Mindig nehéz feladat volt elválasztani az észak-koreai propagandát a vezetés valódi szándékaitól, a legutóbbi fejlemények, melyek az ENSZ februári atomfegyver tesztjét követő szankcióit követték, elég szokatlanok.

Április 3-án nem engedték be a dél-koreai munkásokat a két nemzet által közösen működtetett Kaesong ipari parkba, erre 2009 óta nem volt példa. A leglényegesebb lépést azonban egy nappal előtte, április 2-án tették meg, amikor bejelentették, hogy a nemzet újraindítja nukleáris létesítményeit a fővárostól 90 kilométerre eső Jongbjonban. A fegyverszintű plutónium előállítására alkalmas reaktornak otthont adó telepet egy 2007-es egyezmény zárta be, melyben a két Korea mellett Kína, Japán, Oroszország és az USA vett részt.

2008. májusában észak-koreai források szerint a nemzet 38,5 kilogramm plutóniummal rendelkezett, amit az elhasznált üzemanyag rudakból nyertek ki. Amennyiben a számok pontosak - márpedig a jongbjoni reaktor kapacitásából adódóan pontosnak tűnnek, akkor jelenleg 6-12 bombával rendelkezhetnek, véli Paul Carroll, a nukleáris leszerelést szorgalmazó Ploughshares Alapítvány szakértője.

Kérdéses, hogy a jongbjoni reaktor újraindításával milyen gyorsan juthatnak újabb atomfegyverekhez. A 2007-es egyezmény csupán üzemen kívül helyezte a reaktort, nem bontották szét, gyorsan üzembe helyezhetők - bár a szakértők megosztottak ebben a kérdésben, 6 hónap elfogadhatónak tűnik. Az újraindítás után évente 5 kilogramm plutóniumot állíthatnak elő vele, ami egy, esetleg két bombához elegendő, amennyiben a nemzet tudósai képesek kevesebb hasadóanyaggal elérni a kívánt robbanási teljesítményt. Azonban nem ez az egyetlen lehetőségük.

"Egy másik reaktor építése is folyamatban van" - mondta David Albright, a non-profit Tudomány és Nemzetközi Biztonság Intézetének elnöke. Az ugyancsak Jongbjonban épülő kísérleti könnyűvizes reaktor elvileg elektromos áramot termel, de használhatják plutónium előállítására is, a kapacitása évente 5 bomba előállítását tenné lehetővé. A reaktor gyakorlatilag készen áll, azt azonban nem tudni, mikor helyezik üzembe. Az április 2-i bejelentésben nem esett szó erről a készülő reaktorról, így nem tudni szerepet kap-e Phenjan fegyverkezési terveiben.

A plutónium helyett uránt is használhat Észak-Korea, legalábbis erre a következtetésre jutott egy amerikai tudósokból álló küldöttség, akiknek 2010 novemberében bemutattak egy urándúsító létesítményt, ami mellett több hasonló létesítmény is létezhet az országban, vélekedett a küldöttséget vezető Siegfried Hecker, a Stanford Egyetem tudósa, a Los Alamos-i atomfegyver laboratórium egykori vezetője. Hecker és küldöttsége azonban nem látta működés közben a létesítményt, ami véleményük szerint csak alacsonyan dúsított urán előállítására alkalmas. Ez megfelelő az új könnyűvizes reaktor ellátásához, azonban alkalmatlan a magasan dúsított uránt igénylő atomfegyverekhez.

Észak-Korea atomtudósai nagyon ügyesek abban, hogy a külföldi megfigyelők ne juthassanak elegendő információkhoz, atomtesztjeikből szinte lehetetlen következtetni arra, milyen típusú fegyverrel kísérleteznek. Az első 2006-os teszt plutónium bombára utalt, a 2009-es és az idei után azonban a megfigyelők csupán a sötétben tapogatóznak. "Nagyon ügyelnek arra, hogy ne szökjenek ki a radioaktív gázok" - tette hozzá Charles Ferguson, az Amerikai Tudósok Szövetségének elnöke.

A plutónium termelés újraindításának bejelentése azt is jelentheti, hogy az uránnal zajló kísérletek zátonyra futottak, ez azonban csak spekuláció, nem zárható ki, hogy Phenjan egy színesebb arzenál kifejlesztésén dolgozik. Ami a fegyverek bevetését illeti, minden azon múlik, hogy sikerült-e kellően lekicsinyíteni az eszközt, hogy ballisztikus rakétával is használhassák, ahogy azt a februári teszt után állították. Az USA látszólag komolyan számol ezzel a lehetőséggel, Guamon egy fejlett rakétavédelmi rendszer bevetését rendelte el a Hadügy Minisztérium.

Mindezek fényében is kicsinek tűnik az esély, hogy Phenjan fenyegetést jelentsen az Egyesült Államoknak, Dél-Korea és Japán azonban már aggódhat, városaik ugyanis beleesnek Észak-Korea Nodong rakétainak hatótávolságába, Jeffrey Lewis, a Kelet-ázsiai Leszerelési Program vezetője szerint Phenjan már rendelkezik olyan nukleáris robbanófejekkel, amik kilőhetők ezekkel a rakétákkal. Azonban ha Kim Dzsongun, Észak-Korea új vezetője elszánná magát egy ilyen lépésre, akkor saját rezsimjének halálos ítéletét írná alá. Egy hagyományos amerikai katonai válaszcsapás is végzetes lehet az elszigetelt és elszegényedett országra nézve. "Egész egyszerűen öngyilkosság lenne" - összegzett Carroll.