Hunter
Bolden nyilatkozott a NASA új irányvonalairól
Egy héttel Barack Obama Floridában megrendezésre kerülő "űr-csúcstalálkozója" előtt a NASA nyilvánosságra hozta az új kormányzat által felvázolt módosításokat is magába foglaló programjait.
Az USA elnökének 2011-es költségvetése leállítja a Bush kormányzat által elindított Constellation Hold-programot minden alacsony földkörüli pályán túlra irányuló emberi űrkutatási kezdeményezéssel együtt, ami igen széles körben váltott ki kritikákat. Charles Bolden, egykori űrsikló parancsnok, a NASA jelenlegi igazgatója azonban megvédte az új irányvonalat mondván, az elnök sok vitát kiváltó "víziója" a korábbi programokkal ellentétben megvalósítható és fenntartható. "A költségvetés növekedést biztosít a NASA-nak egy olyan időben, amikor igen szűkösek a finanszírozási források" - taglalta. "Lehetővé teszi számos ígéretes kutatás, tudományos, valamit fejlesztési munka megvalósítását, olyan dolgokat, amivel az ügynökség megalapozta a hírnevét."
Charles Bolden - a következő években ő irányítja a NASA tevékenységét
Bár a mélyűr célpontok nincsenek meghatározva, az új költségvetésnek köszönhetően "a NASA kitekinthet a földkörüli pályán túlra is, és kifejlesztheti az odajutáshoz szükséges technikákat, mind emberi, mind robot oldalról" - tette hozzá Bolden. "Olyan technikákról beszélünk, amit a terület már régóta szeretne megkaparintani, azonban ezekhez eddig nem rendelkeztünk erőforrásokkal. Ezek ma még nem léteznek, az elkövetkező években azonban meg fogjuk valósítani. A költségvetés egy valós jövőt biztosít az űrkutatás számára, olyan képességeket, melyek nem csupán lehetségesek, de anyagilag is megengedhetők és fenntarthatók."
A kibővített költségvetés ellenére az űrsiklók nyugdíjazása és a Constellation program leállítása közel 10 000 munkahely megszűnését jelenti csak a Kennedy Űrközpontban, melyek mellett több ezren vehetik a kalapjukat más NASA központokban is. "A munkahely mindenki számára nagyon súlyos és valós aggodalom" - ismerte el Bolden. "Azonban ezt nevezzük fejlődésnek. Sajnos akármelyik műszaki területet nézzük a fejlődéssel egyre kevesebb humán erőforrásra van szükség. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsünk mindenkivel megértetni, hogy bővítjük a programjaink számát, így minél több olyan embernek próbálunk munkát biztosítani, akik továbbra is részesei szeretnének maradni az űrprogramnak."
Elnöki kampánya alatt Obama még támogatásáról biztosította a Constellation programot, azonban a választásokat követően létrehozott egy külső szakértőkből álló bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy vizsgálja át a NASA terveit és állapítsa meg a tényleges, végső költségeket. A bizottság állásfoglalása szerint a NASA programjának megvalósításához a Bush kormányzat által öt évre előirányzott 9 milliárd dollárt évente 3 milliárddal kellett volna kipótolni, elsődlegesen a korábbi költségvetési megszorítások ellentételezéseként, így a bizottság az alacsony földkörüli emberi űrrepülések a kereskedelmi szektor felé történő elmozdítását javasolta.
Ennek folyományaként a NASA a nagyobb rakétarendszerek fejlesztésére összpontosíthatna, amik lehetővé teszik a repüléseket a Holdra, a közeli aszteroidákra vagy akár a Mars holdjaira, taglalta a jelentés. A kereskedelmi szektor bevonásával az Obama kormányzat is egyetértett, a távolabbi célpontokkal kapcsolatban azonban nem született állásfoglalás.
Ami tény, hogy a houstoni Johnson Űrközpontban, ahol a Nemzetközi Űrállomás programot is irányítják, illetve az űrhajós kiképzések folynak, felállítanak egy technológia demonstrációs hivatalt, ami 2011-ben 424 millió dollárból gazdálkodhat, majd a rákövetkező 5 évben további 6 milliárdot juttatnak az ott folyó tevékenységekre. A hivatal felel majd az új technológiák, köztük az automatikus összekapcsolódási, az űrben történő üzemanyag felvételi rendszerek, valamint a felfújható modulok teszteléséért.
