Befejezte első kőzetvizsgálatát a Curiosity
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#45
A szovjetek slow scan tv-t hasznaltak. Ez kisfelbontasu, kis fps-u, de realtime formatum es nem kell dekodolni meg feldolgozni csak demodulalni. Tehat tenyleg csak a tavolsag es az alacsony framerate jelenthetett gondot. Ehhez kepest ugyanezzel a technikaval a marsjarok kerekei naponta kb. 10-20 fordulatot tudnanak megtenni. (par cm/nap) Ehhez kepest a megyek amerre a program mondja es ha gond van a hazcam megallit egesz jo megkozelites. Egyebkent a sebesseget limitalja a fedelzeti szamitogep kepfeldologzasi sebessege is, mert mozgas kozben a sok kis szurkeskalas kamera kepet is fel kell dolgoznia akadalyokat keresve. Osszessegeben ekkora tomegbe ennyi energia es feldolgozasi kapacitas fert csak be. Ez es a kutatasi program megadja a szukseges vegsebesseget is. Egyebkent a foldi szemelyzet meg ekkora sebessegnel es adatatviteli kapacitasnal is eppen csak kepes feldolgozni az uj adatokat.
A Cydonia blog azért ilyen téren hitelesebb forrásnak számít, szerintem.
"... és egy, magasabban elhelyezett navigációs telefotó-rendszer. Utóbbi 3,2 másodpercenként tudott egy képet továbbítani az irányítóközpontba. Ez nagyjából annyi idõ, amennyi ahhoz kell, hogy a fénysebességgel terjedõ rádiójelek oda-vissza megtegyék a Hold-Föld távolságot. Tehát a rover földi vezetõje ennyivel kellett, hogy elõre gondolkozzon, mikor kiadott egy utasítást."
A LH zseniális cucc volt a maga korában (sõt, ma is példát vehetnének róla sok tekintetben...), de elõre betáplált útvonalról szó sem volt.
"... és egy, magasabban elhelyezett navigációs telefotó-rendszer. Utóbbi 3,2 másodpercenként tudott egy képet továbbítani az irányítóközpontba. Ez nagyjából annyi idõ, amennyi ahhoz kell, hogy a fénysebességgel terjedõ rádiójelek oda-vissza megtegyék a Hold-Föld távolságot. Tehát a rover földi vezetõje ennyivel kellett, hogy elõre gondolkozzon, mikor kiadott egy utasítást."
A LH zseniális cucc volt a maga korában (sõt, ma is példát vehetnének róla sok tekintetben...), de elõre betáplált útvonalról szó sem volt.
+ még egy infó. Hót mindegy, hogy a fény mennyi idõ alatt teszi meg az utat. Az átvitel eléggi karcsú sávval ment, lehet az elsõ 9600bps-es modemem több nagyságrenddel gyorabb volt. Tehát a jel hiába fénysebességgel megy, ha az infó amit visz nagyon kevés. Akkor bizony percek kellenek ahhoz míg a beérkezõ adatokat összerakja a gép.
De gondolom ezzel te tisztában vagy és csak a megszokás szólt belõled amikor lehurrogtál... :| :p
De gondolom ezzel te tisztában vagy és csak a megszokás szólt belõled amikor lehurrogtál... :| :p
számolok... gondolom a jel nem 2 perc alatt ér ide, de míg a feldogozáson végigmegy az akkori eszközök miatt 2 perc lett belõle. Nem szóltam be senkinek viszont jobban jártál volna ha csöndben maradsz:
"hogy a valóság és a Földre beérkezõ adás között akár percek is eltelhetnek, ezért önkontrollra programozták a jármûvet, vagyis ha annak kerekei, vagy szerkezete abnormális helyzetbe kerülnek, azonnal leblokkolt az egész szerkeze"
Lunohod-1
"hogy a valóság és a Földre beérkezõ adás között akár percek is eltelhetnek, ezért önkontrollra programozták a jármûvet, vagyis ha annak kerekei, vagy szerkezete abnormális helyzetbe kerülnek, azonnal leblokkolt az egész szerkeze"
Lunohod-1
Arra van hogy beszólj mindenkinek... 2 perc, mi? Számolj!
Amúgy tényleg baromi körülményes ez így, jól mutatja az emberes küldetések létjogosultságát.
