait
A műholdak kora óta ismert a föld minden szeglete ezáltal a "játszótér" határai is
Szenzoroktól pillanatok alatt kap léghőmérséklet, légnyomás, páratartalom adatokat melyekkel számolhat a harci helyzetben
Saját és támogató egységek által állandó célnyomon követés
Ezekből kitudja számolni a lehetséges és a nem lehetséges útvonalakat és ez alapján támadhat vagy védekezhet.
De egyenlőre egy új kisebb térfogatú energia forrás és vagy hajtómű kellene.
Kicsit olyan ez mintha az 1900 évek elején valaki a sugárhajtóműves gépekről fantáziálna, majd egyszer lesz csak győzzük kivárni :)
-
millerius #67926 Valószínűleg könnyebben és egyszerűbben mint egy mai pilóta vezette gépet, hiszen nincs a helyszínen a pilóta, aki megfelelően tudna reagálni egy akár szabad szemmel észlelt, akár szenzor által jelzett rakéta közeledésére. Pláne hogy a légiharc-rakéták abba az irányba fejlődnek, hogy lassan az egyetlen tuti védelem az lesz ellenük, hogy ne kerülhessen indítási pozícióba az ellenség. -
JanáJ #67925 Bár kicsit elvesztettem a fonalat, de ezt a szuper manőverező gépet nem pont ugyanúgy lőne le egy mai légiharc rakéta? -
millerius #67924 Először: maradjunk abban, hogy a jelenleg sorozatgyártásban alkalmazott technológiával nem lehet olyan gépet gyártani, ami a jelenlegi, közepes harcászati magasságban képes a pilóta eszméletvesztését okozó manőverre.
Másodszor: hiába alkalmasak erre már a jelenlegi gépek is KIS MAGASSÁGBAN, ez jelenleg nem harcászati tartomány. A csapásmérő gépek közepes magasságban repülnek, mert az irányított precíziós fegyverek a céltól annál nagyobb távolságból indíthatók, minél nagyobb a repülési magasság, így elkerülhető, hogy berepüljenek a közvetlen légvédelem hatótávjába. A kísérő/légtérvédelmet adó vadászgépek meg mindig a csapásmérők fölött repülnek. Egyrészt azért, hogy ne kerüljenek a csapásmérők és a földi célpont közé, másrészt ha légiharcra kerül sor, akkor is jobb a nagyobb magasság (így messzebbre "lát" a radar, és manőverező légiharcnál is előnyben van az, aki magassági fölényből kezdi a harcot).
Harmadszor: miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös? Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet, nagy távolságú (BVR) radaros-rakétás légiharchoz meg nem szüksége ilyen magas túlterhelésű manőver.
Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít. Szóval vagy a szükséglet, vagy a technológia, vagy mindkettő hiányzik jelenleg.
Az elméleti tudás olyan szinten van meg, hogy tudjuk, milyen szilárdságú sárkányszerkezet és fedélzeti rendszerek kellenek 15-16g túlterhelésű manőver elviseléséhez, és ilyen repülőgép persze hogy elméletileg megtervezhető. Tudjuk, hogy milyen tolóerejű hajtómű kellene ehhez 6000m magasságban, elméletileg ez is megtervezhető. Viszont ha megterveznék ezeket, lehet hogy kiderülne a következő: a szükséges pilóta nélküli gép repülősúlya 6 tonna, a teljesítményhez szükséges hajtómű súlya 3 tonna, csak éppen kétszer akkora gép kellene, hogy beleférjen a szükséges teljesítményű hajtómű, és a kígyó a farkába harapott. Esetleg koszámolva az árat kiderülne, hogy évente kettőt tudna venni belőle az USAF, minden más mellőzése mellett. Vagy lehet, hogy kiderülne az, amit már a 40-es években számolgattak: ha egy 3,5 tonnás dugattyús vadászgép sebességét 1000 km/ó-ra akarták feltornászni, akkor a szükséges teljesítményű dugattyús motor súlya 5 tonna lett volna, azaz kissé "szűkösen" fért volna bele a 3,5 tonnás gépbe.