Nem mindenki lelkesedik Obama űrprogramjáért
A Kennedy Űrközpontban kap helyet a kereskedelmi fejlesztési program hivatal, ami 500 millió dollárral indul 2011-ben, majd további 5,8 milliárdot kap a rákövetkező 5 évre az új magánszektor által kialakítandó űrrepülési ágazat fejlődésének elősegítéséhez. A Kennedy Űrközpontból indulnak majd a jövő kereskedelmi űrrepülőgépei, a komplexum 1,9 milliárdból modernizálhatja a kilövésekhez használatos infrastruktúráját. A huntsville-i Marshall Űrrepülési Központban folynak majd a távoli objektumok eléréséhez szükséges hajtóműrendszerek és technológiák fejlesztései, erre 3,1 milliárd dollárt különítettek el az elkövetkező 5 évre.
Mint fentebb említettük a NASA nem határozott meg egyetlen távolabbi objektumot sem célkitűzésként, Bolden azonban elmondta, hogy a jelenlegi végcél a Mars. "Embert küldeni a Marsra talán a legnagyobb kihívás, amit műszakilag el tudok képzelni" - nyilatkozott Bobby Braun, a NASA vezető technológusa. "Nyilvánvalóan új kilövőrendszerekre lesz szükségünk, amik képesek a nagyobb rakományok magasba emelésére, kamatoztatnunk kell a Nemzetközi Űrállomás összeszerelési munkálataiból, hogy nagy, komplex űrhajókat tudjunk összerakni az űrben, új fejlett meghajtási rendszerekre is szükség van az útidő lerövidítéséhez. Meg kell tanulnunk, hogyan védjük meg az asztronautákat a sugárzás veszélyeitől, miközben még azt sem tudjuk, hogyan szálljunk le egy golfkocsinál jelentősen nagyobb rakománnyal a Mars felszínén... Tehát számos technikai előrelépés kell, hogy ilyen célpontokra embereket küldhessünk, amihez befektetésekre lesz szükség."
Az USA elnökének 2011-es költségvetése leállítja a Bush kormányzat által elindított Constellation Hold-programot minden alacsony földkörüli pályán túlra irányuló emberi űrkutatási kezdeményezéssel együtt, ami igen széles körben váltott ki kritikákat. Charles Bolden, egykori űrsikló parancsnok, a NASA jelenlegi igazgatója azonban megvédte az új irányvonalat mondván, az elnök sok vitát kiváltó "víziója" a korábbi programokkal ellentétben megvalósítható és fenntartható. "A költségvetés növekedést biztosít a NASA-nak egy olyan időben, amikor igen szűkösek a finanszírozási források" - taglalta. "Lehetővé teszi számos ígéretes kutatás, tudományos, valamit fejlesztési munka megvalósítását, olyan dolgokat, amivel az ügynökség megalapozta a hírnevét."
Charles Bolden - a következő években ő irányítja a NASA tevékenységét
Bár a mélyűr célpontok nincsenek meghatározva, az új költségvetésnek köszönhetően "a NASA kitekinthet a földkörüli pályán túlra is, és kifejlesztheti az odajutáshoz szükséges technikákat, mind emberi, mind robot oldalról" - tette hozzá Bolden. "Olyan technikákról beszélünk, amit a terület már régóta szeretne megkaparintani, azonban ezekhez eddig nem rendelkeztünk erőforrásokkal. Ezek ma még nem léteznek, az elkövetkező években azonban meg fogjuk valósítani. A költségvetés egy valós jövőt biztosít az űrkutatás számára, olyan képességeket, melyek nem csupán lehetségesek, de anyagilag is megengedhetők és fenntarthatók."