Amúgy tényleg baromi körülményes ez így, jól mutatja az emberes küldetések létjogosultságát.
de tényleg gyorsabb volt.
a Lonuhod nem realtime volt vezetve ui. 2 perc késés van a jelben, tehát elõlre tervezett újtai voltak egy plussz opcióval: amint valami anomália keletkezik a gép mozgásában a rendszer azonnal leállítja azt. Ezért nem csúszott végelgesen bele egy kráterbe (ha realtime lett volna ez elõ nem forduló helyzet lett volna).
10 óra kellett mire kiszedték onnan.
10 óra kellett mire kiszedték onnan.
#38
#36
A Lunhol a Holdnál volt. Gyak. realimeban lehet vezérelni. Ha ez a szonda is ott lenne, akkor az sem ennyit menne. Igen vicces az összehasonlításod...
#32
A Pu-238-nak tudtommal nincs kritikus tömege, mert atomfegyver gyártására nem alkalmas.
A Lunhol a Holdnál volt. Gyak. realimeban lehet vezérelni. Ha ez a szonda is ott lenne, akkor az sem ennyit menne. Igen vicces az összehasonlításod...
#32
A Pu-238-nak tudtommal nincs kritikus tömege, mert atomfegyver gyártására nem alkalmas.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Akkor csak hogy értsd a dolgot.. remélem tényleg nem érted. 😄
50% számítástechnikához és 50% meghajtás VAGY 50% kommunikáció VAGY 50% mérés..
Remélem így érthetõ. Aki meg a sebességet hiányolja az olvassa már el azt a másik cikket amit belinkeltem. Sokkal kevesebb degenerált kérdés jelenne meg itt...
50% számítástechnikához és 50% meghajtás VAGY 50% kommunikáció VAGY 50% mérés..
Remélem így érthetõ. Aki meg a sebességet hiányolja az olvassa már el azt a másik cikket amit belinkeltem. Sokkal kevesebb degenerált kérdés jelenne meg itt...
nem kell száguldozni, de azért nem árt tudni, hogy a Lunohod-1 10 hónap alatt tett meg 10km-et, míg pl. az Opportunity 5 év alatt tett meg 12km-et.
A két technika közt alsó hangon is több mitn 30 év van. A lunohod üzemanyaga szintén nukleális energiából származott. Belekalkulálva azt, hogy a Holdon kb. minden feleannyi súllyal bír mint a Marson és ezért kevesebb energia kell a mozgatásához, még akkor is rohadt lassan mennek, hiszen az egyik havonta 1km-et ment. 5 év alatt simán 60km-et ment volna a Holdon, és szerintem a Marson is meg lett volna a 20-25km-er 5 év alatt... és nem 12.
Remélem azért ez fel fog gyorsúlni különben a kûldetése nagy része csak mászkálásból fog állni.
A két technika közt alsó hangon is több mitn 30 év van. A lunohod üzemanyaga szintén nukleális energiából származott. Belekalkulálva azt, hogy a Holdon kb. minden feleannyi súllyal bír mint a Marson és ezért kevesebb energia kell a mozgatásához, még akkor is rohadt lassan mennek, hiszen az egyik havonta 1km-et ment. 5 év alatt simán 60km-et ment volna a Holdon, és szerintem a Marson is meg lett volna a 20-25km-er 5 év alatt... és nem 12.
Remélem azért ez fel fog gyorsúlni különben a kûldetése nagy része csak mászkálásból fog állni.
" 120 wattot tud leadni, ennek atlag a fele megy az elektronika fele, a masik fele a kommunikacio fele. A harmadik fele megy a muszerek fele es a negyedik fele a meghajtashoz. "
bocs, ne vedd sértésnek meg ilyesmi, de egy egésznek csupán két fele van és nem négy 😄 😉
bocs, ne vedd sértésnek meg ilyesmi, de egy egésznek csupán két fele van és nem négy 😄 😉
#34
Idióták! Ez nem játékautó. Miért lenne jobb, ha gyorsabb lenne? A feladatát ellátja biztonságosan és kész, ez az egy cél van.
#33
És ne felejtsük el, hogy hány tonna árnyékolás kéne neki, hogy ne haljon meg két percen belül sugárfertõzésben, ezen kívül a fél várost ne kapjon sugárzást. 😄
#32
Most jut eszembe, nem lenne szerencses, csak ugy 100 kilo plutonium 238-at bedodni a csomagtartoba, mert a kritikus tomege 9-10 kg, ha ennel tobb van egyutt, az csunya balesetet okozhat. <#nevetes1>
#31
Ülj be az autódba, ha van. Jól nézz körül, aztán csukd be a szemed és indulj el.
