Hunter
Újabb arcát mutatta meg a Mars
A NASA legújabb Mars-szondájának tesztüzeme is rengeteg új adattal szolgált a vörös bolygón végbement változásokról, a küldetés vezetői szerint azonban a java még csak most jön.
A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) még mindig hetekre van tudományos munkájának megkezdésétől, azonban első tesztfelvételei és adatai máris felvillanyozták a tudósokat. Olyan részletek tárultak fel előttük, mint a sarkvidék környezetváltozásai, valamint az agyagot és a földtani mértékekkel mérten viszonylag új keletű vízmosásokat létrehozó ősi folyadékmozgással kapcsolatos események. Steve Saunders, az MRO program egyik tudósa szerint a Mars még mindig tartogat meglepetéseket és időről időre képes újabb és újabb arcait megmutatni.
Az elmúlt két hétben a földi irányítás az MRO szinte minden műszerét kipróbálta külön-külön és rendszerben is. Ennek a tesztsorozatnak a keretében bukkantak rá a Mars északi jégsapkájában a környezeti, és éghajlati változásokra utaló bizonyítékokra, valamint a fentebb említett fiatal vízmosásokra.
Az északi jégsapka
A szakemberek a kalibrálás elősegítése végett eleve olyan helyeket mértek fel a műszerekkel, melyeket már korábbi vizsgálatok alapján is ismertek. Ilyen volt az északi jégsapkába beágyazódott tágas völgy, a Chasma Boreale. A szonda leképező spektrométere felfedezte és megvizsgálta a szerkezetet fedő jégtakaró rétegződését, melyben jégben és porban gazdag sávok váltják egymást, ami viszonylag friss környezeti és éghajlati változásokra utal. A rétegek tanulmányozása hasonló támpontokat ad a marsi éghajlat változásaira mint a grönlandi, vagy az antraktiszi jégmagok a Földön lezajlott folyamatokra.
Az adatokat elemző tudósok szerint a Mars északi jégsapkája az elmúlt 100 000 évben igen dinamikus események tanúja volt. A spektrométer ásványokban gazdag agyagrétegeket is megvizsgált egy szintén viszonylag ismert terület, a Mawrth Valles felszínén. Az európai Mars Express által is észlelt agyagok tekintélyes mennyisége rendelkezik vassal, illetve alumíniummal. Ez a közeg egykor akár az élet számára is kedvező körülményeket biztosíthatott.
A Mawrth Valles ásványainak spektrométeres vizsgálatából származó képek
Az agyag egyértelmű utalás arra, hogy a felszín nedves volt, míg az ásványtani különbségek a környezeti különbözőségekről árulkodnak, amibe beletartozhatnak az esetleges múltbeli víz hőmérsékleti és egyéb karakterisztikájában fennálló eltérései is. Ami érdekes, hogy a környezet akár néhány százméterenként is jelentős különbségeket mutat.
Ugyancsak a Mawrth Valles környékén talált csatornákat a szonda másik műszere, a HiRISE kamera, ami újabb adalék a bolygó vizes múltjához. A nagyfelbontású kamera 64 területet kapott lencsevégre, feltárva többek közt egy fiatal víznyelő rendszert, ami a Terra Sirenum terület egy még névtelen kráterének falán alakult ki. Az egyedinek egyáltalán nem nevezhető felszíni jegy szintén jó eséllyel pályázik arra, hogy folyó víz munkája hozta létre. Korábban a bolygó különböző pontjain már több ilyet észlelt a Mars Global Surveyor.
Víznyelők a Terra Serenum egyik kráterének oldalán
Egyre biztosabbnak tűnik tehát, hogy egykor igenis volt víz a Marson. A nagy kérdés azonban válasz nélkül marad, mivel arra továbbra sincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy még ma is szűrődne víz a felszínre.
A 2005 augusztusában fellőtt MRO csak szeptemberben vette fel tudományos munkájához szükséges pályáját, tervezett küldetését pedig november 7-én kezdi meg. A tartályaiban rendelkezésére álló üzemanyag mennyiséggel 2018-ig tud pályán maradni. Ez idő alatt a tudósok várakozásai szerint az MRO új fejezeteket tárhat fel a Mars vizes múltjáról, és segíthet megtalálni a legideálisabb leszállóhelyeket a jövő expedíciói számára.
Mivel már a tesztidőszak adatai is számos újdonsággal szolgáltak a kutatóknak, ezért méltán várják a tényleges munka megkezdésétől, hogy minden eddiginél átfogóbb és részletesebb képet adjanak a Mars geológiájáról, sőt akár a fentebb felvetett "vizes" kérdésre is egyértelmű választ nyerjenek.
