95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74280
Mondjuk az egyik mókus azt fejtegette hogy 3 tengót kell venni ahhoz hogy 1 bevetésen lehessen.
(1 bevetésen, egy kiképzésen, egy javításon)
Egész pontosan:
-Egy karbantartáson/nagyjavításon
-Egy kiképzésen vagy bevetésre felkészítésen
-Egy kifutásra kész vagy kint van a tengeren
Az alapvető tézis az, hogy a tengeralattjárókhoz egy fix személyzet tartozik, sülve-főve együtt vannak, ha a személyzet eltávon van, a tengeralattjáró is pihen (vagy javításon van), ha a tengeralattjáró "kis javításon" van, akkor a személyzet addig szárazföldi kiképzésen vagy eltávon van. A kivétel az, ha a tengó nagyjavításon / átépítésen van, akkor ugyanis akár 6-12 hónapig is szárazon lehet, ilyenkor az adott haditengerészettől függően a személyzetet vagy átvezénylik egy másik tengóra, vagy pedig a lehetőségekhez képest szétszórják a többi tengó személyzetébe.
Tehát eleve úgy kezdődik a dolog, hogy az emberi tűrőképesség / kötelező eltáv miatt már eleve két tengó kell ahhoz minimálisan, hogy egy bevethető tengód legyen. Szemléletesebb példával: 30 napos járőrözést tekintve az 1. számú tengó a tengeren, a 2. számú személyzete pedig eltávon / a tengó karbantartáson.
A probléma ott keletkezik, hogy ez nem számol az egyéb igényekkel. Kiképzés, nagyjavítás, hadgyakorlat, ezek mind olyan dolgok, amik az "éles" harci küldetésben, járőrözésen lévő egységek számát redukálják. A 3-1 felállás erre egy "ökölszabály", mert így lehet folyamatosan egy járőrözésben lévő egységet biztosítani minimálisan.
Csakhogy ez a "matek" egy kis létszámú flottánál igaz csak. Ha például 8 egységed van, amelyből 1 egység van a kiképzésre fenntartva, 1 egység nagyjavításon / átépítésen van, akkor rögtön van 6 egységed, ahol a fent említett tengeren-vagy-eltávon felállás él, tehát 8 tengó esetén kivitelezhető már a 3 járőrözésen lévő egység.
Innentől kezdve pedig csak a tengóid megbízhatósága és a személyzeteid száma és feltöltöttsége szab határt annak, hogy valójában hány bevethető tengód is van. Az US NAVY a kezdetektől fogva két személyzetet oszt be mindegyik SSBN (és SSGN) mellé, egy kék és egy arany személyzet (Blue és Gold Crew), de ehhez az is kell, hogy az SSBN-ek alapvetően eltérő feladatkört képviselnek, és katonailag az elrettentés így maximalizálható - ezt például sem a brit, sem a francia SSBN esetében nem valósult meg, ők azt tekintették általánosnak, hogy minden időben legalább egy egység legyen kint a tengeren, egy elindulásra készül vagy éppen visszatér, egynek a legénysége már eltávon is van és egy van karbantartás alatt. Éppen mostanában folyik a vita a briteknél, hogy a Vanguard-osztályt váltó SSBN osztálynál maradjanak a 4 egységnél, vagy csökkentsék le azt háromra. A három egység mellett viszont a jelenlegi legénységi és logisztikai rendszer szerint nincs mód arra, hogy az általában 2-3 évig tartó nagyjavításokat végrehajtsák, és közben egy egység folyamatosan járőrözésen legyen kint a tengeren. Ehhez át kellene venni azt az eljárást, hogy több személyzet van, mint tengeralattjáró.
Most egy pillanatra térjünk vissza a kiindulási pontra, miszerint 3 tengó kell, hogy egy mindig bevethető legyen. Ugyanez az illető javasolta, hogy 9 egység kell ahhoz, hogy 6 mindig bevetésre kész legyen. Aztán nekiáll mindenféle matekot mellékelni (például a snorkeling beleszámítását, amire AIP tengónál nem feltétlen lenne szükség), és kihozza azt, hogy minimum 12 tengóra van szüksége Ausztráliának.
Ez megint egy olyan szituáció, amikor fix elvárások, gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tervek nélkül nekiállnak ötletelni az emberek....
