Ismeretlen erõ hat az ûrszondákra
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Kéne valaki akit lehet hergelni amíg ki nem rugnak innen.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Sõt, én kezdtem az egészet.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Elfajzott spam botok vagytok mind. Legalábbis ennek is megvan az esélye.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Egyébként egy kupac szar vagy véleményem szerint.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Es aki olyan szösszetételeket használ, mint pl: "muszály a számolás" az se erölködjön!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Ha nem vagy rá képes és csak a szádat jártatod, kövesd szépen jó Ferencünket oda, ahová kedves Gáborunk küldte a minap <#mf2>#mf2>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Azt hiszem ez nem titok.
Nem õ lesz az elsõ aki szar könyvet ír.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Kara kánként folytatom tanításom.
Nehezen tudom elképzelni, hogy jó könyvet írjj. Néha összefüggéstelen, és nyelvtanilag kifogásolhatók a hsz-eid.... gondolom a könyv is ilyen lesz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Én azt hittem sok szép színes kép van benne, mert azokat imádom. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Kara kánként folytatom tanításom.
Miért ne foglalhatnék állást a relativitáselmélettel kapcsolatban? Az a szakterületem. Amikor azokról írsz, akik az életület szentelik neki, akkor rólam írsz. Vannak információim, ami alapján döntök, hidd el. Van egy olyan érzésem, hogy kezdek érteni a dologhoz. De azért tetszik hogy ennyire vehemensen védesz minket, szeretnél egy példányt a relativitáselmélet könyvembõl ha kész lesz? :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
(vagy csak új nikken reggelt a tegnap?)
Mindegy. Fijúk, nagy tapsot qandalf kollégának!
<#taps>#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
te sem vagy semmi fõorvoskám
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Aki téridõrõl makog, az nem érti.
Semmiféle idõdimenzió nincs.
vagy nem xD
Õhozzá képest pedig te mozogsz, emiatt õ a te idõdet méri lassabbnak.
Ez eddig tény.
Sokan ebben a 4D-s téridõ bizonyítékát látják. Ez viszont egyszerûen HAZUGSÁG.
vagy nem xD
vagy nem xD
Az alsó szár a +2/3 töltés, a felsõ ferde pedig a -1/3 töltés. A felsõ egyenes pedig az elektron.
Ebbõl az sejthetõ, hogy az elektront kvarkok alkotják.
vagy nem xD
Kara kánként folytatom tanításom.
2. Csak azért nem, piszkállak, mert tudom milyen a függõség, én játékfügõõ vagyok, és semmi értelme nekem azt mondani, hogy ne csesszem el az idõt ilyenekre, ezért tudom, hogy nektek is hiába beszélnék.
3. Mert el akartam olvasni, az ember kiváncsi. Bár kicsit hülyén néz ki mikor a munkahelyen felröhög az ember, miközben az agyalmányaitokat olvasa. Néha nem is olyan vicces, inkáb fájdalmas, ilyenkor szoktam abbahagyni.
4. lásd fentebb.
5. Igy is túl sok idõt vesztegettem rátok, megyek inkáb játszani a civilizatin IV-el.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
De most ha találnánk még sok anyagot az nem biztos, hogy segítene rajtunk, mert az anyag csak lassítja a tágulást, most meg pont gyorsulni látszik, amit a sötét energiának elnevezett vmi okozhat. De még ez változhat persze, az eddigi Sn mérésekben van bizonytalanság.
Kara kánként folytatom tanításom.
Mit csinálunk? Kíváncsivá tettél.
2. "...de nem akarlak érte piszkálni..."
Nagyon rendes vagy, de nyugodtan piszkálj, elég magas az ingerküszöböm.
3. "...mert aki nem akarja úgysem olvassa el."
De te elolvastad. :-)
4."Látszik az írásotokon, hogy ez a hobbitok, ezzel szórakoztatjátok magatokat."
