Hunter
Újabb eset világított rá a klónozás veszélyeire
Újabb aggályok merültek fel a klónozott állatok egészségét illetően, miután három felnőtt klónozott malac pusztult el szívroham következtében.
A malacokat annak a technikának egy módosított változatával állították elő, melyet Dolly, a bárány esetében alkalmaztak. A tajvani központú csapat egy teljes felnőtt sejtet döngölt egy megtermékenyített petesejtbe, melyből előtte kiürítették saját genetikai anyagát. A született négy malacból egy napokon belül elpusztult. A megmaradt három most végezte be szívelégtelenséggel, kevesebb mint hat hónapos korban, nyilatkozott a kutatók vezetője, Jerry Yang, a Connecticut Egyetem tudósa.
"Megrázó volt" - összegezte szomorúan Yang. A malacok újabb egyértelmű bizonyítékai annak a ténynek, hogy a klónozott állatok még igen messze vannak normális társaiktól. Nagy számban betegednek vagy pusztulnak el közvetlenül születésük után - Dolly maga is viszonylag zsenge kort ért meg. A problémák feltehetően azért merülhetnek fel, mert a felnőtt DNS nincs pontosan újraprogramozva az embrió növekedésének irányításához. Yang most a rendellenességért felelős génekre vadászik, feltehetően azokra melyek a szív funkcióit uralják.
A halálesetek megkérdőjelezik azt az elgondolást, mely szerint klónozott malacok szívét vagy máját emberekbe ültethetnék. A kutatók már rendelkeznek genetikailag módosított, részben emberiesített sertéssejtekkel, melyekből klónozással teljes malacokat nyernek, az így keletkezett állatok szervei pedig elkerülhetik azt, hogy az emberi szervezet kivesse magából. Azonban Randall Prather, aki maga is klónozott malacokat a Missouri-Columbia Egyetemen, elmondta, hogy ezek a veszélyek kiküszöbölhetők az első generációs klónok szaporításával. A sejt újraprogramozás befejeződik amint a klónozott állatok sperma és petesejteket kezdenek termelni, így ivadékaik normálisak lehetnek.
A Prometea nevű klónozott kiscsikó anyjával - olasz tudósok a hó elején számoltak be a sikerről
Yang meggyőződése, hogy ez az új, teljes sejt befecskendezési technika egy nap áldásnak bizonyul a biológusok számára. Általa elkerülhető a hagyományos klónozásnál felmerülő potenciális veszélyt magában hordozó lépés, melyben a DNS-t kiszívják a donor sejtből, mielőtt behelyeznék egy petesejtbe. Emellett kevesebb petesejt felhasználását is eredményezheti, mint a jelenlegi technika, melyben a petesejtet és a felnőtt sejtet elektromossággal olvasztják egybe. A teljes sejt befecskendezés összességében magasabb siker rátához vezethet. Yang klónjainak közel 40 %-a élte túl a születést követő néhány napot, ami két-háromszorosa az egyéb módszerekkel elért aránynak.
A klónok betegessége azt eredményezi, hogy a legtöbb tudós elutasítja az emberek reproduktív klónozását, ám véleményük szerint az emberi szövetek vagy szervek termesztését célzó gyógyító klónozás biztonságossá tehető. Ebben az esetben korai emberi embriókból nyernek ki sejteket, melyek kiválaszthatóak vagy kezelhetőek, biztosítva, hogy ne lépjen fel rendellenesség.
 Mára egyik malac sem él |
"Megrázó volt" - összegezte szomorúan Yang. A malacok újabb egyértelmű bizonyítékai annak a ténynek, hogy a klónozott állatok még igen messze vannak normális társaiktól. Nagy számban betegednek vagy pusztulnak el közvetlenül születésük után - Dolly maga is viszonylag zsenge kort ért meg. A problémák feltehetően azért merülhetnek fel, mert a felnőtt DNS nincs pontosan újraprogramozva az embrió növekedésének irányításához. Yang most a rendellenességért felelős génekre vadászik, feltehetően azokra melyek a szív funkcióit uralják.
A halálesetek megkérdőjelezik azt az elgondolást, mely szerint klónozott malacok szívét vagy máját emberekbe ültethetnék. A kutatók már rendelkeznek genetikailag módosított, részben emberiesített sertéssejtekkel, melyekből klónozással teljes malacokat nyernek, az így keletkezett állatok szervei pedig elkerülhetik azt, hogy az emberi szervezet kivesse magából. Azonban Randall Prather, aki maga is klónozott malacokat a Missouri-Columbia Egyetemen, elmondta, hogy ezek a veszélyek kiküszöbölhetők az első generációs klónok szaporításával. A sejt újraprogramozás befejeződik amint a klónozott állatok sperma és petesejteket kezdenek termelni, így ivadékaik normálisak lehetnek.
A Prometea nevű klónozott kiscsikó anyjával - olasz tudósok a hó elején számoltak be a sikerről
Yang meggyőződése, hogy ez az új, teljes sejt befecskendezési technika egy nap áldásnak bizonyul a biológusok számára. Általa elkerülhető a hagyományos klónozásnál felmerülő potenciális veszélyt magában hordozó lépés, melyben a DNS-t kiszívják a donor sejtből, mielőtt behelyeznék egy petesejtbe. Emellett kevesebb petesejt felhasználását is eredményezheti, mint a jelenlegi technika, melyben a petesejtet és a felnőtt sejtet elektromossággal olvasztják egybe. A teljes sejt befecskendezés összességében magasabb siker rátához vezethet. Yang klónjainak közel 40 %-a élte túl a születést követő néhány napot, ami két-háromszorosa az egyéb módszerekkel elért aránynak.
A klónok betegessége azt eredményezi, hogy a legtöbb tudós elutasítja az emberek reproduktív klónozását, ám véleményük szerint az emberi szövetek vagy szervek termesztését célzó gyógyító klónozás biztonságossá tehető. Ebben az esetben korai emberi embriókból nyernek ki sejteket, melyek kiválaszthatóak vagy kezelhetőek, biztosítva, hogy ne lépjen fel rendellenesség.