Szépen néz ki papíron, de például a RAN hosszú ideig szenvedett attól, hogy a 6 Collins-osztályú egységhez nem tudott elég személyzetet kiállítani, és volt, hogy két egység várt bevethetően a parton, de egyszerűen nem volt mellé személyzet, amely üzemeltesse. Ez is olyan helyzet, ami arra mutat rá, hogy az Ausztráloknál még nagyon tanulják csak ezt az ipart...
Kíváncsi lennék erre az arányra mondjuk a USNAVY-nál.
Eleve eltérő a felállás, köszönhetően annak, hogy tízes nagyságrenddel több tengóból álló flottájuk van. Az SSBN egységeknél úgy néz ki, hogy 2,5 hónapig van kint a tengeren a Blue Crew-al, egy hónapig a kikötőben a következő kifutásra készítik fel (mindkét személyzet segítségével) és utána 2,5 hónapig van kint a Gold Crew-al. Jellemzően 10 évente van egy nagyjavítás, ami 1,5-2 évig tart álltalában.
SSN egységek esetén csak egy személyzet van, amelynek egy-egy 'küldetése' 18 hónapos, ebből 6 hónap a tengeren / feladatvégrehajtás közben, a maradék 12 hónap szárazföldi kiképzés, karbantartás, rövidebb tengeri tesztutak és esetlegesen hadgyakorlatok teszik ki. Érdemes megjegyezni, hogy ez "összecseng" a fenti 3-1 felálláshoz, csakhogy nincs benne a nagyjavítás - reaktor-újratöltés esetleges kiesése.
Nem érthető (valós) indok, ez sem.
A 8 egység egyenként érkezik a flottához (a gyártás ütemében), ami évekre elhúzódik.
Az első legénység kiképzi a többieket, akarat (szervezés) kérdése az egész.
Ez akkor működhet, ha 1-az-1-ben át tudják venni egy másik haditengerészet tudását, eljárásait és technikáját. Ha azt hajlandó átadni (egyébként ezért merült fel az a lehetőség, hogy egy Virginia-osztályú tengót lízingelnének, persze erre az US NAVY nem reagált hivatalosan, hiszen csak egy felvetés).
Azonban több okból sem látom ennyire egyszerűnek a helyzetet.
1.: Ausztráliának ahogy említettem, nincs nukleáris reaktora. Nincs reaktortechnikus képzésük sem emiatt. Úgy kell kezdeni a dolgot, hogy vagy importálják a szaktudást, vagy küldik a saját tengerészeiket az amerikaiakhoz / angolokhoz esetleg franciákhoz tanulni.
2.: A fentiből kifolyólag nincs kialakult eljárás, és nem biztos, hogy a meglévő amerikai / brit / francia eljárások, gyakorlatok beválnának az ausszi haditengerészetnél. Emiatt lenne célszerű először egy kísérleti egységet létrehozni, ahol a számukra ideális módszereket kikísérletezhetik.
3.: Saját gyártást akarnak, know-how-t, de a Collins-osztálynál is láttuk, hogy mennyire nehezen sikerült mindent összehozni. Hiába lett a végére hat hatékony tengójuk, jó 15 év kellett ehhez. Éppen emiatt a nukleáris meghajtás első lépéseit valahogy úgy lenne értelmes megtenniük, hogy van mondjuk 8 hatékony, harcra érett tengójuk, és mellette kikísérletezik a nukleáris meghajtás dolgait.
Megjegyzés: Én továbbra sem vagyok biztos benne, hogy egyértelműen jó döntés akár még az Ausszik esetében is a nukleáris meghajtás. Egy nagyobb, hosszú járatú 4000+ tonnás AIP tengó is megáll maximum 800 millió dollárból (Type 216). Egy Virginia-osztályú tengó viszont több, mint 2 milliárd dollár, és ebben nincs benne még a nagyjavítás és majd a leszerelés költsége... -
#74279
...de az is érthető, hogy nem egy 8 egységes osztállyal akarnak ebbe fejest ugrani.
Nem érthető (valós) indok, ez sem.
A 8 egység egyenként érkezik a flottához (a gyártás ütemében), ami évekre elhúzódik.
Az első legénység kiképzi a többieket, akarat (szervezés) kérdése az egész.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.09. 12:10:02 -
#74278
Mondjuk az egyik mókus azt fejtegette hogy 3 tengót kell venni ahhoz hogy 1 bevetésen lehessen.
(1 bevetésen, egy kiképzésen, egy javításon)
Kíváncsi lennék erre az arányra mondjuk a USNAVY-nál. -
#74277
Addig rendben van, hogy nem lesz tapasztalatuk, amíg nem rendelkeznek ilyen egységgel, de az is érthető, hogy nem egy 8 egységes osztállyal akarnak ebbe fejest ugrani.
