Napi Online

Újabb szélerőműparkok épülnek

Úgy tűnik, az év elején tapasztalt újabb gázellátási gondok országszerte ráirányították a figyelmet a szélerőműparkok építésére.

Az engedélyeztetési eljárások felgyorsultak, és ma ismét könnyebben lehet kvótához jutni. Mindebben persze szerepe van annak is, hogy egy tavaly novemberi kormányrendelet újraszabályozta a megújuló energiák átvételét. Míg korábban az előzetesen tervezett termelés, illetve villamosenergia-átadás 30 százalékára kaphattak garanciát az alternatív energiát előállítók, a módosítást követően már 50 százalékára, ráadásul a kilowattóránkénti 5 forintos szabályozási díjat is eltörölték.

Tavaly megduplázódott a magyarországi szélerőművek teljesítménye. Az elmúlt év végéig idehaza összesen 127 megawattnyi szélerőmű-kapacitás jött létre, és ez - a szakemberek szerint - 2009 végére elérheti a 200 megawattot. Zámbori László, a Nyugat-Dunántúlon különböző alternatív energetikai beruházások előkészítésével foglalkozó AN-EG Kft. fejlesztési igazgatója szerint tovább javította az ágazat helyzetét, hogy immár döntően olyan szélerőművek épülnek idehaza is, amelyeknek saját belső szabályozó rendszerük van, ami a gazdaságos üzemeltetés egyik fontos feltétele. Csupán a térségben jelenleg több mint két tucat cég készül különböző volumenű fejlesztések megvalósítására. Közülük több mint tíz már a közvetlen előkészítés, az engedélyeztetés stádiumában van.

A Vas megyei Vönöck határában a minap helyezték üzembe azt a szélerőműparkot, amelynek előkészítése csaknem öt éve kezdődött. A beruházást döntően 13 éves futamidejű hitelből, mindössze tíz hónap alatt valósították meg, és úgy számolnak, hogy a létesítmény tíz év alatt megtérül. Úgy tűnik, többévi előkészítő munka után zöld lámpát kaphat az osztrák Gep GmbH kapuvári szélerőműparkjának építése is. A 13 milliárd forintos beruházás keretében huszonhat, egyénként két megawatt teljesítményű tornyot állítanak fel a várostól északra.

Bene Zoltán, a társaság képviselője úgy nyilatkozott, hogy a beruházás előkészítése még 2005-ben kezdődött és sokáig meglehetősen lassan haladt. Ugyanakkor az utóbbi hetekben jelentős változást tapasztaltak. Bene szerint ebben része lehet az elmúlt időszak energiaellátási gondjainak is. Ugyancsak jól halad a kisfaludi szélerőműpark előkészítése. A rábaközi területen, mintegy húsz energiatermelő egység felállítását tervezik, amelyek teljesítménye összesen 40 megawatt lesz. A beruházó már az összes szükséges engedéllyel rendelkezik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nemtommi #16
    A technológiák terén nem szívesen vitatkoznék, elég, ha megnézed, melyik, mennyire keresztezi egy vízszintesen repülő madár útját. Függőleges tengelyű a deflektoros, és a napenergián alapuló változat is!
  • nemtommi #15
    Azok a "nagy barna réti madarak" pont azért ülnek a forgó rotor túloldalán, mivel rájöttek, hogy így nem kell már vadászniuk se. Ellenben a költöző madarak sajnos nem látják a vonulási útjukba épített forgó akadályokat (Nem tudják megszokni, itt csak át szeretnének kelni).
  • waterman #14
    a függőleges tengelyűek még jobban darálják a madarakat. (pl a sima szélerőmű lapátjai max 40et fordulnak percenként, utána leáll, tehát a madárnak hátszéllel nagyobb esélye van átrepülni a két lapát közt, mintha egy függőleges tengelyűn akarna átjutni) direkt linkeltem lejjebb egy pdf-et, valószínűleg nem hazudik benne a riportalany, hogy a légkábelek és egyéb objektumok több áldozatot szednek madár téren, mint a szélerőművek. nem csak a pdf-ben van leírva, hanem én is láttam hogy azok a nagy barna réti madarak ott ülnek fenn a forgó rotor túloldalán és nézelődnek. egyszóval, ha megszokják a madarak, hogy az a nagy forgó valami gázos tud lenni, akkor semmi probléma. ki kell világítani és akkor az eltévedt vándormadarak sem mennek neki éjjel.
  • nemtommi #13
    Örvendetes, de az elavult technológiájú, madárdaraboló, vízszintes helyett szívesebben látnék már függőleges tengelyű szélerőműveket. Ha már...
    Gondolom a gyártó (tudtommal) Dán cég nem hat a döntéshozókra semmilyen módon...
  • Molnibalage #12
    Ezt én mind tudom. Más is leírta, hogy ebben semmi új nincs...
  • waterman #11
    egy komoly, 60 méter magas szélerőműnél azért ezek nagyon is alapfunkciók. ezek más igényekhez vannak szabva, mint a telek végébe kiállított 6kilowattos kis tornyok.
    itt van például a Kulcs község határában lévő nem mai szélerőmű (2001-es). már abban is benne voltak ezek, pedig az volt az országban az első, ami valóban országos hálózatba termel.

    úgyhogy nem tudom, hogy mi lehet a belső szabályzó rendszer:) a fent linkelt honlapon van egy ilyen is:
    "A hálózati frekvenciának megfelelő áramot a szélerőmű mellett elhelyezett trafóház transzformálja 20 kV-os feszültségre. Az így előállított villamos energia földkábeleken keresztül kerül a Dédász hálózatába. A kulcsi szélerőmű nem képes működésre, ha a középfeszültségű 20 kV-os hálózatban áramkimaradás van, ha nincs középfeszültségű hálózat, akkor a szélerőmű nem kap információt arról, hogy milyen minőségű villamos energiát állítson elő, ezért leáll."
    tehát itt sem belsőleg kell szabályozni, hanem alkalmazkodnia kell a rendszerhez. végül is mindegy, a lényeg hogy szélerőműveket építenek. :)

    szintén a fenti oldalon találtam egy pdf-et, érdemes elolvasni.
  • raingun #10
    Sokan azt mondják hogy tájidegen, ez részben igaz, ahogy minden amit az ember csinál. Személy szerint engem is lenyűgöz, a települések közelében nem kéne ilyen mondvacsinált indokokkal ellenkezni.
    A szélerőmű amúgy is egy jelkép hogy lehet harmóniában élni a természettel, az a település aki belevágott, igen is büszke lehet rá!
  • DrRadon #9
    Te kérdezted. Egyébként nem alapfunkció. Több variáns létezik függőleges vagy vízszintes tengellyel, mechanikus vagy elektromos szabályozással, sebességre vagy nyomatékra kihegyezve. És nem kóclás hanem kócolás.
  • Molnibalage #8
    Ebben mi az új? Ez a szélerőműveknél alapfunkció tudtommal. Az összekóclás kifejezést meg hanyagoljuk inkább...
  • DrRadon #7
    A szélsebesség szerint állítja a lapátok állásszögét és irányát, hogy mindig a lehető legtöbb szélenergiát alakítsa villamos energiává, vigyázva arra, hogy egy erősebb szél ne kócolja össze a tollakat.