Mármint, mi a hobbink? Az, hogy szórakoztató néha, aláírom, mert ha nagyon fájna, akkor elõbb-utóbb leszokna az ember róla. Kivéve, persze a függõséget.
5. "Azért néha irtózatosan nagy baromságokat sikerül leírni."
Tudom. De epekedve várom, hogy jól helyrerakjál, fõleg engem, mert az tény, hogy én néha szeretek hülyülni, bár ez a többi kollégáról nem mondható el annyira. Szerintem, õk sokkal komolyabbak mint én, de lehet, hogy nekem jobbak a laboreredményeim (koleszterin, vérnyomás, vérzsír, testtömegindex). Vagy csak szeretnék ebben hinni. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
1. bekezdés: hülyeség.
2. bekezdés: te nem foglalhatsz állást azzal kapcsolatba, hogy elfogadható-e a rendszer amit einstein dolgozott ki. Sok ember az életét szenteli ennek a tudományágnak, neked csak annyi rálátásod van amit ök a külvilág felé kicsöpögtetnek. Nem tudsz önálló véleményt alkotni információ hiányában, ha mégis, hidd el, hogy az csak illúzió.
3. bekezdés: ez így van:)
4. bekezdés: megjegyezném, hogy a két tudós között eltelt pár száz év, nem lehet õket összehasonlítani, csak annyi közös vonás van köztük, hogy mindketten nagy rendszerezõk voltak, a munkásságuk mérföldkövei a tudománynak.
5. bekezdés: hülyeség
6. bekezdés: hülyeség
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Nem tudom elképzelni a tehetetlen tömegtõl hogy lehetne megválni. A testek más mértékben gyorsulnak ugyanakkroa erõtõl (most nem gravitációs hanem vmi mechanikai vagy elekromos) meg ütközéseknél is számít a testek tömegnek nevezett paramétere. Szóval ez egészen közvetlenül tapasztalható, nem úgy mint a súlyos tömeg.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
De az hogy a háttérsugárzás kb 13 milliárd évig utazott felénk nem jelenti,h ilyen távol van tûlünk az a hely ahonnan indultak. Amikor indultak a fotonok csak 40 millió fényévre voltak, most pedig már több mint 40 milliárdra vannak tõlünk. A fényút idejébõl számolt távolságot ne keverd össze a valós távolsággal.
Ezért mondom, hogy azt nem fogjuk megtudni mi van az univerzum széle felé, mert a háttérsugárzás helyérõl sem kapunk fényt többet, mert túl van az esemény horizontunkon. Ezen túlról meg fõleg nem fogunk kapni semmit.
Másrészt meg hiába látunk távoli kvazárokat 5-6 vöröseltolódással, ezekkel nem tudunk pontosan távolságot,gyorsulást mérni, csak a Hubble törvény szerint megbecsüljük milyen messze lehet. A Sn mérések meg pont azt mutaják mennyire tér el a tágulás a Hubble törvénytõl,tehát gyorsul vagy nem, de ezeket meg z=1.5 körülig látjuk csak egyelõre.
Ahogy mondod a távoli Sn-ek halványabbak mint kellene, ezt magában sok minden magyarázhatná. De ha megnézed a Sn mérésekbõl kapott fényesség-vöröseltolódás és idõdilatáció-vöröseltolódás görbéket akkor ezek csak a relelmhez, pontosabban az ált.relhez illeszkednek. Ezt már többszáz Sn támasztja alá. Ha a gyorsulást nem az áltrellel hanem vmi más hatással értelmezzük, akkor annak tudnia kell ezeknek a görbéknek a magyarázatát.
Egyszer, ha elég jó mûszereink lesznek közvetlenül is mérhetjük majd a gyorsulást/lassulást, mert ilyen esetben egy objektum(galaxis) z-je idõben változik. Csak meg kell várni, hogy kb 10^-9 pontosságunk legyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
Pont olyan, mint amit tõletek megszoktunk már.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Kara kánként folytatom tanításom.
