95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#68635
Video From On Board Ukrainian Mi-24 Gunship Helicopter Allegedly Shows Moment It Was Shot Down
1:27 -
#68634
Lockheed receives $920m order from US MoD for F-35 Lightning II programme
Special Ops Gunship Pilots to Get Fighter-Style Helmet Sights
Amikor a mikrosütő bedurvul
-
Ez meg itt a "zacskós" kiszerelés .
---------------------------------------------------
Fedélzet "sterilizálás" STOVL madárkákkal.
-
#68632
Én is erre tippeltem. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68631
A gép szerkezeti szilárdságát az utastér padlója is biztosítja, nem véletlenül nem bontják azt meg még a Cargo-ra való átalakításkor sem (pl. A330-200F, ami az A330 MRTT alapja). Ráadásul még ha meg is bontanád, akkor se lenne egyszerű, mert az A330 MRTT esetén a hatalmas középső törzs-tartály elfoglalja a géptörzs középső szakaszán a teljes alsó teherteret.
Az A330 MRTT esetében nincs szükség plusz üzemanyag-tartályokra a tehertérben, a középső törzs-, illetve a szárnytartályokba maximum 110 tonnányi üzemanyagot lehet tölteni, ekkor persze semmi mást nem vihet. Akkor vihet hasznos terhet, maximum 45 tonnát, ha értelemszerűen ennyivel kevesebb üzemanyagot tankolnak bele. Viszont a légi utántöltés képességét akkor sem veszti el, ha hasznos terhet visz magával.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.06.05. 16:53:13 -
Freeda Krueger #68630 Volt egy ilyen terv
![]()
-
#68629
Az osztott tehertér az jellemző a civil szállító gépeknél? A B747 orra nyitható de a tehertér szelvény mérete közelében nincs a C-5-nek... -
JanáJ #68628 A civilt nem írtad. A multirole pedid nekem nem jelenti hogy egyszerre képes a kettőre. De nem vita indítónak írtam.
(Szerintem azért nincs ilyen, mert ez egy ktg hatékony megoldás. Akinek van szállító gépe, annak van tankere is. Nem fogja "lebutítani". -
Freeda Krueger #68627 ![]()
azt feltételezem nem -
#68626
Az nem civil multirole tanker. Ezen felül nem tudom, hogy amikor tanker-e a gép, akkor lehet e bármit pakolni bele. -
JanáJ #68625 A Herkulesek pl tudják mind a kettőt, de te szerintem a nagyokra gondolsz. -
JanáJ #68624 Grif cikk
Miért tudnak 9800 méter felett tankolni és a többiek miért nem?
Ideje lenne hogy elfoglalják a bolygót az északiak:
"De az is lehet, hogy néhány telefonhívással megbeszélnek egy 30 gépes kombinált bevetést, ahol az egyik svéd század csapásmérőit oltalmazzák a finn Hornetek, miközben a másik svéd század megpróbálja elfogni őket, néhány norvég Viperrel együtt - amit akár egy ideiglenesen áttelepült NATO AWACS fedélzetéről koordinálhatnak,..." -
#68623
A válasz nem és nem. Az eddigi multi-role tankerek az A330 MRTT és a KC-767, mindkettő esetében hagyományos utas/teherszállító gépekből átalakított gépekről van szó, így nincs mód se felnyitható orrról, vagy lenyitható farokrámpáról, a hasznos tér ketté van választva, alsó raktér és felső raktér (utastér). Mindkét rakteret csak oldalról lehet pakolni szükség szerint, bár elvi szinten lehetséges, hogy például kisebb terepjárót a felső raktérben elhelyezz, tudomásom szerint erre nem nagyon volt példa.
![]()
-
#68622
Az hátsó ajtóra is vonatkozik. A boom ellenére lehet nyitható hátsó tehertér? A kérdés igazából arra vonatkozik, hogy ezek a multirole tanker+szállító gépek rendelkezhetnek -e a dedikált katonai tehergépekéhez hasonló rakodási módókkal és "űrszerlvény" mérettel. -
fonak #68621 Elég kicsinek tűnik a hangártér.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
-
#68620
Van olyan kettős rendeltetésű tanker/teherszállító gép, aminek nyitható az orr része és nem csak oldalról pakolható meg raklapokkal? -
#68619
Szerintem a két új QE hajó legelbaszottabb koncepciók közé tartozik, amit valaha kitaláltak. Félelmetes ökörségekre képesek mostanában az angolok... A "nagy ötletek", hogy hogyan csináljanak "TESCO gazdaságos" haderőt ide vezetett...
