Gyurkity Péter
Önmagát lehetetlenítette el a marsi élet
A bolygót melegen tartó gázok elfogyasztása a Földivel ellentétes folyamatot eredményezett.
A Mars további részletes kutatása az elmúlt hetekben hozott további érdekes eredményeket, megtudhattuk többek között, hogy szerves molekulákra bukkantak a bolygó felszíne alatt. A napokban egy újabb tanulmányt tettek közzé, amely már magyarázatot adhat ezen molekulák mélyben való meghúzódására, annak okaira.
A Nature oldalán találjuk meg a friss anyagot, amelyben a párizsi Institut de Biologie de l’Ecole Normale Supérieure (IBENS) kutatói teszik mindenki számára elérhetővé vizsgálataik eddigi eredményeit. Kiemelik, hogy bár 3,7 milliárd évvel ezelőtt a Mars kifejezetten meleg és nedves volt, az ottani körülmények tehát nagyban hasonlítottak arra, ami a Földön lehetővé tette a primitív élet megjelenését és megmaradását, a helyben lezajló folyamat éppen ellentétes volt, ez pedig idővel elvezetett a zordabb feltételek időszakához. A komplex számítógépes modellek futtatása ugyanis azt mutatja, hogy az ottani mikrobák éppen azt a hidrogént fogyasztották el, amely nagyban hozzájárult a kellemesebb hőmérsékletek fenntartásához, így a kényes egyensúly viszonylag gyorsan felborult.
A hidrogén fogyasztása és a metán kibocsátása önmagában még nem lenne nagyon problémás, a légkör eltérő összetétele, a szén-dioxid ottani jóval nagyobb aránya viszont lehetővé tette ezen két elem interakcióját, amely a Naptól való nagyobb távolság ellenére melegen tartotta a bolygót. Ahogy a mikrobák elfogyasztották ezen interakció egyik felelősét, a globális hőmérséklet a korábbi kényelmes, a -10 és 20 Celsius-fok közötti tartományból alaposan leesett, emiatt pedig ugyanezen mikrobák jóval mélyebb rétegekbe kényszerültek, ahol még megtalálható volt a számukra szükséges meleg – ez néhány százmillió év után már 1 kilométerben volt mérhető. Az egyik, oázisként szolgáló helyszín a Jezero-kráter volt, nem véletlenül, hiszen a NASA marsjárója éppen onnan közli velünk fontosabb eredményeit.
A következtetés ellentétes a számos kutató által támogatott elképzeléssel, miszerint az élet önfenntartó jellege biztosítja annak megmaradását, a munkát elvégző szakemberek azonban most azt szeretnék megtudni, hogy ezen ősi mikrobák vajon még mindig megtalálhatók-e a kéregben.
A Mars további részletes kutatása az elmúlt hetekben hozott további érdekes eredményeket, megtudhattuk többek között, hogy szerves molekulákra bukkantak a bolygó felszíne alatt. A napokban egy újabb tanulmányt tettek közzé, amely már magyarázatot adhat ezen molekulák mélyben való meghúzódására, annak okaira.
A Nature oldalán találjuk meg a friss anyagot, amelyben a párizsi Institut de Biologie de l’Ecole Normale Supérieure (IBENS) kutatói teszik mindenki számára elérhetővé vizsgálataik eddigi eredményeit. Kiemelik, hogy bár 3,7 milliárd évvel ezelőtt a Mars kifejezetten meleg és nedves volt, az ottani körülmények tehát nagyban hasonlítottak arra, ami a Földön lehetővé tette a primitív élet megjelenését és megmaradását, a helyben lezajló folyamat éppen ellentétes volt, ez pedig idővel elvezetett a zordabb feltételek időszakához. A komplex számítógépes modellek futtatása ugyanis azt mutatja, hogy az ottani mikrobák éppen azt a hidrogént fogyasztották el, amely nagyban hozzájárult a kellemesebb hőmérsékletek fenntartásához, így a kényes egyensúly viszonylag gyorsan felborult.
A hidrogén fogyasztása és a metán kibocsátása önmagában még nem lenne nagyon problémás, a légkör eltérő összetétele, a szén-dioxid ottani jóval nagyobb aránya viszont lehetővé tette ezen két elem interakcióját, amely a Naptól való nagyobb távolság ellenére melegen tartotta a bolygót. Ahogy a mikrobák elfogyasztották ezen interakció egyik felelősét, a globális hőmérséklet a korábbi kényelmes, a -10 és 20 Celsius-fok közötti tartományból alaposan leesett, emiatt pedig ugyanezen mikrobák jóval mélyebb rétegekbe kényszerültek, ahol még megtalálható volt a számukra szükséges meleg – ez néhány százmillió év után már 1 kilométerben volt mérhető. Az egyik, oázisként szolgáló helyszín a Jezero-kráter volt, nem véletlenül, hiszen a NASA marsjárója éppen onnan közli velünk fontosabb eredményeit.
A következtetés ellentétes a számos kutató által támogatott elképzeléssel, miszerint az élet önfenntartó jellege biztosítja annak megmaradását, a munkát elvégző szakemberek azonban most azt szeretnék megtudni, hogy ezen ősi mikrobák vajon még mindig megtalálhatók-e a kéregben.