Befejezte első kőzetvizsgálatát a Curiosity
A NASA Curiosity marsjárója hatalmas robotkarjával megérintette első kőzetét, majd minden eddiginél nagyobb távot tett meg a vörös bolygón.
A robot az elmúlt néhány napot egy érdekes, piramis alakú kőzet, a 40 centiméter magas "Jake Matijevic" vizsgálatával töltötte, letesztelve 2,1 méter hosszú karján elhelyezett felszerelésének egy részét, név szerint az elemi összetételt mérő APXS-t (Alfa Részecske Röntgen Spektrométert) és a MAHLI kameráját. Az első tudományos szárnypróbálgatásokat szombaton és vasárnap (szeptember 22-én és 23-án) hajtották végre.
A Curiosity összetétel vizsgáló ChemCam műszerének lézere is belekóstolt a marsjáró felszíni műveleteit végző rendszerét megalkotó, augusztus 20-án elhunyt főmérnökről elnevezett kőzetbe, hogy az eredmények összehasonlításával keresztkalibrációt végezzenek el a két műszeren. A névadó Jake Matijevic 64 éves volt, a NASA Sugárhajtómű Laboratórium munkatársaként részt vett a három korábbi marsjáró, a Sojouner, a Spirit és az Opportunity fejlesztésében is.
A ChemCam beüzemelésére hétfőn került sor, majd a marsjáró 42 métert haladt előre, első célpontja, a Glenelg nevű terület irányába, ami 400 méterre fekszik a Curiosity leszállóhelyétől és a műholdfelvételek tanúsága szerint három különböző geológiai típusú területet kapcsol össze. Ez volt az eddigi legnagyobb távolság, amit egy napon belül megtett, a földi irányítás tájékoztatása szerint a hétfői táv előtt körülbelül félúton jártak a Glenelghez viszonyítva.
A MAHLI három különböző távolságból készített felvétele a kőzetről egy képbe gyúrva
A tudósok hamarosan elkezdenek homokkal borított területeket keresni, hogy kipróbálhassák a Curiosity markoló-rendszerét is. A kar talajszemcséket helyez majd el a marsjáró fedélzetén található analitikus műszerekben, a SAM-ban (Marsi Minta Elemző) és a CheMin (Kémia és Ásványtan) minilaborban. Valamikor ezek után kerülhet sor a robot kőzetfúrójának első bevetésére, ami ugyancsak karjának végén helyezkedik el, tájékoztatott a NASA.
Amint azt korábban is írtuk, a 2,5 milliárd dolláros Curiosity küldetés elsődleges célpontja a Mount Sharp, egy különös hegy, ami 5,5 kilométer magasságba ível a Gale-kráterből, hegylábainál pedig a folyékony víz múltbéli munkájának jeleit vélték felfedezni. Ez a terület 10 kilométerre helyezkedik el a leszállóhelytől, amit a küldetés irányítói szerint az év végén érhetnek el.
A robot az elmúlt néhány napot egy érdekes, piramis alakú kőzet, a 40 centiméter magas "Jake Matijevic" vizsgálatával töltötte, letesztelve 2,1 méter hosszú karján elhelyezett felszerelésének egy részét, név szerint az elemi összetételt mérő APXS-t (Alfa Részecske Röntgen Spektrométert) és a MAHLI kameráját. Az első tudományos szárnypróbálgatásokat szombaton és vasárnap (szeptember 22-én és 23-án) hajtották végre.
A Curiosity összetétel vizsgáló ChemCam műszerének lézere is belekóstolt a marsjáró felszíni műveleteit végző rendszerét megalkotó, augusztus 20-án elhunyt főmérnökről elnevezett kőzetbe, hogy az eredmények összehasonlításával keresztkalibrációt végezzenek el a két műszeren. A névadó Jake Matijevic 64 éves volt, a NASA Sugárhajtómű Laboratórium munkatársaként részt vett a három korábbi marsjáró, a Sojouner, a Spirit és az Opportunity fejlesztésében is.
A ChemCam beüzemelésére hétfőn került sor, majd a marsjáró 42 métert haladt előre, első célpontja, a Glenelg nevű terület irányába, ami 400 méterre fekszik a Curiosity leszállóhelyétől és a műholdfelvételek tanúsága szerint három különböző geológiai típusú területet kapcsol össze. Ez volt az eddigi legnagyobb távolság, amit egy napon belül megtett, a földi irányítás tájékoztatása szerint a hétfői táv előtt körülbelül félúton jártak a Glenelghez viszonyítva.
A MAHLI három különböző távolságból készített felvétele a kőzetről egy képbe gyúrva
A tudósok hamarosan elkezdenek homokkal borított területeket keresni, hogy kipróbálhassák a Curiosity markoló-rendszerét is. A kar talajszemcséket helyez majd el a marsjáró fedélzetén található analitikus műszerekben, a SAM-ban (Marsi Minta Elemző) és a CheMin (Kémia és Ásványtan) minilaborban. Valamikor ezek után kerülhet sor a robot kőzetfúrójának első bevetésére, ami ugyancsak karjának végén helyezkedik el, tájékoztatott a NASA.
Amint azt korábban is írtuk, a 2,5 milliárd dolláros Curiosity küldetés elsődleges célpontja a Mount Sharp, egy különös hegy, ami 5,5 kilométer magasságba ível a Gale-kráterből, hegylábainál pedig a folyékony víz múltbéli munkájának jeleit vélték felfedezni. Ez a terület 10 kilométerre helyezkedik el a leszállóhelytől, amit a küldetés irányítói szerint az év végén érhetnek el.