Egy ekkora vízkiszorítású hajónál kb. 60 gépes merevszárnyú és kb. egy tucat helikopter lenne az, amért érdemes ekkora hajót építeni. Ennek nagyobb a vízkiszorítása, mint volt anno a USS Forrestal osztálynak volt. 1989-ben ez állomásozott azon.
VF-11 “Red Rippers” – NAS Oceana: 11 (of 12 authorized) F-14A
VF-31 “Tomcatters” – NAS Oceana: 12 F-14A
VA-37 “Bulls” – NAS Oceana: 10 (of 12 authorized) A-7E (F/A-18A 12/90)
VA-105 “Gunslingers” – NAS Cecil Field: 10 (of 12 authorized) A-7E (F/A-18A 1/90)
VA-176 “Thunderbolts” – NAS Oceana: 10 A-6E, 4 KA-6D
VAW-122 “Steel Jaws” – NAS Norfolk: 4 E-2C
VAQ-142 “Greywolves” – NAS Whidbey Island: 4 EA-6B
VS-28 “Gamblers” – NAS Cecil Field: 11 S-3A
HS-15 “Red Lions” – NAS Jacksonville: 6 SH-3H
Ehhez képest a QE kapacitása egy rossz vicc. De komolyan, a harmadakkora HMS Invincible elvitt kb. 14 Harriert és 10 helit anno. -
#68618
Eredetileg 40db F-35B és további ~30 különböző méretű forgószárnyassal számoltak.
Ahogy most kinéz, 24db (sok forrás szerint egyszerre csak 12db lesz a fedélzeten) F-35B, 4db Merlin ASW helo, 4db Merlin szállító / Search & Rescue és 4db Sea King ASaC (légi radar) továbbá opcionálisan 8db Chinook és 8db WAH-64D Apache (amik a Royal Army Air Corps-tól érkeznek). -
JanáJ #68617 Nem lehet hogy ilyen mindenes. Kicsit ez is van, kicsit az is. Alibi rephordozó.
24-nél több gép is elférne, ha vennének? -
#68616
A sáncról elvileg F-35C (vagy más is) felszállhatna nem?
Nem hiszem, az F-35B is úgy száll fel, hogy működik az emelőhajtómű, és ki van térítve a kiömlőnyílása:
Ha jól tudom, sem az F-35C, sem az F-35A nem tud ugrósáncról felszállni - vagy ha fel is tudna, nagyon csökkentett hasznos terheléssel, és üzemanyag mennyiséggel.
Miért nem szögfedélzetet építettek?
STOVL gépeknél nincs értelme, a szögfedélzet értelme az, hogy át tud startolni a gép, ha nem kapta el egyik fékezőkábelt sem, és eközben az indítófedélzet zavartalanul üzemelhet.
Így is lehetséges egyszerre gépek fel- és leszállása? Egymás mellett párhuzamosan?
Igen, a felszálló gépek a Sánc mögött gyülekeznek, a leszállók pedig a far résznél, oldalról közelítik meg a leszállópontokat, és függőlegesen szállnak le. Egyébként túl nagy torlódás nem lesz, 24-24db F-35B jut a QE-re és a PoW-ra.
Őszintén nem értem, milyen feladatot szánnak ennek a hajónak. Az amerikai LHD/LHA típusokhoz hasonlót (helikopteres deszant szállítása)?
Nem igazán, az LHD / LHA-k elsődlegesen partraszálló hajók, amik képesek támogatni helikoptereikkel és vadászgépeikkel a partraszálló egységeket. Viszont a QE nem képes légpárnás vagy partraszállító hajókat indítani, tehát klasszikus LHD/LHA feladatkörben nem alkalmazható (erre egyébként is a HMS Ocean épült). A szép az, hogy nincs még kőbe vésve az egész. Elviekben 1600 fő részére van elhelyezési lehetőség, 679 a hajózási személyzet, ezen felül jön a tengerészeti (és/vagy Royal Air Force) légierő személyzete, aminek létszáma függ az Airwing összeállításától. Saccoljunk 500 főt, marad hozzávetőleg 400 fő, ebből hivatalosan 250 fős Royal Marines Company elhelyezése biztosított a hangár közelében. Szóval partra szállító erőnek ez nem túl izmos. Egy America-osztályú LHA hozzávetőleg egymaga 1200 fős tengerészgyalogos dandárt tud elvinni, a HMS Ocean is 830 főt. Szóval LHA-nak elég szerény.