往前看同志
#30
Van benne 5 kilo plutoniumoxid, az melegiti magat, es azt alakitjak aramma. Milyen jo lenne, ha az autok is, ilyen kornyezetbarat elektromos meghajtast kapnank. 20 evig nem kene tankolni, vagy tolteni, es eleg lenne autonkent csak 100 kg plutonium, hogy megvalosuljon a tiszta szennyezes mentes autozas. <#nevetes1><#eplus2>
#29
En pedig pont azon gondolkodtam, hogy a rendelkezesre allo 100-120 wattal egy 340 kilos (gravitacio 0.376) jarmu biztos mehetne gyorsabban, meg akkor is ha egy reszet masra hasznalja. Persze nem lehet tudni mekkora a marsi talaj surlodasa, ezert nehez megbecsulni, de betonon szerintem, tudna ennel 10 szer gyorsabban is haladni.
#28
Azért paksi blokkot nem gondoltam bele személy szerint, de mivel nem értek az atomenergiához azt feltételeztem, hogy ennél kicsit több benne a szufla 😊
#27
Megneztem, a generator maximalis teljesitmenyen 120 wattot tud leadni, ennek atlag a fele megy az elektronika fele, a masik fele a kommunikacio fele. A harmadik fele megy a muszerek fele es a negyedik fele a meghajtashoz. Tehat vagy mozog, vagy kommunikal, vagy vizsgal valamit (a szamitogepet ugyebar nem lehet kikapcsolni). Amikor mozog, akkor van kb. 60 watt 6 motorra, ez motoronkent 10 watt, azaz kb. egy modellvasutas jatekmozdony teljesitmenye. Ez mozgat motoronkent 150 kilot. En csak azt nem ertem, hogy tud ez ennyi energiabol ilyen gyorsan menni?
#26
A sebesseg egyaltalan nem fontos, csak a biztonsagos mukodes szamit. Honapok, de lehet evek vannak ra, hogy bejarja a kituzott terepet, ezert lenyegtelen egy nap alatt mennyit megy.
#25
Melyik részét nem érted annak, hogy nincs rá energia...? Melyik részét nem érted annak hogy nem kell száguldozni, mert valszeg a lengésillapítás is ismeretlen fogalom? Ez egy labor te nagyokos. Prec labormûszereket te szoktál dobálni? A Marson nincsenek sima utak.
Szóval hova száguldozzanak? Így is majd egy nagyságrenddel gyorsabb, mint a két kicsi elõzõ szonda...
Szóval hova száguldozzanak? Így is majd egy nagyságrenddel gyorsabb, mint a két kicsi elõzõ szonda...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Azért ez nem egy tipikus sivatagi túra, ahol szõke csajok sikítoznak a terepjáróból. A robot küldetésének sikere nem a sebességen múlik, a céljait így is el fogja érni. Akkor meg már miért ne legyen teljesen biztonságos araszolás?
Ráadásul minden nap van egy nem feltétlen kicsi esélye, hogy valami miatt teljesen befuccsol. Ha addig tudja alkalmazni a jobb mûszereit, már akkor sem ment teljesen hiába. Az elején biztos minden nagyobb kavicsot szagolgatni fog, aztán amikor már úgy látják, hogy az adott területen már nem tud újat összeszedni, akkor kezdenek majd a mozgásra koncentrálni.
Ráadásul minden nap van egy nem feltétlen kicsi esélye, hogy valami miatt teljesen befuccsol. Ha addig tudja alkalmazni a jobb mûszereit, már akkor sem ment teljesen hiába. Az elején biztos minden nagyobb kavicsot szagolgatni fog, aztán amikor már úgy látják, hogy az adott területen már nem tud újat összeszedni, akkor kezdenek majd a mozgásra koncentrálni.
#19-ben ott a válasz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Igen, amikor azt hallják az emberek, hogy nukleáris meghajtású, mindenki arra gondol, hogy benne van egy komplett paksi blokk, és energia van bõven.