Nem ragaszkodom einstein elméletéhez, bármikor szívesen megválok tõle, ha látok egy olyan elméletet, ami megmagyarázza az összes jelenséget, amire a relativitáselmélet képes, és még legalább egy olyat, amire nem képes. Van mibõl válogatni, például az Allais effektust, vagy a Pioneer anomáliát, vagy a fly-by effektust, amirõl ez a cikk is szól, vagy a galaxisok rotációs görbéjét, az Univerzum gyorsuló tágulását.
Szerintem akkor van értelme a munkánknak, ha felvállaljuk a számolás nehézségeit is. Tapasztalatom szerint, csak akkor értem meg igazán a jelenséget, ha magam is utána számolok. A relativitáselméletet is csak akkor lehet kritizálni, ha az ember tudja, hogy mirõl beszél, muszáj megismerkedni azzal az elmélettel is, amit cáfolunk.
Meg kell hogy mondjam, a relativitáselmélet a maga görbült téridejével nagyon ütõs téma, newton elmélete hozzá képest, mint legózás a felhõkarcolóépítéshez képest. Olyan a természetben megfigyelt, és kisérletileg bizonyított jelenségeket játszi könnyedséggel kezel, amihez a newtoni erõ-modell köpni nyelni nem tud. Másrészt a szingularitások problémája is jelzi, hogy Einstein jobban megközelítette a valóságot, mint Newton, de nem érte el.
A verseny nyitott, és annak van a legjobb esélye, aki ötvözni tudja az eredeti ötleteit matematikai tudással, felhasználva a fizikai általános ismereteit. Muszáj a számolás, mert a matematika az egyértelmû nyelv amin meg tudjuk fogalmazni a gondolatainkat.
És még egy fontos dolog. Einstein annyira túllépett Newtonon, hogy az erõ fogalmát már nem lehet visszaerõszakolni a gravitáció tárgyalásába. Erõnek csak távolhatásnál van értelme, és minden kölcsönhatás közelhatás, ez már biztos. Távolhatásnál ugyanis ha megmozdul egy test, az általa kifejtett erõ azonnal megmozdítaná a másik testet, tehát végtelenül nagy sebességgel terjedne az információ.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
A számolást meghagyom másnak, sokmindent nem kell újraszámolni mert a vonzóerõk helyére nyomóerõket helyettesítünk és ha ezek ugyanarra a pontra hatnak akkor a kettõ fizikailag ekvivalens.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Kara kánként folytatom tanításom.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
A relelm miért is kell a gyorsulva táguláshoz? A távoli SN Ia -k halványabbnak látszanak mint kellene és kész, szerintem.
Nekem úgy tûnik, hogy a tehetetlenség okozza a tömeg képzetét, eszerint gyorsulnak a testek. Nemis tudják megkülönböztetni a kétféle tömeget, mert csak egyfajta van. Ráadásul az sincs :)
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
A Sn mérésekkel azért annyira messze nem tudunk ellátni. Vöröseltolódásban vmi 1.5 körüli a legnagyobb. A háttérsugárzás meg z=1000 körüli, ami lényegében a részecske horizontunk. De nem gondoljuk, hogy itt lenne a világ széle, meg azt sem, hogy mi vagyunk a középpontban. Szóval van bõven anyag a Sn-on túl is, a szélérõl nem tudunk semmit. De nem is ez a lényeg, hanem az hogy a tágulás idõben gyorsul vagy éppen lassul, távolságfüggést nem mutattak ki.
Ezt a gyorsulva tágulást a mérési eredményekbõl az ált. relativitás segítségével kapjuk. Most nekem úgy tûnik ezt te nem szeressed, ezért kérdezem, hogy akkor hogyan értelmezed, vagy mibõl gondolod egyáltalán,h gyorsul a tágulás.
A másik dolog: ha jól értem szerinted nincs súlyos tömeg ami gravitálna, csak tehetetlen van, ugye? Akkor a DVAG nyomásából származó erõ gyorsítja a testeket a tehetetlen tömegüknek megfeleõen.