Itt jön a másik oldal, mert hagyományos hordozónak viszont elég vérszegény a 24db F-35B (még az alig 2/3-ad akkora Charles de Gaulle is 28db Rafale M-el és Super Étendard-a rendelkezik), ráadásul merevszárnyú AW&C gépet nem is tud indítani, így az egyetlen remény a nagyobb teljesítményű AW&C-re a régóta lebegtetett EV-22 tervezett lehetne.
Összeségében így kívülről úgy tűnik, hogy a fontos az volt, hogy két nagy méretű repülőgép-hordozója legyen a Royal Navy-nek, de a mögöttes koncepció nem tudott kikristályosodni. A teljes értékű hordozókhoz képest gyenge a hordozott gépek tekintetében, az LHA-khoz képest nem tud partraszállító egységeket indítani, és kevés partraszálló katonát vihet magával. Szóval egyik téren sem kiemelkedő...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.06.05. 14:10:40 -
Papichulo #68615 A sáncról elvileg F-35C (vagy más is) felszállhatna nem?
Ha meg - csokkentett terhelessel/uzemanyaggal - fel is tudna szallni katapult nelkul, leszallni akkor sem fog tudni, pontosabban a leszallas utan megallni :)
Utolag a katapultokat es a fekezorendszert beepiteni meg iszonyatos munka es koltseg. -
JanáJ #68614 Lehet hogy felszállhat, de milyen terheléssel? Nem kárörömből, de jó látni, hogy egy középhatalom is tud bénázni, nem csak mi. -
JanáJ #68613 Na most nagyon szégyelld el magad. Ezt bezzeg nem linkeled. :-) -
fonak #68612 A sáncról elvileg F-35C (vagy más is) felszállhatna nem?
Miért nem szögfedélzetet építettek? Azt még valamikor a jövőben egyszerűbb lett volna CATOBAR-ra átalakítani.
Így is lehetséges egyszerre gépek fel- és leszállása? Egymás mellett párhuzamosan?
Őszintén nem értem, milyen feladatot szánnak ennek a hajónak. Az amerikai LHD/LHA típusokhoz hasonlót (helikopteres deszant szállítása)?
-
#68611
Tisztában vagyok vele, én csak a 'supercarrier' jelzőre reflektáltam. -
Papichulo #68610 Itt szerintem inkabb a meretkulonbseget probaltak hangsulyozni a fenykeppel, nem pedig a klasszifikaciot :) -
#68609
Az eredeti döntés az volt, hogy a Royal Navy-nek a STOVL verzióval van tapasztalata. Több, mint 30 éve vonták ki az utolsó CATOBAR hordozót a britek. Ráadásul olcsóbb. Aztán jött a Cameron-kormányzat, és 2010-ben a terv, hogy akkor legyen F-35C és CATOBAR - de az előrehaladott építés miatt ez csak úgy jöhetett össze, ha a QE helikopter-hordozó marad (ugrósánccal vagy a nélkül), és csak a Prince of Wales lesz CATOBAR hordozó. Tehát effektíve két hasonló, de nagyon eltérő hordozója lett volna Briteknek, eltérő képességekkel, és opció arra, hogy a QE még átadás előtt vagy sokkal később, utólag lesz CATOBAR-ra átalakítva (érdekesség, hogy az egyikre F-35B a másikra F-35C elgondolást fel sem vetették). Előny viszont, hogy ez esetben az E-2D reális opció lett volna hordozófedélzet AW&C-re, míg egyébként ugyebár csak helikopter-bázisú megoldások opciók csak.
Ez hozott pár más érdekességet is, ugyanis eleddig a britek az USMC-vel voltak összebútorozva, velük végezték a pilótaképzést, gyakorlatozást a (többé-kevésbé) azonos vadászgépek miatt. Most hirtelen Francia és Amerikai szakértőkre, kiképzőpilótákra és szimulátorokra volt szükségük, hiszen semmi CATOBAR tapasztalatuk nincs (valahol úgy írta egy brit szakértő, hogy felkeresték a még élő brit hordozófedélzeti alkalmazásban jártas haditengerészeti tiszteket, de a tudásuk gyakorlatilag elveszett - 3 évtized az három évtized).