Pedig lehet, hogy egy hörcsög meg egy mókuskerék több energiát biztosítana. :-)
Egy viszont tuti. Elromlani nem tud. Egy radioaktív golyó, meg pár fémlap. Ha nem esik rá egy meteorit, akkor évekig mûködik.
Pedig lehet, hogy egy hörcsög meg egy mókuskerék több energiát biztosítana. :-)
Egy viszont tuti. Elromlani nem tud. Egy radioaktív golyó, meg pár fémlap. Ha nem esik rá egy meteorit, akkor évekig mûködik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#21
Arra tenyleg adhatnanak magyarazatot, miert kell ennyire lassunak lennie. Mert 90m per oras sebeseg meg kesedelmes kommunikacioval egyutt is tul lassu. A 90m/ora az 2.5 centi masodpercenkent, vagyis 40 masodperc alatt tesz meg egy metert. Ennel tuti, hogy mehetne gyorsabban. Ha ennel mondjuk 4-szer gyorsabb lenne, akkor negyed ora alatt tenne meg 90 metert. Ennek a tavolsagnak tobbszoroset be lehet latni, vagyis addig sem menne neki semminek, amig a jel kb fel ora alatt ide -oda menne. Persze nem kell, hogy mindig gyorsan menjen, de biztos van olyan hely, ahol kilometereken at mehetne ilyen sebeseggel.
#20
Szóval annyire kevés kakót ad le az a reaktor? Szar ügy...
Akárhogy is, várom, hogy mi mindent találnak, rohanni meg nem rohanok sehova 😊
Akárhogy is, várom, hogy mi mindent találnak, rohanni meg nem rohanok sehova 😊
Nem fér bele a technológiába évekre üzemanyagot belezsúfolni.
Az összes energiáját abból nyeri, hogy van benne egy plutóniumgolyó, ami radioaktív, ezért bomlás közben melegszik. Ezzel a hõvel úgy állítanak elõ energiát, hogy két eltérõ fémötvözetet különbözõ hõmérsékleten tartanak, és az illesztésüknél feszültség keletkezik. Hát ezzel a forrással száguldozni nem fog senki. Mintha egy mobiltelefon aksijával akarnál egy autót meghajtani.
Egyszerûen nincs hozzá energiaforrás. Mert ugye sokezer tonna üzemanyagot nem lehetet utána vinni, hogy évekig azzal fûtse magát, adjon energiát a mûszerekhez, és a meghajtáshoz.
Az összes energiáját abból nyeri, hogy van benne egy plutóniumgolyó, ami radioaktív, ezért bomlás közben melegszik. Ezzel a hõvel úgy állítanak elõ energiát, hogy két eltérõ fémötvözetet különbözõ hõmérsékleten tartanak, és az illesztésüknél feszültség keletkezik. Hát ezzel a forrással száguldozni nem fog senki. Mintha egy mobiltelefon aksijával akarnál egy autót meghajtani.
Egyszerûen nincs hozzá energiaforrás. Mert ugye sokezer tonna üzemanyagot nem lehetet utána vinni, hogy évekig azzal fûtse magát, adjon energiát a mûszerekhez, és a meghajtáshoz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#18
"ha már megvizsgálta azt szerencsétlen kõzetet nem lehetett volna azt is leírni, hogy mibõl áll?"
Ez igazan konnyu kerdes. Van benne szivacs, hungarocell, purhab, meg egy kis festek. <#eplus2><#eplus2>
Ez igazan konnyu kerdes. Van benne szivacs, hungarocell, purhab, meg egy kis festek. <#eplus2><#eplus2>
#17
"Kíváncsi vagyok, mit talál majd Mount Sharpnál. De 4-5 km/h-val eltart egy ideig, mire odaér."
Mit mit, hát a hegyet ami hegyböl van 😉
Komolyra fordítva, tényleg mehetne azért kicsit gyorsabban, bár ez a küldetés (is) tipikusan türelemjáték. Az, hogy a mintavételezés lassú oké, de a robogásra azért adhattak volna csak egy picivel több kakaót, így tényleg a furikázás az, amire az idö nagy része elmegy...
Mit mit, hát a hegyet ami hegyböl van 😉
Komolyra fordítva, tényleg mehetne azért kicsit gyorsabban, bár ez a küldetés (is) tipikusan türelemjáték. Az, hogy a mintavételezés lassú oké, de a robogásra azért adhattak volna csak egy picivel több kakaót, így tényleg a furikázás az, amire az idö nagy része elmegy...
