Hunter
Caravaggio az egyik első fényképész?
Caravaggio a fényképezés egy korai formáját használta mesterművei megalkotásához, nem kevesebb, mint 200 évvel a fényképezőgép feltalálása előtt, állítja egy olasz művészettörténész.
Roberta Lapucci, a firenzei Studio Art Centers International tanára szerint az olasz művész, akit chiaroscuro, a fény és árnyék kontrasztján alapuló festészete tett híressé, a "fényképezés alapjaiul szolgáló technikákat" alkalmazott. Azt már korábban is tudták, hogy műterme egyfajta "camera obscura", azaz sötétkamra volt, modelljeit a mennyezet egy nyílásán beszűrődő fénnyel világította meg, Lapucci azonban meggyőződéssel állítja, hogy a képeket egy vászonra is kivetítette a mester, ahol a kép "fixálódott". Ezt a vászonra felvitt fényérzékeny anyagok tették lehetővé, melyekkel egy képet körülbelül 30 perc alatt lehetett "rögzíteni", amit Caravaggio különböző vegyi anyagokkal és ásványokkal vegyített, a sötétben is láthatóvá tett fehér ólom (ólom-karbonát) festékkel húzott ki.
Lapucci az első, aki szerint a 16. századi festő fényérzékeny anyagokkal kezelte vásznait. A tanárnő szerint szentjánosbogarakból kinyert foszforeszkáló por használt, amit a korabeli színházak is előszeretettel alkalmaztak előadásaik különleges effektusaihoz. "Rengeteg bizonyíték van, elég abból kiindulni, hogy Caravaggio soha nem készített előzetes vázlatokat, így tehát hihető, hogy ezeket a 'kivetítéseket' használta a festményei alapjaiként" - mondta Lapucci.
Külön érdekesség, hogy Caravaggio figuráinak meglepően nagy száma balkezes, ami szintén alátámasztja a vászonra vetített kép elméletét. "Ez az anomália eltűnik a művész későbbi munkáiról, ami Caravaggio eszközeinek a fejlődését jelzi. A technika fejlődésének köszönhetően festményei az évek során sokat javultak a mélységélesség terén is" - tette hozzá Lapucci, aki szerint a segédeszközök használata semmit sem von le Caravaggio művészetéből. "Az adott technikák elsajátítása nem csökkenti zsenialitását. Attól hogy valaki képeket vetít egy vászonra, majd lemásolja azokat, még nem lesz egy Caravaggio" - nyilatkozott a BBC-nek.
Roberta Lapucci, a firenzei Studio Art Centers International tanára szerint az olasz művész, akit chiaroscuro, a fény és árnyék kontrasztján alapuló festészete tett híressé, a "fényképezés alapjaiul szolgáló technikákat" alkalmazott. Azt már korábban is tudták, hogy műterme egyfajta "camera obscura", azaz sötétkamra volt, modelljeit a mennyezet egy nyílásán beszűrődő fénnyel világította meg, Lapucci azonban meggyőződéssel állítja, hogy a képeket egy vászonra is kivetítette a mester, ahol a kép "fixálódott". Ezt a vászonra felvitt fényérzékeny anyagok tették lehetővé, melyekkel egy képet körülbelül 30 perc alatt lehetett "rögzíteni", amit Caravaggio különböző vegyi anyagokkal és ásványokkal vegyített, a sötétben is láthatóvá tett fehér ólom (ólom-karbonát) festékkel húzott ki.
Lapucci az első, aki szerint a 16. századi festő fényérzékeny anyagokkal kezelte vásznait. A tanárnő szerint szentjánosbogarakból kinyert foszforeszkáló por használt, amit a korabeli színházak is előszeretettel alkalmaztak előadásaik különleges effektusaihoz. "Rengeteg bizonyíték van, elég abból kiindulni, hogy Caravaggio soha nem készített előzetes vázlatokat, így tehát hihető, hogy ezeket a 'kivetítéseket' használta a festményei alapjaiként" - mondta Lapucci. Külön érdekesség, hogy Caravaggio figuráinak meglepően nagy száma balkezes, ami szintén alátámasztja a vászonra vetített kép elméletét. "Ez az anomália eltűnik a művész későbbi munkáiról, ami Caravaggio eszközeinek a fejlődését jelzi. A technika fejlődésének köszönhetően festményei az évek során sokat javultak a mélységélesség terén is" - tette hozzá Lapucci, aki szerint a segédeszközök használata semmit sem von le Caravaggio művészetéből. "Az adott technikák elsajátítása nem csökkenti zsenialitását. Attól hogy valaki képeket vetít egy vászonra, majd lemásolja azokat, még nem lesz egy Caravaggio" - nyilatkozott a BBC-nek.