Bő két év után aztán megint 180°-os fordulat, két ugrósáncos hordozó ismét, mert a PoW visszaalakítása csak 40 millió font, míg a CATOBAR-os PoW hordozó kb. 2 milliárd, a két CATOBAR opció (vagyis a QE átépítése kvázi már kész szerkezeti állapotról) pedig bő 5 milliárd font plusz költség lenne a már amúgy is megszaladt programfinanszírozás mellett.
Hozzá kell tenni, hogy az F-35B opció mellett hangos lobby volt, akik azt hozták fel, hogy megvan a kiépített kiképzőbázis, a szakemberek, szóval miért verjük ezt szét? Érdekes elgondolás, hogy a jobb képességre váltásnál ez miért is probléma...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.06.05. 10:48:02 -
#68608
Szerintem is hatalmas állatság. Ekkora hajóra CATOBAR gép kell és a katapult is simán elférne. Nem is érte, hogy miért az F-35B-t rendelte meg a RN mikor az Invincible hajók mennek a kukába. -
#68607
Elfelejtettem linkelni? Bakker... Igényesebb írás, mint Zoli írásai, és hála istennek nincs politikai agymenés sem. Tiszta technika.
A többi írást is érdemes elolvasni, főleg a Trubiniáról szólót.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.06.05. 09:53:54 -
#68606
Hát dunno, supercarrier ugrósánccal... 
-
JanáJ #68605 Ha nem csak nekem új: IOWA cikk -
Papichulo #68604 ![]()
-
#68603
A helyzet egy picit összetettebb.
Az első komolyabb rendszer a T-64B-ben megjelent 1A33 tűzvezető rendszer volt 1976-ban. A rendszer fél-automata volt, szél- és dőlésszögmérővel rendelkezett, illetve egy analóg ballisztikai számítógéppel és képes volt a cél (innen nézve) oldalirányú sebességét is kiszámolni, de figyelembe vette a lövegcső kopását és a cső illetve a levegő hőmérsékletét is. Nem volt gyors, de kijelezte, hogy hova kellene függőlegesen (lőtáv) alapján célozni (a lézeres távolságmérő esetleges bizonytalasága miatt nem volt teljesen automata, az irányzó dönthette el, hogy felülbírálja-e, például eső vagy köd esetén), amit az irányzó állíthatott be kézzel, illetve képes volt automatikusan az oldalirányú kitérését beállítani. Valójában nagyon hatékony volt, a Leo2A1 / M1 megjelenéséig ütött mindent (az M60A3-at lemosta ilyen téren, csak az M60A3 TTS szépített kicsit - az igen fejlett éjjellátója miatt, de a tűzvezető rendszere sose ért fel a T-64B szintjére). A T-80A is ezt a rendszer kapta egyébként. Megjegyzés: az 1A33 olyan drága és bonyolult volt, hogy nem tudtak eleget gyártani belőle - így született a T-64B1, 1A33 nélkül...
Az 1A33 méregdrága megoldása miatt kellett egy olcsó alternatíva, ez lett a 1A40 tűzvezető rendszer a kései T-72A és a T-72B harckocsikban, de ezek fél-automata rendszerek voltak, ahol a célkeresztet rávitted a célra, meg kellett jelölni, hogy a lézer-távolságmérő megállapítsa a távolságát (érdekesség, hogy 500-4000 méter között működött igazán, 4000 méter közelében és felett már megbízhatattlan volt, 500 méter alatt pedig beállt automatikusan 800 méterre) - itt jött a poén, mert a rendszer ekkor egy három számjegyből álló számsort adott (ami az 1A40 esetében egy "sima" kijelőzn, az 1A40-1 esetében a TPD-K1 melletti kukkerbe illesztett kijelzőn jelent meg, hogy mennyi MIL-el kellett a célkeresztet odébb vinni a biztos találathoz kézzel az irányzónak.