A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) még mindig hetekre van tudományos munkájának megkezdésétől, azonban első tesztfelvételei és adatai máris felvillanyozták a tudósokat. Olyan részletek tárultak fel előttük, mint a sarkvidék környezetváltozásai, valamint az agyagot és a földtani mértékekkel mérten viszonylag új keletű vízmosásokat létrehozó ősi folyadékmozgással kapcsolatos események. Steve Saunders, az MRO program egyik tudósa szerint a Mars még mindig tartogat meglepetéseket és időről időre képes újabb és újabb arcait megmutatni.
Az elmúlt két hétben a földi irányítás az MRO szinte minden műszerét kipróbálta külön-külön és rendszerben is. Ennek a tesztsorozatnak a keretében bukkantak rá a Mars északi jégsapkájában a környezeti, és éghajlati változásokra utaló bizonyítékokra, valamint a fentebb említett fiatal vízmosásokra.
Az északi jégsapka
A szakemberek a kalibrálás elősegítése végett eleve olyan helyeket mértek fel a műszerekkel, melyeket már korábbi vizsgálatok alapján is ismertek. Ilyen volt az északi jégsapkába beágyazódott tágas völgy, a Chasma Boreale. A szonda leképező spektrométere felfedezte és megvizsgálta a szerkezetet fedő jégtakaró rétegződését, melyben jégben és porban gazdag sávok váltják egymást, ami viszonylag friss környezeti és éghajlati változásokra utal. A rétegek tanulmányozása hasonló támpontokat ad a marsi éghajlat változásaira mint a grönlandi, vagy az antraktiszi jégmagok a Földön lezajlott folyamatokra.
Az adatokat elemző tudósok szerint a Mars északi jégsapkája az elmúlt 100 000 évben igen dinamikus események tanúja volt. A spektrométer ásványokban gazdag agyagrétegeket is megvizsgált egy szintén viszonylag ismert terület, a Mawrth Valles felszínén. Az európai Mars Express által is észlelt agyagok tekintélyes mennyisége rendelkezik vassal, illetve alumíniummal. Ez a közeg egykor akár az élet számára is kedvező körülményeket biztosíthatott.
A Mawrth Valles ásványainak spektrométeres vizsgálatából származó képek
Az agyag egyértelmű utalás arra, hogy a felszín nedves volt, míg az ásványtani különbségek a környezeti különbözőségekről árulkodnak, amibe beletartozhatnak az esetleges múltbeli víz hőmérsékleti és egyéb karakterisztikájában fennálló eltérései is. Ami érdekes, hogy a környezet akár néhány százméterenként is jelentős különbségeket mutat.
Ugyancsak a Mawrth Valles környékén talált csatornákat a szonda másik műszere, a HiRISE kamera, ami újabb adalék a bolygó vizes múltjához. A nagyfelbontású kamera 64 területet kapott lencsevégre, feltárva többek közt egy fiatal víznyelő rendszert, ami a Terra Sirenum terület egy még névtelen kráterének falán alakult ki. Az egyedinek egyáltalán nem nevezhető felszíni jegy szintén jó eséllyel pályázik arra, hogy folyó víz munkája hozta létre. Korábban a bolygó különböző pontjain már több ilyet észlelt a Mars Global Surveyor.
Víznyelők a Terra Serenum egyik kráterének oldalán
Egyre biztosabbnak tűnik tehát, hogy egykor igenis volt víz a Marson. A nagy kérdés azonban válasz nélkül marad, mivel arra továbbra sincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy még ma is szűrődne víz a felszínre.
A 2005 augusztusában fellőtt MRO csak szeptemberben vette fel tudományos munkájához szükséges pályáját, tervezett küldetését pedig november 7-én kezdi meg. A tartályaiban rendelkezésére álló üzemanyag mennyiséggel 2018-ig tud pályán maradni. Ez idő alatt a tudósok várakozásai szerint az MRO új fejezeteket tárhat fel a Mars vizes múltjáról, és segíthet megtalálni a legideálisabb leszállóhelyeket a jövő expedíciói számára.
Mivel már a tesztidőszak adatai is számos újdonsággal szolgáltak a kutatóknak, ezért méltán várják a tényleges munka megkezdésétől, hogy minden eddiginél átfogóbb és részletesebb képet adjanak a Mars geológiájáról, sőt akár a fentebb felvetett "vizes" kérdésre is egyértelmű választ nyerjenek.
