Néhány indok:
Valóban van olyan betegség, hogy valaki úgy születik, hogy a teste öregszik, és még az is oké nekem, hogy valamilyen oknál fogva az idő folyamán a betegség nyomai egyre kevésbé látszódnak az illetőn... de, hogy totál megfiatalodjon, sőt, lemenjen gyerekbe, majd újszülöttbe az totál hülyeség. Ráadásul képes magárahagyni a szerelmét az újszülöttel, majd hosszú évek múltán felbukkan, hogy elvigye egy röpke körre. Hát ez totál baromság. Akkor már miért nem maradt vele? Az öregasszony meg a halálos ágyán meséli el ezt a lányának??? Aki már felnőtt nő.
Meg a balesete után ott fekszik összetörve fizikailag, lelkileg, és elüldözi az egyetlen embert aki valóban jószándékkal közelít hozzá, és nem csak meg akarja dönteni? Ráadásul gyerekkora óta vonzódik hozzá. Tele van nonszensz baromsággal a film második fele.
Ha meg mese, és csoda történt, akkor viszont ezeket a visszáságokat amiket említettem nem kellett volna beletenni. A mesékben happy end van, és nem történnek ilyenek. Ha én nő lennék, a pasim magamra hagyna az újszülött gyermekkel, és évek múltán beállítana, hogy szeret, elhajtanám a ...-ba, akkoris, ha azzal indokolja, hogy engem akart megóvni valamitől. Ha szeretünk valakit akkor kitartunk mellette jóban rosszban. A mesében legalábbis biztosan. De, ha nem mese, akkor minek a hókuszpókusz? Totál összezavarja a dolgokat.