Egy kísérleti egység, vagy lízingelt tengó lenne célszerű, ahogy az indiaiak csinálják.
A minőségbiztosításba a Collins-osztálynál a svédek bicskája tört bele, azt ők tervezték és a Kockums volt a fő vállalkozó. Ők sem fogalmatlanok a témában....
Ez amúgy nem egyedi eset, az új ausszie légvédelmi fregatt ugyan ettől szenved pepitában... -
#74276
Szakmai szempontból azért, mert nincs tapasztalatuk a nukleáris reaktorok üzemeltetésében.
Ez a legs*arabb sötétzöld politikai érv.
Elárulok egy dúrva nagy titkot: addig nem is lesz tapasztalatuk, amíg meg nem tanulják és be nem gyakorolják.
(nekünk sem volt Paks felépülte előtt)
A hazai gyártás-karbantartás esetében az állami tulajdonú Australian Submarine Corporation (ASC) lenne régóta az aspiráns, de az ASC nagyban felelős a Collins-osztály problémáiért (gyártási nehézségek és minőségbiztosítási problémák)...
Hát akkor a management-et, és minőségbiztosítást is a ThyessenKrupp-ra kellene bízni.
(hisz a magyarok is tudnak Audit/Mercit gyártani, miért pont a kengurusok ne tudnának tengót)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.09. 07:51:18 -
#74275
Amit nem értek, hogy ha egyszer nuki hatótávolságú és bevetési idejű tengó kellene nekik, akkor miért erőltetik a piacon nemlétező, nemnuki meghajtást???
Szakmai szempontból azért, mert nincs tapasztalatuk a nukleáris reaktorok üzemeltetésében.
Politikai szempontból azért, mert nagyon erős ellenérzése van a nukleáris energiával szemben a közvéleménynek. (Mindezt úgy, hogy Ausztrália az egyik legnagyobb uránérc-kitermelő ország)
Egy ideje vannak kezdeményezések (úgy civil mind katonai oldalról), hogy kihasználják a hatalmas uránérc-tartalékaiakat, ám ez nem maholnap fog bekövetkezni. Már olyan felvetés is volt, hogy Virginia-osztályú amerikai SSN-eket lízingelnének, ahogy az Indiaiak az oroszoktól.
Végezetül pedig alapvetően a helyzet az, hogy a nukleáris tengóknak igazából két előnyük van, az egyik a magas elérhető sebesség (30+ csomó), a másik pedig az, hogy nem okoz problémát akár 3 hónapos járőrözési idő sem. Ennyi az előny, a hátrány viszont az, hogy nagyon drágák, nem lehetnek tökéletesen csendesek, és macerás a kis méretű nuki tengók építése.
Az nem igaz, hogy nincs létező AIP megoldás. A németeké már 14 éve bizonyít, a japánoknál pont, hogy svéd megoldást használnak, és így tovább. Van létező nem-nukleáris, versenyképes megoldás, és a japánok részéről pont az a probléma, hogy nekik nincs eladható ilyenjük...
Mellékzönge: több nézőpont szerint is a ThyessenKrupp azért vette meg a Kockums-ot anno, hogy az ausztrál tengó beszerzéskor ne legyen konkurencia... Ez kvázi be is jött.
Mellékzönge 2.: A hazai gyártás-karbantartás esetében az állami tulajdonú Australian Submarine Corporation (ASC) lenne régóta az aspiráns, de az ASC nagyban felelős a Collins-osztály problémáiért (gyártási nehézségek és minőségbiztosítási problémák), noha a politikai hátszele erős, hiszen hatalmas befektetéssel hozták létre, és sok munkahelyet jelent. -
#74274
Nagyon jó kis összefoglaló!
Ha jól értem alapvetően kellene nekik fontossági sorrendben:
- 1, amcsi szonár, fegyverzet és tűzvezető rendszer
- 2, AIP
- 3, hazai gyártás - karbantartás
A négy szóba jöhető gyártó, és a fenti követelményeknek való megfelelésük:
- német 1+ 2+ 3+
- francia 1- 2+ 3+
- japán 1+ 2- 3-
- svéd (eleve kizárták őket)
Amit nem értek, hogy ha egyszer nuki hatótávolságú és bevetési idejű tengó kellene nekik, akkor miért erőltetik a piacon nemlétező, nemnuki meghajtást???
