Napi Online
Gyanús titkolózás folyik Paks bővítése körül
Bár a jogerős bírósági ítélet értelmében a Paksi Atomerőműnek több szerződését is ki kellett adnia az Energiaklubnak, mégis a tervezett atomerőmű bővítésről szóló iratokban több fontos adat kitakart (olvashatatlanná tett), illetve hiányzik.
A szakpolitikai intézet így ismét levélben fordult az erőműhöz, hogy a szerződéseket teljes terjedelmükben hozza nyilvánosságra. A szervezet szerint mindez különösen aktuális annak fényében, hogy a projekt egyik szerződése miatt a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. A még mindig titkolózás övezte szerződéseket az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó Teller projekt keretében kötötték különböző cégekkel. Tartalmukat tekintve ezek elsősorban kommunikációs, gazdasági, finanszírozási, társadalmi, környezeti és műszaki elemzések megrendelése. Az Energiaklub mostani levelében - a tervezett bővítés részleteinek megismerhetősége érdekében - a szóban forgó tanulmányokat is elkéri, illetve nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza.
Mindez különösen aktuális annak a hírnek a fényében, miszerint a projekt egyik - az Esplanade Kft.-vel kötött és az Energiaklub adatigénylésének köszönhetően most már nyilvános - szerződése miatt a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét, mivel a 48 millió forint összegért készült elemzés értéktelen, új információt nem tartalmaz. Az Energiaklub adatigénylése ettől független ugyan, mégis jól tükrözi a tanulmányok nyilvánosságra hozatalának fontosságát.
Az adatigénylési ügy előzménye, hogy az Energiaklub 2010-ben az erőműhöz fordult, hogy elkérje és nyilvánosságra hozza a paksi bővítésről szóló Teller projekt információit, lévén ez a nyilvánosságot érintő fontos kérdés. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, a szakpolitikai intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie.
A szervezet szerint a kérdésről érdemi vitát folytatni és felelősséggel dönteni csak úgy lehet, ha minden információ elérhető. A nyilvánosság természetesen a pénzek hatékonyabb elköltését is elősegíti, így egy ekkora, közpénzeket is érintő beruházásnál az átláthatóság elengedhetetlen. Az erőmű akkor arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását. Így az Energiaklub, az Energia Kontroll Programja keretében pert indított a cég ellen. A 2011. április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló Paksi Atomerőmű "közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését" és az adatok kiadására kötelezte a céget.
A szakpolitikai intézet így ismét levélben fordult az erőműhöz, hogy a szerződéseket teljes terjedelmükben hozza nyilvánosságra. A szervezet szerint mindez különösen aktuális annak fényében, hogy a projekt egyik szerződése miatt a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. A még mindig titkolózás övezte szerződéseket az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó Teller projekt keretében kötötték különböző cégekkel. Tartalmukat tekintve ezek elsősorban kommunikációs, gazdasági, finanszírozási, társadalmi, környezeti és műszaki elemzések megrendelése. Az Energiaklub mostani levelében - a tervezett bővítés részleteinek megismerhetősége érdekében - a szóban forgó tanulmányokat is elkéri, illetve nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza.
Mindez különösen aktuális annak a hírnek a fényében, miszerint a projekt egyik - az Esplanade Kft.-vel kötött és az Energiaklub adatigénylésének köszönhetően most már nyilvános - szerződése miatt a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét, mivel a 48 millió forint összegért készült elemzés értéktelen, új információt nem tartalmaz. Az Energiaklub adatigénylése ettől független ugyan, mégis jól tükrözi a tanulmányok nyilvánosságra hozatalának fontosságát.
Az adatigénylési ügy előzménye, hogy az Energiaklub 2010-ben az erőműhöz fordult, hogy elkérje és nyilvánosságra hozza a paksi bővítésről szóló Teller projekt információit, lévén ez a nyilvánosságot érintő fontos kérdés. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, a szakpolitikai intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie.
A szervezet szerint a kérdésről érdemi vitát folytatni és felelősséggel dönteni csak úgy lehet, ha minden információ elérhető. A nyilvánosság természetesen a pénzek hatékonyabb elköltését is elősegíti, így egy ekkora, közpénzeket is érintő beruházásnál az átláthatóság elengedhetetlen. Az erőmű akkor arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását. Így az Energiaklub, az Energia Kontroll Programja keretében pert indított a cég ellen. A 2011. április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló Paksi Atomerőmű "közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését" és az adatok kiadására kötelezte a céget.