#16
A vezérlésére 3 ember a felelõs, akik marsi idõ szerint élnek, ami minden nappal 1 órával tovább tart. A marsi éjszaka végzik el a programozását a mozgásnak az alapján amit a kutatók mondtak. Ha a kutatók azt mondják kavicsot szedünk akkor a 3 ember azt programozza, ha valaki driftelni akar akkor meg azt. Leprogramozzák a napi teendõket majd enter, és várják a másnapot hogy mi lett a vége, és reménykednek hogy minden kódsor hibátlanul végre lett hajtva.
A teljes cikk:itt
A teljes cikk:itt
"De komolyan ezek a robotok olyanok mint a mankós öregasszonyok. 3 napig tart megvizsgálni egy 40 cm-es dolgot egyszerûen nem értem. mennyivel közeledik egy ilyen gép . a karok milyen sebességgel mozognak?"
A korábbi is évek alatt totyogott pár kilométert. Ez már hónapok alatt képes ennyire. :-)
Eleve az energiaellátása problémás. Évekig kell mûködnie. Na meg minden infó negyedórás késéssel jön tõle, így nem lehet közvetlenül száguldozni vele.
A korábbi is évek alatt totyogott pár kilométert. Ez már hónapok alatt képes ennyire. :-)
Eleve az energiaellátása problémás. Évekig kell mûködnie. Na meg minden infó negyedórás késéssel jön tõle, így nem lehet közvetlenül száguldozni vele.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#14
Én meg azt kétlem, hogy full automatán engednék mûködni. Valami váratlan dologgal nem számol az automatika és kész a baj. Mondjuk nem számol azzal hogy mintavételezés közben a kinyújtott karjának súlya miatt, jobban besüpped a kerék a földbe és odaveri a drága mûszert a robot. Nyilván nem pont feltétlen ilyen eset, de mivel ugye idegen bolyó és nem is épp a legkellemesebb enyhe szélmentes nyári idõ van arrafelé, a felszín sem biztos, hogy stabil, 20x is megnéznek mindent, hogy okés e, mielõtt egy utasítást vagy utasítássort kiadnak a ketyerének. Ismeretlen terepen nem árt az óvatosság. Nyilván nem real time kell ezt elképzelni, hanem úgy, hogy leellenõríznek mindent, hogy a mintavételezéshez okés e a terep minden szempontból és utána mehet az, hogy robotkar kinyúlik. Megvárják, hogy a pozíciója megfelelõ e, aztán mehet a mûvelet, ami gyanítom többlépcsõs és közben folyamatosan ellenõríznek mindent. A késés miatt ez nagyon lassú és nehézkes lehet. De inkább ez, minthogy a fullautomata rendszer egy nem várt körülmény miatt megrongáljon valamit.
#13
Ja, tényleg, a NASA honlapján olvastam is, hogy 1,5 inch/sec sebességre képes teljesen sima és kemény talajon (ami 0,137 km/h). Akkor még tovább fog tartani az a 8-10 km a hegyig... 😄
ha jól emléxem már az 1996-ban fellõt Pathfinder is rendelkezet önnáló vezérléssel. Sõt, az egyik kísérlet pont erre irányúlt: automatán eljutni A-ból B-be úgy, hogy csak az A és a B pontot adják meg neki, két pont közti utat neki kell kisakkoznia. Ennek fényében érdekes, hogy ez a nála jóva fejletebb technikával felszerelt egység még erre sem nagyon képes, több hónap míg eljut bárhová is.
Akárcsak az elözõ három robotnak, ennek is a kûldetése nagyrészében a mozgás lesz a fõ feladata, eljutni A-ból B-be... 90m/órás sebességgel qurva sokáig fog tartani bárhová is eljutni. (akkor a 400m-re lévõ B pontot több mint 4 és fél óra alatt fogja megtenni. Remek. Miért nem lehet olyat csinálni ami legalább a lajhár sebességét eléri?(ez a 1km/9 órás sebesség qurva lassú ám...)
Biztosan oka van, hogy nem megy 100-al, de azért ez a 0.11km/h-ás sebesség kicsit nagyon karcsú...