-
#74273
![]()
-
#74272
Jááj deszép :) -
#74271
Az utolsó mondatnak sok értelme nincs. A többi gép nem azért nagy, mert az avionikának kell a hely. Attól vagy nagyobb hatósugár és több fegyverzet, ráadásul jobb repteljesítménnyel...
Ha két gép függesztmény nélkül azonos repteljesítménnyel bír, akkor a nagyobb gép azonos fegyverzettel többet őriz meg belőle. Namármos a Gripen a 4. gen gépek között a leggyengébb ha a teljes envelope-ot nézed summázva és, ha azt megpakolod, akkor még arányaiban annál romlika legjobban. Egy F-15E számára a 4xAIM-120, 2x2000 fontos bomba és TGP nem komoly teher. Egy Gripen E számára elég durva. A gép nagy számú függesztési pontja a variálhatóságot szolgálja, de a képen levő agyonpakolt Griffnek értelme kb. a 0-hoz tart. -
#74270
Sztem ahogy a képen is mutatják az egy kijelzős glass cockpit lesz , nagyon sok helyen igy látni és nem az ellenkezőjét.A másik dolog, hogy igy könnyebb cserélni egy kijelzőt mint 3at. kevesebb csatlakozás.
Az AESA radarja a Gripennek elvileg elég komoly föleg a forgató mechanizmus miatt, mivel a legtöbb AESA radaros gépnek fix az antennája és igy korlátozott a felderítési szög, ezt a GRipen elég jol kiszélesiti, még az F22-esnél is jobban. Igy egy beamingnél is célon maradhat .
Hajtómű terén én is egy kicsit gyengének érzem ,de komolyabb áttervezés nélkül nem hinném, hogy tudnának erősebbet tenni bele.
Az viszont dicséretes, hogy ekkora méretben megoldottak szinte mindent amit máshol 1,5-2x nagyobb gépekkel. -
#74269
A t/w arány semmitmondó, mert légellenállás + gravitáció kombó számít ami emelkedéstől és sebességtől függ.
Az viszon tényleg gáz, hogy az F-35A alig dárgább, mint a Gripen E és sokkal többet tud nála. -
#74268
A linkel levő Gripen cockpit tudtommal csak terv volt, elvetették és ugyanolyan kalsszikus MFD-DED-ICP elrendezése lesz, mint az F-16C vagy Gripen C-nek.
Awww... Kár, nagyon tetszett a Wide Area Display... :(
A gép repteljesíménye erőből Super Hornet tája, high AoA tartományban sanszosan még az sem...
Eleve problematikus, hogy a hajtómű max. 98kN-t tud (~10 tonna), miközben az üres tömege 7 tonna. Oké, ha már elfogyasztotta az üzemanyagának (3,3 tonna) felét, és csak 4+2 légiharc rakéta van rajta, akkor közel van az 1:1 tolóerő-tömeg arányhoz, de azért annyira jó értékkel nem bír...
A bemutatott fegyverek 0 órás integárciót jelentenek vagy csak marketing és azért is majd később penget a megrendelő?
Amennyire tudom (tudtam) követni, a felsorolás önmagában marketing, de egy részét már megrendelte Brazília:
-Iris-T IR légiharc rakéta
-A-Darter légiharc rakéta
-Derby BVR légiharc rakéta (I-Derby-ER?)
-Spice 250 és 1000 lézer rávezetésű siklóbomba
-MER-1 ARM rakéta
(Ugyan folyamatosan promózzák a KEPD-350 robotrepülőgépet és a Meteor BVR légiharc rakétát, ám ezekre nincs még megrendelés a braziloktól)
A gép aerodinamikája csak annyira elavult, mint a most eladott F-15E legacy gépeké, F-16, Super Horneté vagy a MiG-29/35 és Szu-35-é. Nincs vele semmi baj, ha nem nem stealth gép a cél.
Ebben természetesen igazad van, csakhogy ezek a gépek 3 év múlva kerülnek leghamarabb hadrendbe, de inkább a 2020-as évek elejére lesznek teljesen készek (pletyi szerint a Raven radar A2G módjai ekkora fognak csak elkészülni várhatóan). Egy olyan gépért, ami ~125 millió dollár per darab (4,5 milliárd dollár 36 gépért), még akkor is, ha ebben a járulékos költségek és kiképzés, illetve a helyben gyártás is benne van, azért nem kevés.