A kibővített költségvetés ellenére az űrsiklók nyugdíjazása és a Constellation program leállítása közel 10 000 munkahely megszűnését jelenti csak a Kennedy Űrközpontban, melyek mellett több ezren vehetik a kalapjukat más NASA központokban is. "A munkahely mindenki számára nagyon súlyos és valós aggodalom" - ismerte el Bolden. "Azonban ezt nevezzük fejlődésnek. Sajnos akármelyik műszaki területet nézzük a fejlődéssel egyre kevesebb humán erőforrásra van szükség. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsünk mindenkivel megértetni, hogy bővítjük a programjaink számát, így minél több olyan embernek próbálunk munkát biztosítani, akik továbbra is részesei szeretnének maradni az űrprogramnak."
Elnöki kampánya alatt Obama még támogatásáról biztosította a Constellation programot, azonban a választásokat követően létrehozott egy külső szakértőkből álló bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy vizsgálja át a NASA terveit és állapítsa meg a tényleges, végső költségeket. A bizottság állásfoglalása szerint a NASA programjának megvalósításához a Bush kormányzat által öt évre előirányzott 9 milliárd dollárt évente 3 milliárddal kellett volna kipótolni, elsődlegesen a korábbi költségvetési megszorítások ellentételezéseként, így a bizottság az alacsony földkörüli emberi űrrepülések a kereskedelmi szektor felé történő elmozdítását javasolta.
Ennek folyományaként a NASA a nagyobb rakétarendszerek fejlesztésére összpontosíthatna, amik lehetővé teszik a repüléseket a Holdra, a közeli aszteroidákra vagy akár a Mars holdjaira, taglalta a jelentés. A kereskedelmi szektor bevonásával az Obama kormányzat is egyetértett, a távolabbi célpontokkal kapcsolatban azonban nem született állásfoglalás.
Ami tény, hogy a houstoni Johnson Űrközpontban, ahol a Nemzetközi Űrállomás programot is irányítják, illetve az űrhajós kiképzések folynak, felállítanak egy technológia demonstrációs hivatalt, ami 2011-ben 424 millió dollárból gazdálkodhat, majd a rákövetkező 5 évben további 6 milliárdot juttatnak az ott folyó tevékenységekre. A hivatal felel majd az új technológiák, köztük az automatikus összekapcsolódási, az űrben történő üzemanyag felvételi rendszerek, valamint a felfújható modulok teszteléséért.
Nem mindenki lelkesedik Obama űrprogramjáért
A Kennedy Űrközpontban kap helyet a kereskedelmi fejlesztési program hivatal, ami 500 millió dollárral indul 2011-ben, majd további 5,8 milliárdot kap a rákövetkező 5 évre az új magánszektor által kialakítandó űrrepülési ágazat fejlődésének elősegítéséhez. A Kennedy Űrközpontból indulnak majd a jövő kereskedelmi űrrepülőgépei, a komplexum 1,9 milliárdból modernizálhatja a kilövésekhez használatos infrastruktúráját. A huntsville-i Marshall Űrrepülési Központban folynak majd a távoli objektumok eléréséhez szükséges hajtóműrendszerek és technológiák fejlesztései, erre 3,1 milliárd dollárt különítettek el az elkövetkező 5 évre.
Mint fentebb említettük a NASA nem határozott meg egyetlen távolabbi objektumot sem célkitűzésként, Bolden azonban elmondta, hogy a jelenlegi végcél a Mars. "Embert küldeni a Marsra talán a legnagyobb kihívás, amit műszakilag el tudok képzelni" - nyilatkozott Bobby Braun, a NASA vezető technológusa. "Nyilvánvalóan új kilövőrendszerekre lesz szükségünk, amik képesek a nagyobb rakományok magasba emelésére, kamatoztatnunk kell a Nemzetközi Űrállomás összeszerelési munkálataiból, hogy nagy, komplex űrhajókat tudjunk összerakni az űrben, új fejlett meghajtási rendszerekre is szükség van az útidő lerövidítéséhez. Meg kell tanulnunk, hogyan védjük meg az asztronautákat a sugárzás veszélyeitől, miközben még azt sem tudjuk, hogyan szálljunk le egy golfkocsinál jelentősen nagyobb rakománnyal a Mars felszínén... Tehát számos technikai előrelépés kell, hogy ilyen célpontokra embereket küldhessünk, amihez befektetésekre lesz szükség."