Egyszóval szép dolog az elméleti lehetőség (elméletben nekem is lehetne lottó ötösöm, még szelvényem is van), de csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet és meg is éri belőle megvalósítani.
-
#67923
De, ha teljesen kontrollálatlan saját tengely körül pörgésben van a gép, attól elájulhat. Csak az nem harci manőver...
Nincs semmiféle előny. Pont. Mondom, nem véletlenül nem nőtt a gépek repteljesítménye szinte semmit 30+ év alatt. A Raptor még utoljára odatette magát, de azóta semmi. Nem éri meg, hülyeség, drága, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.26. 22:58:25 -
F1End #67922 Tehát akkor a jelenlegi technológiával nem lehet olyan gépet létrehozni, ami közepes magasságban képes lenne olyan manővereket végrehajtani, amitől egy pilóta elájul?
A 67917. -ben leírt esettel a célom az volt, hogy rámutassak arra, hogyha egy gép kétszer annyi g-ig húzható, mint egy másik, akkor nem csak a rakéták elkerülése esetében van előnyben, hanem úgy általában légiharc során. Az egész gondolatkísérletem arra irányul, hogy bebizonyítsam: pilóta nélküli, légiharcra optimalizált gépeket tulajdonképpen csak azért nem gyártanak/fejlesztenek, mert nincs szoftver, ami képes lenne olyan szinten vadászgépet háborúba vezetni, mint az emberi elme.
Ezen kívül azonban minden más elméletileg rendelkezésre áll:
- a technológia, ami olyan szinten növeli meg egy gép manőverező képességét, amit emberi pilóta nem tudna elviselni
- a szükséglet is meglenne erre, hiszen a légiharcban ez a teljesítménynövekedés nagyon előnyös lehet -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Ezeket az UAZ-okat már elfelejthetnék főleg a katonaságnál.
Cápali
http://i.imgur.com/OfeOcAe.jpg
------------------------
"Krasnodar" (Project 636.3)
------------------------
Singapore Leopard 2-SG tank drift show
-------------------------
Színes 2.Vh.-us montázsok
https://www.youtube.com/playlist?list=PLX8S-bICyXAgOMOjMYN4nr47RMZ9Vr85r
-
millerius #67920 Manőverezésnél nemcsak a tolóerő számít, hanem a felhajtóerő is, ami a magassággal arányosan a ritkuló levegő miatt ugyanúgy csökken. A gép tömege meg az üzemanyag-fogyástól eltekintve ugyanaz. Hiába van brutális tolóerőd, ha nincs szárnyfelület vagy csak egy kis "csutka", lásd Starfighter, mitől lenne elegendő felhajtóerő? Emelkedőképességben jó géped lesz (egy elfogóvadásznak ez jó) - míg tart a lendület és le nem csökken a tolóerő, de vízszintes és ferde manőverezésben ilyen gép nem jeleskedik "harcászati helyzetben/magasságban", és főleg nem a földközeli, sűrűbb levegőből adódó nagyobb felhajtóerő és hajtómű-tolóerőből következő manőverező-képességgel összehasonlítva. Nagyobb szárnyfelület meg = nagyobb légellenállás manőver, állásszöggel való repülés közben, vagyis erősebben fog lassulni a gép. Ezek között a paraméterek között kell megtalálni az optimálisat a vadászgépek tervezésénél.