Félreértés ne essék, szeretem a Gripent, és tetszik a Gripen E is, ám én nem az aerodinamikát, hanem a sárkányt hoztam fel. A SAAB-nak volt terve egy lopakodó, belső fegyverteres változatra, ám ennek a várható kifejlesztési költségei túl magasak voltak, ezért az olcsóbb és kevésbé rizikós Gripen NG program felé fordultak. A lopakodó verzió szimpatikusabb és előremutatóbb lett volna szvsz...
![]()
![]()
-
JanáJ #74267 A magyar és cseh állarcot próbáltam és abban simán lehet fegyvert kezelni akár nyílt irányzékkal is. Ezzel kizártnak tartom.
Részben a súly miatt is mondom, hogy max járműben látom értelmét a rostélynak. -
JanáJ #74266 Szerintem katonáéknál és az iparban teljesen más elvek szerint működnek a dolgok, mint a civil szférában. Ha csak abba gondolsz bele, hogy mit kell kibírnia egy civil pl telefonnak, meg mit egy katonainak, mekkora az életciklusuk, stb. -
#74265
A linkel levő Gripen cockpit tudtommal csak terv volt, elvetették és ugyanolyan kalsszikus MFD-DED-ICP elrendezése lesz, mint az F-16C vagy Gripen C-nek.
A gép repteljesíménye erőből Super Hornet tája, high AoA tartományban sanszosan még az sem...
A bemutatott fegyverek 0 órás integárciót jelentenek vagy csak marketing és azért is majd később penget a megrendelő?
A gép aerodinamikája csak annyira elavult, mint a most eladott F-15E legacy gépeké, F-16, Super Horneté vagy a MiG-29/35 és Szu-35-é. Nincs vele semmi baj, ha nem nem stealth gép a cél. -
#74264
Az tényleg korrekt, ahogy a Gripen-t továbbfejlesztették, a pilótafülke és a radar, illetve az EW része kifejezetten tetszik.
Ami kevésbé, hogy akár hogy is nézzük, a Gripen sárkánya nem igazán felel meg a mai elvárásoknak (elvégre is jó 30 éve tervezték, no...), de nyilván Svédországnak nincs erőforrása, hogy egy nulláról egy 5. generációs gépet összehozzon... -
#74263
Az oroszok imádják a ballisztikai üveges sisakokat a behatoló egységeknél. Nézd meg milyen undorító váltámasz módosítások vannak, hogy tudjanak lőni.
Az nem azonos azzal, amit az US ARMY tervében láthattunk. Egyébként például gázmaszkban is tudsz lőni. Nem mondom, hogy kényelmes, de valamit valamiért.
Nem utolsó sorban a rostélynak súlya is van.
Visszautalnék Molni hsz.-ére. Ha van védelem az a baj, hogy súlya van, ha meg nincs, akkor meg az a baj, hogy miért nincs védelem...
-
#74262
Rengeteg mindenre lehetne használni, de a kérdés mindig az, hogy reálisan mennyi információ az, ami még kezelhető és valóban hasznos. A pulzus mérése önmagában nem segít sokat, ha hirtelen megemelkedik, akkor nem tudni, hogy mi miatt, csak futott éppen tiszta erőből 300 métert, avagy a nagy vérveszteség miatt ugrik meg.
Ismét visszamutatnék a Land Warrior és hasonló digitális katona projektekre. Papíron és játékokban tök jó dolog, hogy minden katonának van HUD, a folyamatos lőszermennyiség látás, a folyamatos Blue és Red tracking, meg a fegyverre szerelt kamera, de a harctéren a cuccok 90% teljesen feleslegesnek bizonyult, és ugyanakkor összesen több kg-nyi terhet jelent, logisztikai problémát a rendszer aksijainak cseréje és töltése, és így tovább. Ezért bukott el a Land Warrior.
A PEO Soldier pont ezért mozdult el abba az irányba, hogy csak oda kell ilyen rendszer, ahol valóban szükség van rá. -
#74261
Wow, laikusként meglehetősen összeszedett írásnak tűnik. Le a kalappal előttük. -
#74260
Az biztos, hogy a közelebbi környéket szemmel tudnám tartani kétszemes célzással, de arra lennék kíváncsi mennyire lehet vele pontosan célozni és milyen távolságig.