"(Curiosity rover has a mass of 899 kg (1,980 lb), can travel up to 90 m (300 ft) per hour on its six-wheeled rocker-bogie system,)"
Curiosity wiki
Akárcsak az elözõ három robotnak, ennek is a kûldetése nagyrészében a mozgás lesz a fõ feladata, eljutni A-ból B-be... 90m/órás sebességgel qurva sokáig fog tartani bárhová is eljutni. (akkor a 400m-re lévõ B pontot több mint 4 és fél óra alatt fogja megtenni. Remek. Miért nem lehet olyat csinálni ami legalább a lajhár sebességét eléri?(ez a 1km/9 órás sebesség qurva lassú ám...)
Biztosan oka van, hogy nem megy 100-al, de azért ez a 0.11km/h-ás sebesség kicsit nagyon karcsú...
"(Curiosity rover has a mass of 899 kg (1,980 lb), can travel up to 90 m (300 ft) per hour on its six-wheeled rocker-bogie system,)"
Curiosity wiki
#11
Kritikának gyenge!
De most komolyan, beleölnek ebbe a küldetésbe 2,5 miliárd dollárt,a seggem tudja mennyi idõt, energiát, Te meg lemankósozod. Gratula!
De most komolyan, beleölnek ebbe a küldetésbe 2,5 miliárd dollárt,a seggem tudja mennyi idõt, energiát, Te meg lemankósozod. Gratula!
往前看同志
#10
Engemet is érdekelne, egy részletes elemzés az eddigi eredményekrõl, mert ennek a rovernek érzékenyebbek a mûszerei, mint a korábbiaknak, kíváncsi lennék rá milyen új információkat sikerült kideríteni.
#9
Igazad van. Nem is értem, egyáltalán miért mentek a Marsra, hiszen mindenki tudja, hogy a Mars Marsból van. És miért tartott ennyi ideig kifejleszteni a marsjárót, mikor még a hülye is tudja, hogy a marsjáró marsjáróból van.
----
Kíváncsi vagyok, mit talál majd Mount Sharpnál. De 4-5 km/h-val eltart egy ideig, mire odaér.
----
Kíváncsi vagyok, mit talál majd Mount Sharpnál. De 4-5 km/h-val eltart egy ideig, mire odaér.
"Közrejátszik, hogy van némi késés az irányításban, mivel ugye percekig tart, míg a jel odaér illetve a kamerák képe vissza. "
Ketlem, hogy ezt real-time vezerlnek egy tobb perces lag utan.
Nagyon remelem, hogy autonom modon kepes a mintagyujtesre. Megmondjak neki, hogy innen kell, adott melysegbol es csak az elemzes adatait kuldi vissza.
Ketlem, hogy ezt real-time vezerlnek egy tobb perces lag utan.
Nagyon remelem, hogy autonom modon kepes a mintagyujtesre. Megmondjak neki, hogy innen kell, adott melysegbol es csak az elemzes adatait kuldi vissza.
#7
Pincebogarak vannak alatta! Amúgy meg nyilván kõbõl van de mivel az egy másik bolygó lehet, hogy találhattak valami nem szokványosat (értsd földit).
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
hagyományos marsi kõ, kõbõl van
és találtak benne múmiákat vagy valami???
#4
Közrejátszik, hogy van némi késés az irányításban, mivel ugye percekig tart, míg a jel odaér illetve a kamerák képe vissza. Próbálj meg úgy játszani egy játékkal, hogy amit csinálsz annak az eredménye 5 perc múlva lesz látható a számodra. Nyilván így nemhogy versenyautót, de még traktorszimulátort is bitangnehézkes kezelni. És persze tegyük hozzá hogy a kütyü dollármilliókba kerül és rengeteg embernek a munkája van benne, nem lenne jó hibázni vele. Szóval ezért.
#3
De komolyan ezek a robotok olyanok mint a mankós öregasszonyok. 3 napig tart megvizsgálni egy 40 cm-es dolgot egyszerûen nem értem. mennyivel közeledik egy ilyen gép . a karok milyen sebességgel mozognak?
ui.:Ez nem fikázás volt csak kritika!
ui.:Ez nem fikázás volt csak kritika!
#2
Hogy gondolod???, majd bejelentik, hogy a habszivacs makettet megvizsgálták??? 😊😊
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#1
Ez mind szép és jó, de ha már megvizsgálta azt szerencsétlen kõzetet nem lehetett volna azt is leírni, hogy mibõl áll?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”