![]()
T-72B 1A40-1 tűzvezető rendszerrel, a jobb oldali felemás rendszer az 1A40-1 és az TPD-K1 szemlencséje
A rendszer alapvetően utólagosan beépített, ami lézeres távolságmérős TPD-K1 célzótávcsövet egészítette ki. A korai T-72 (Ural) verzióban még ez sem volt - sima céltávcső optikai távolságmérővel és kétsíkú lövegstabilizátorral, ami a saját mozgásból fakadó kitérést próbálta enyhíteni. Az 1A40(-1)-el szerelt kései T-72A és T-72B volt a legpontosabb T-72 variáns hoszzú ideig (a T-72M például csak TPD-K1-et kapott, 1A40-et nem), de a rendszer ezzel együtt is messze nem volt olyan ergonomikus, mint a vele egyidős nyugati ballisztikai kompjuteres megoldások, amelyek már ekkor "gombnyomásra", automatikusan kitérítették a szükséges mértékben a löveget - sőt, még az 1A33-hoz képest is nagyon komoly visszalépés volt.
Keleten a következő lépést a teljesen digitális 1A42 és a T-80U hozta el. Ez már képes volt arra, hogy a célra rávitt (és "befogva tartott") cél oldalirányú sebességét kiszámolja a távolság és az oldalirányú mozgásából, és gombnyomásra megfelelően végrehajtotta a löveg irányzását. A T-90 az 1A42 egy kissé megváltoztatott verzióját kapta meg (gyakorlatilag átszabták, hogy bemenjen a némileg más toronyba). Ebből már leszűrhető, hogy igen, keleten is vannak kellően fejlett tűzvezető rendszerek.
![]()
T-80B 1A42-es tűzvezető rendszerrel
A fontos kérdés a gyakorlati használat kérdése. Ilyen téren persze nagy a titkolódzás, és csak az olyan információkra lehet támaszkodni, mint a görög harckocsitender kikerült információmorzsái. Az alapján az 1A42 sem igazán veszi fel a versenyt a kortárs nyugati megoldásokkal (megjegyzés: a Leo2 EMES-15-el egybeépített ballisztikai számítógépe csak kisebb kozmetikai beavatkozást kapott az elmúlt bő 30 évben...) - viszont meg kell adni, hogy az 1970-es évek közepén egy ideig náluk volt az előny konkrétan...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.06.05. 09:18:35 -
Lacusch69 #68602 Akkor marad az eddigi tökörészés...
Aki többé-kevésbé rendet tudott tenni köztük, pl. Szaddam (tény: gazember volt), az nem nagyon foglalkozott a PC-vel, meg az Amnesty Internationallal (stb...)
Ilyen-olyan rend volt, de rend.
Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2015.06.04. 20:37:35 -
Freeda Krueger #68601 Lehet tévedek ,de meg lehet különböztetni az alap IAF Phantomot az átadott USAF Phantomtol festés alapján!? -
Papichulo #68600 Erdekes adalek a multkori eszmecserehez, melyben a PRC altal az RF-nek eladott FFG-krol volt szo:
"Dmitry Rogozin, Russia's deputy prime minister, has acknowledged that the construction of surface ships for the Russian Navy has "idled" due to the non-delivery of gas turbine engines from Ukraine, RIA Novosti reported 3 June.
The situation has affected, among others, the Project 11356M-class frigate Admiral Grigorovich and the Project 22350-class frigate Admiral Gorshkov , currently under construction but destined for Russia's Black Sea Fleet.
Meanwhile, Russia's import substitution programme for ship engines and other units is ongoing and Russia will be able to produce its own gas turbine engines by 2018, the agency reported." (forras) -
#68599
Ez biztosan nem igaz. A kései szovjet tankok képesek voltak mozgás közben mozgó célra lőni. Az, hogy milyen pontosságal, az már más kérdés... -
fonak #68598 Aha, itt konkrétan a cél mozgását figyelembe vevő előretartás volt a kérdés, az illető szerint ez az, amivel a nyugati hk-k tudnak számolni, a T-k meg nem. -
Papichulo #68597 En is ugy tudom, hogy amikor a gunner lase-eli a celpontot, akkor mar automatikusan ugy allitja be a loveget a szamitogep, hogy a lovedek oda csapodjon be, ahova a celkeresz mutat. -
#68596
Nem így működik, mert nem manuálisan céloznak előre. Mindent számol a tűzvezető rendszer, még a csőkopást is, a cső hőtágulását, szél, levegő hőmérséklet, stb. Ennek pontossága és megbízhatósága már az adott rendszertől függ. Tudtommal az utolsó szériás szovjet harkocik már bírtak ezen képességek egy részével. Ez mezei T-72A és T-64, meg a '80-as évek végi T-72BU és T-64BV között nagyon durva eltérések voltak.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.06.04. 16:11:24