A dolog valahol ott kezdődik, hogy kb. 300 méternél messzebbre már letámasztott, ideális esetben fekvő helyzetből fogsz tüzelni. A távcső helyzete ebből a szempontból kevésbé fontos, mint inkább a nagyítása, illetve az optikai tulajdonságai. -
#74259
Igy már elég potens kis madárka lesz
Örülnék ha egy ilyen ötletelős melóm lenne mint a DARPA-nál.A részletek kidolgozásra várnak ez csak egy pár ötlet volt részemről , hamár minden smart a civil életbe akkor a katonaságnál miért nem lehetne az. -
JanáJ #74258 A felvételek szépek, de nem "gáz" 2016-ban irányítatlan rakétákkal "bohóckodni"? -
JanáJ #74257 Ú, neked a DARPA-hoz kellene menni dolgozni. :-) A tárkifogyás jelzőhő hogy működne? Mert van nálad 6+ tár, meg annyi ömlesztett lőszer ami alatt még nem törsz ketté. Azzal hogy számolsz? Van egy tárad, ami egy vaslemez egy rúgóval ezt te "smart"-tá tennéd:? Alig látok hibalehetőséget.
A katonát meg tökre nem érinti hol van IED, a többiek, meg kit kell agyon lőni. Ez szerintem mind fontos infó, de szakasz szinttől fölfele. Arról nem is beszélve, hogy hogy nyersz ebből ki használható infót akár csak egy dandárnál. -
JanáJ #74256 "tudom, de az a gondom, hogy csak missioban és talán nem is saját beszerzésű. Nem tudok róla, hogy lenne saját igényekre terv még csak elgondolás sem és hogy mindenkinek lenne legalább , aki harcoló egységnél van.Leragadtunk a 50es években mofém bimbi meg X-be vetett szijjakra aggatott cucoknál"
Nem tudom mennyi mellényünk van. Gondolom ez is államtitok. De akinek kell annak jut. Az más kérdés, hogy egy CIRAS kópiát sikerült megterveznünk ami elavult mire rendszeresítettük. De legalább van. Saját beszerzésű szerintem nincs és nem is lehet. Azt sem tudom plateet tudnál e bele venni, nem tudom SAPI kompatibilis-e. A gyakorlatokon valóban szánalom málhákban vannak az egységek és szerintem sem jó, hogy másban gyakorolnak, mint amiben harcolni kellene. Nem hiszem hogy nagy összeg lett volna nagyobb mennyiségben gyakorló változatot rendszeresíteni. Az egy - nekünk - új Grif árából meg fel lehetne szerelni az összes bakát. -
JanáJ #74255 Az esetek 95%-ban red dottot használnak, ott nincs ilyen gond. Viszont nem tudsz ráfeküdni arccal a fegyverre. Az oroszok imádják a ballisztikai üveges sisakokat a behatoló egységeknél. Nézd meg milyen undorító váltámasz módosítások vannak, hogy tudjanak lőni. Nem utolsó sorban a rostélynak súlya is van. -
#74254
Egy kis érdekesség:
Ugye az ausztrál kormány most tervezi, hogy lecseréli tengó parkját, de még nem dőlt el, hogy melyik hajóosztályból fog rendelni. Az ausztrál polgárok számár viszont csináltak egy szerintem nagyon jó kis interaktív összefoglalót, hogy mely típusok is azok amik közül választanának, illetve leírják, hogy miért is van erre szükség. Ha érdekel titeket itt meg tudjátok nézni.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2016.04.08. 09:06:50 -
#74253
Russian MiG-29SMTs in Action
ebből még jöhetne :) -
#74252
csak egy példát írtam, de rengeteg másra is használható lenne, de nem hiszem, hogy ez olyan ritka eset lenne, hogy a saját csapatot figyelemmel kísérd
Arról nem is beszélve, hogy mennyi mindennel össze lehetne kapcsolni, A tárakba lehetne kifogyás jelzőt tenni, így a hátér táborban egyből tudnák, hogy hol van fogyóban, a mellény alá vagy karórába pulzus mérővel, amit szintén lehetne a sérültet kideríteni, pontos koordinátával.
ÉS elég egy telefon aplikációt fejleszteni az egészhez , a kapcsolathoz persze nem hagyományos BT és WIFI -
SZUsszan #74251 Ennek is van másik véglete is:
![]()
Egyszer azért kipróbálnám milyen lehet egy minőségi optikával egy ilyen Steyr Scoutos megoldás.
Az biztos, hogy a közelebbi környéket szemmel tudnám tartani kétszemes célzással, de arra lennék kíváncsi mennyire lehet vele pontosan célozni és milyen távolságig. -
#74250
Nem is kell mindenkinek minden infó, de ahogy a képen is egy telefon kijelzőn interaktív térképen ha látja a saját csapatokat , akkor már sokkal jobb a helyzete bármely katonának ha elszakad a többiektől , könnyebben visszatalál, akár rádiózás nélkül is. Nem lő abba az irányba, nem kell jelezniük, hogy hol vannak ,igy "csendesebb" lehet elektronikusan rádióforgalmazás nélkül egy rajta ütés .