A 67917.hsz.-ben megint olyan eseteket hasonlítasz össze, ami nem reális. A jelenlegi harcigépeket általában 9g túlterhelés tartós elviselésére tervezik, ami azt jelenti, hogy életkoruktól függően max 11-12g tájékán valahol valami törik/szakad a szerkezetben még rövid idejű ilyen mértékű túlterhelés esetén is. Valaha MiG-21-et is húzott meg légiharc-gyakorlat közben a pilótája 11,5 g-re, és a 16. törzskeretnél elnyíródott két szárnybekötő csapja. Ennél többet viszont még a pilóta sem bír, azok közül sem mindegyik, hiszen ők sem sorozatgyártású robotok, nem egyformák. Békeidőben minden gépnek le van korlátozva a túlterhelhetősége és a hajtómű-teljesítménye, hiszen ha minden lehetségeset kihasználnának, néhány év alatt "szétrepülnék" a teljes légierőt, ami minden országnak anyagi csődöt jelentene. Persze egy-egy gyakorlat erejéig minden pilóta "megkapja" a teljes tolóerő élményét, de ez olyan, mint a rakéta-éleslövészet, nem lehet naponta csinálni. A túlterhelési határértékekre meg inkább centrifugában gyakorlatoztatják a pilótákat, nem a gépet nyúzzák szét (egy-két extra, nem szándékos esettől eltekintve - amit vagy túlélnek, vagy nem). Tehát az általad feltett 5g-vel szemben a 9g manőverezés nem reális, miért ne tolhatná a másik is 9-el (ha bombával volt telipakolva és manőverező légiharcra kényszerül, akkor úgyis megszabadul minden fölösleges súlytól vészkioldással). A 9g-vel szembeni 15-16g manőverezésnél meg mint tegnap írtam, felmerül a pilóta hiánya, hiszen azt a túlterhelést csak katapultálásnál bírja ki a pilóta - tizedmásodpercekre, és általában eszméletvesztéssel egybekötve. A legtöbb pilóta ilyenkor csak arra emlékszik, hogy megrántotta a katapult-fogantyút meg hogy esetleg elszállt a kabintető, aztán meg hogy lógott az ejtőernyőn, közte a "sötétség". -
#67919
Az GE F110 hajótmű a F100-PW-100-hoz képest talán, 20%-kal több tolóerőt ad. Ez aboszlút értékben nem túl rossz tengerszinten M1.0 táján, de közepes magasságán a foruláskor szükséges Ps-t alig tolja feljebbmár, mert ott a sokkal kisebb abszolút tolóerőt növeli meg. A F100-PW-229-nél a növekedés kisebb, de az jenki F-15E-ben vagy csak, vadászban nincs. GE F110 csak nem jenki F-15E legacy gépben van.
A légiharcban nagyon ritkán számít a kitartott G, az egymást követő fordulók dinamikuássga és a kombinált emelkedő és forduló képesség a döntő, nem ennyire egyetlen paraméter. -
F1End #67918 Tehát akkor közepes magasságon olyan mértékben csökken a repülési teljesítmény, hogy még a tolóerő két-két és félszeres növelése esetén sem lehetne a jelenlegi földközelihez hasonlót elérni? -
F1End #67917 Ha a fékpadi tolóerő kb 2,5 szeres, akkor közepes magasságon is hasonló az érték, nem?
Figyelembe véve, hogy az F-35 kb kétszer olyan nehéz, mint a Gripen, adott magasságon a hajtómű tolóereje is legalább kétszer olyan nagy kell legyen, hogy a tolóerő-tömeg aránya ne legyen a Gripenénél kisebb.
Egyébként milyen mértékben növeli meg egy gép tömegét, ha megnövelik a szívócsatorna méretét?
De te is alátámasztod amit mondok, csak máshogyan. Én azt állítom, hogy a technológia meglenne a repülési teljesítmény fokozására is, és most te is azt mondod, hogy a Rafele, Typhoon, F-15 stb. típusokhoz is lenne nagyobb teljesítményű hajtómű, TVC, stb. A kérdés az, hogy a pilóta túlterheléssel szembeni ellenállása milyen mértékben játszik szerepet abban, hogy ezeket nem használják.
"Azt meg már az elején leírtam, hogy honnan búbánatos f**** tudná az gép, hogy mikor tépjen bele a fordulóba? Az eddigi háborúban is csak a rakéták füstcsíkja volt a támpont..."
Ez a probléma az összes többi, ma létező gépnél is fenn áll, mégis léteznek a rakéták elkerülésére manőverek.
Egyébként nem csak a rakéták elöl történő kitérés esetén lehetne ez hasznos. Képzeld el, hogy van két gép, a példa kedvéért legyen mondjuk F-16 -os. Az egyik azonban mondjuk 5g-re van bekorlátozva, míg a másik simán tolhatja 9-cel is. Ha utóbbi előnyben lenne emiatt a légiharc során, akkor gondolom egy 15-16 g-re képes gép is kb ugyanilyen előnnyel rendelkezne a 9g-re képesekkel szemben.
