MTI
A netezők segítségét kérik a 112-es elem elnevezéséhez
Az internetezők segítségét kéri a honlapján a BBC a 112-es rendszámú elem elnevezéséhez: az elem létezését 13 évvel felfedezése után igazolták vissza.
Sigur Hofmann professzornak, a darmstadti Nehézion-kutató Intézet (GSI) munkatársának, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoportot vezetőjének és munkatársainak részecskegyorsítóban sikerült előállítania az új elemet, cink és ólom atommagok ütköztetésével, amelyek 30, illetve 82 protont tartalmaznak. Az ütköztetésből származó elem atommagjában 112 proton van.
A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan lebomlanak. "Az új eleme megközelítőleg 227-szer nehezebb, mint a hidrogén, így a periódusos rendszer legnehezebb eleme" - tudatta szerdán közleményben a GSI, miután hivatalosan is elismerték a felfedezést.
Az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete (IUPAC) hat hónapot adott az új elem elnevezésére, amelynek jelenleg ununbium a nem hivatalos neve, latin egy-egy-kettőből. A hírről beszámoló BBC honlapján felkéri az internetezőket: választásukat megindokolva javasolnak nevet az új elemnek. 1981 óta Hofmann professzor és csapata korábban öt olyan elemet hozott létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő. A 107-től 111-ig terjedő protonszámú elemek sorrendben a következő nevet kapták: Bohrium, Hassium, Meitnerium, Darmstadtium és Roentgenium.
"Nagyon örülünk, hogy a hatodik - és GSI-ben az elmúlt harminc évben felfedezett összes - elemet hivatalosan is elismerték" - tudatta Sigurd Hofmann a közleményben. A tudóscsapatra már csak a 112-es rendszámú elem elnevezése maradt, közölte Hofmann, hozzátéve, hogy 21 német, finn, orosz és szlovák tudós vett részt a felfedezésben.
Sigur Hofmann professzornak, a darmstadti Nehézion-kutató Intézet (GSI) munkatársának, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoportot vezetőjének és munkatársainak részecskegyorsítóban sikerült előállítania az új elemet, cink és ólom atommagok ütköztetésével, amelyek 30, illetve 82 protont tartalmaznak. Az ütköztetésből származó elem atommagjában 112 proton van.
A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan lebomlanak. "Az új eleme megközelítőleg 227-szer nehezebb, mint a hidrogén, így a periódusos rendszer legnehezebb eleme" - tudatta szerdán közleményben a GSI, miután hivatalosan is elismerték a felfedezést.
Az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete (IUPAC) hat hónapot adott az új elem elnevezésére, amelynek jelenleg ununbium a nem hivatalos neve, latin egy-egy-kettőből. A hírről beszámoló BBC honlapján felkéri az internetezőket: választásukat megindokolva javasolnak nevet az új elemnek. 1981 óta Hofmann professzor és csapata korábban öt olyan elemet hozott létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő. A 107-től 111-ig terjedő protonszámú elemek sorrendben a következő nevet kapták: Bohrium, Hassium, Meitnerium, Darmstadtium és Roentgenium.
"Nagyon örülünk, hogy a hatodik - és GSI-ben az elmúlt harminc évben felfedezett összes - elemet hivatalosan is elismerték" - tudatta Sigurd Hofmann a közleményben. A tudóscsapatra már csak a 112-es rendszámú elem elnevezése maradt, közölte Hofmann, hozzátéve, hogy 21 német, finn, orosz és szlovák tudós vett részt a felfedezésben.