Ez egy eléggé ritka eset, lássuk be, emiatt költsön a hadsereg egy csomó extra pénzt? Mondjuk legyen egy-egy Nett Warrior modul 2500 dollár. Ezt ugyanis felhasználhatná másol is, például ennyivel jobb optikát vagy éjjellátót kapna a katona. Melyik növeli meg jobban a harcértékét? -
SZUsszan #74249 ![]()
9mm vs vest
-
#74248
Gyalogon a rostély tuti használhatatlan. Nem tudod használni az optikát.
Ez az optika gyújtótávolságától függ. Korántsem biztos, hogy jó, ha 2 centire van a szemedtől az optika (én amúgy is gyűlölöm a túl kicsi távolságot, mióta még "kezdő" koromban egy vadászpuska optikája közeli ismeretségbe keveredett a szemgolyómmal)...
![]()
-
#74247
A Land Warrior erre pedálozott, de több gond is volt vele. Nincs minden katonának szüksége arra, hogy teljes képet kapjon a hadszíntérről. Ez a parancsnoknak fontos. Ő adja meg a feladatokat a katonáknak. Másfelől pedig az ár, a plusz tömeg és a fent említett "mozgó folyamatos rádióadó" probléma, és így tovább. A Nett Warrior ezekre egy korrekt és hatékony megoldást nyújt...
Nem is kell mindenkinek minden infó, de ahogy a képen is egy telefon kijelzőn interaktív térképen ha látja a saját csapatokat , akkor már sokkal jobb a helyzete bármely katonának ha elszakad a többiektől , könnyebben visszatalál, akár rádiózás nélkül is. Nem lő abba az irányba, nem kell jelezniük, hogy hol vannak ,igy "csendesebb" lehet elektronikusan rádióforgalmazás nélkül egy rajta ütés .
Pár katona is meg tudná jelölni a célokat amit ezután bárki egyből láthatnak , nem futnak bele egy csapdába többen.
Műholdas vagy kocsira repülőre telepített kommunikáció sztem megoldható ha a rádiózást ki tudják építeni akkor ez is kiválthatja
JanáJ: tudom, de az a gondom, hogy csak missioban és talán nem is saját beszerzésű. Nem tudok róla, hogy lenne saját igényekre terv még csak elgondolás sem és hogy mindenkinek lenne legalább , aki harcoló egységnél van.Leragadtunk a 50es években mofém bimbi meg X-be vetett szijjakra aggatott cucoknál -
JanáJ #74246 Gyalogon a rostély tuti használhatatlan. Nem tudod használni az optikát. Hajózónál jó, de oda mehet a nagyobb mellény is, mint ahogy szokott is. :-) -
JanáJ #74245 Misszióba lövedékállóban és kevlár biliben megy a magyar is. -
#74244
Tudom, hogy a védelem miatt kell a hely neki esetleges torzulással elnyelni az ütést ,de igy a mozgásban és a célzásban is akadályozza a viselőjét.
Nem véletlen, hogy főleg helikopter-oldallövészeknél, és HMMWV-géppuskásoknál használták eddig.
Egyébként a level III kategória az mit követel meg, hogy egy 9mm es lövedék nem hatol át rajta , viszont azért gondolom a lágy részeken zúzódást vagy akár csont törést is okozhat?
Tessék, a NIJ védelmi szintek:
![]()
Itt nincs részletezve, de ha jól rémlik max. ~10mm-es 'behatolás' engedélyezhető meg, ez nem kevés, elég a bordatöréshez például, de egy bordatörésből könnyebben felépülsz, mint egy tüdőlövésből, pláne szívlövésből...
Csak mert ha a combat shirt hordható akkor hajlékonynak és kellően vékonynak kell ahhoz lenni
Level III. szintet áltatlában hajlékony Kevlar/Nomex és hasonló anyagokból készült 30-40-50 rétegű "szőttes" már tud hozni. Nem egy vékony poló, hanem egy vastagabb nehéz pulóver szintje viselés szempontjából.
Hogy nem terjedt még el jobban egy földi link16 hoz hasonló védett hálózaton a célpont koordináták saját helyzet útvonalak stb.. minden sokkal egyszerűbben és gyorsabban mehetne mindenki számára érthetően
Ez soktényezős dolog. Egyfelől van ilyen rendszer (a lent említett FBCB2). Másfelől ilyen rendszer árulkodik a pozíciódról is, tehát nem jó, ha folyamatosan mindenkinél van ilyen (már csak azért sem, mert iszonyatosan leterheli a frekvenciákat, lásd Wi-fi egy panelházban).
Egyénekre lebontva, mert igy kb szakasz PK után már csak szóba kerül leadásra
A Land Warrior erre pedálozott, de több gond is volt vele. Nincs minden katonának szüksége arra, hogy teljes képet kapjon a hadszíntérről. Ez a parancsnoknak fontos. Ő adja meg a feladatokat a katonáknak. Másfelől pedig az ár, a plusz tömeg és a fent említett "mozgó folyamatos rádióadó" probléma, és így tovább. A Nett Warrior ezekre egy korrekt és hatékony megoldást nyújt... -
#74243
Az a SEALes srác aki az oszamás könyvet is írta is említette, hogy volt, hogy plate nélkül mentek Afganisztánban, hogy ne lassítsa őket. Tudom, specopsz, nem bokor ugrók.
Pontosan. A SEAL-eseknek nem kell ellenőrzési pontokon ácsorogni, nem kell 'nyíltan' felvonulási terepen sétálni, és így tovább. Náluk a mozgékonyság, lopakodás > védettség. A "bokorugrók" meg fordítva. Náluk például hasznos lehet a sisakra felszerelhető extra védőpanel, ha magas épületek tetejéről orvlövészek puffogtatnak rájuk...
A "sisak rostély" is szerintem használhatatlan.
A moduláris rendszerben az a jó dolog. Ha nincs szükséged rá, nem használod. Viszont használhatatlannak nem gondolom...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.07. 17:37:09 -
#74242
egész jónak tűnik ez a fejlesztés, egyvalamiben nem vagyok biztos az arcvédő részt sztem egy kicsit túlméretezték, ha egy kicsivel kisebb lenne sokkal használhatóbb lenne.Tudom, hogy a védelem miatt kell a hely neki esetleges torzulással elnyelni az ütést ,de igy a mozgásban és a célzásban is akadályozza a viselőjét.
A combatsirt jól hangzik, hogy plusz felszerelés nélkül is védelmet nyújt. Elég csak arra gondolni, hogy a táborban csak ezt kell viselni az esetleges repeszek ellen amik az ablak vagy fal törmelék is okozhat egy robbanás alkalmával.
Egyébként elég elszomorító ha belegondolunk, hogy mások hol tartanak és mi hol nem.Pedig mostanában egy azon harctéren vagyunk.
ÉS nálunk a golyó álló felszerelés az csak annyi ,hogy az egyik oldalon bemegy a másikon meg nem jön ki a testből a lövedék :(
Ha nem kapnánk szánalomból másoktól .
Egyébként a level III kategória az mit követel meg, hogy egy 9mm es lövedék nem hatol át rajta , viszont azért gondolom a lágy részeken zúzódást vagy akár csont törést is okozhat? Csak mert ha a combat shirt hordható akkor hajlékonynak és kellően vékonynak kell ahhoz lenni
A mobilon hálózati eszközökön csodálkozom, hogy nem terjedt még el jobban egy földi link16 hoz hasonló védett hálózaton a célpont koordináták saját helyzet útvonalak stb.. minden sokkal egyszerűbben és gyorsabban mehetne mindenki számára érthetően .Egyénekre lebontva, mert igy kb szakasz PK után már csak szóba kerül leadásra
Utoljára szerkesztette: repvez, 2016.04.07. 17:30:33 -
JanáJ #74241 A combartéria jogos, erre egy időben "divat" is volt a beépített érszorító, de nem lehetett jó, mert nem terjedt el.
Nagy számok törvénye, hogy néha sikerül nekik valamit jól csinálni. :-)
A védelem mértéke szerintem nem ilyen egyértelmű, mert a plusz súly fáraszt és nem csak a tested, hanem az elméd is. Az a SEALes srác aki az oszamás könyvet is írta is említette, hogy volt, hogy plate nélkül mentek Afganisztánban, hogy ne lassítsa őket. Tudom, specopsz, nem bokor ugrók. A "sisak rostély" is szerintem használhatatlan.
Nem kinevetni, de airsoftban nagyon érződik a plusz súly. Tény hogy én harmatos vagyok egy bőrnyakúhoz képest, de a felszerelésbeni súly különbség is kisebb, mint élesben.
