MTI
Zöldáram: öt éves késéssel teljesíthetjük az uniós célt
A megújuló energiaforrásokkal megtermelt áram tekintetében Magyarország 5 éves késéssel éri el az Európai Unió 2010-re kitűzött közös célját - véli Olajos Péter, az Európai Parlament MDF-es politikusa, aki a Francia Intézetben megrendezett szakkonferencián tartott előadást pénteken.
Az EP-képviselő közölte: Brüsszel irányelvben 2010-ig azt tűzte ki célul, hogy az EU 25 tagállamának átlagában 12 százalékra növeli az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos-energia részarányát a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Olajos Péter szerint ezt az arányt Magyarország 10 éven belül képes teljesíteni.
Utalt arra, hogy a tagállamonként külön-külön tett vállalásokból Magyarország célja a legszerényebb az egész 25-öket figyelembe véve. Az ország 3,6 százalékos megtermelt "zöldáram" részarányt tűzött ki 2010-ig az energiafogyasztás arányában. Olajos pozitív példaként említette Ausztriát, ahol jelenleg már az energiafogyasztás 75 százalékát alternatív energiaforrásokkal termelik meg és a 2010-es cél 82 százalék.
A politikus nehezményezte, hogy Magyarország ezzel szemben még világos stratégiával sem rendelkezik a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítésére, mint ahogy fenntartható stratégiája sincs. Megjegyezte: jóllehet a 3,6 százalékos saját cél elérése már az idén sikerül, ám az nem az állam elhatározásának köszönhető, hanem a villamosenergia-ipar hatékony lobbitevékenységének.
A politikus szerint mielőbb össze kell állítni a zöldenergia-stratégiát. Olajos Péter a magyarországi jövőt elsősorban kis- és közepes települések energiaszükségletét ellátó geotermális erőművekben, szélerőművekben és a bio-üzemanyagokban látja. Reálisnak nevezte, hogy régiónként legalább egy-egy bioetanol- és biodízel-üzem álljon fel, ami egyébként a mezőgazdaság időről-időre jelentkező gabona-túltermelési gondjaira is válasz lehet.
Az EP-képviselő közölte: Brüsszel irányelvben 2010-ig azt tűzte ki célul, hogy az EU 25 tagállamának átlagában 12 százalékra növeli az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos-energia részarányát a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Olajos Péter szerint ezt az arányt Magyarország 10 éven belül képes teljesíteni.
Utalt arra, hogy a tagállamonként külön-külön tett vállalásokból Magyarország célja a legszerényebb az egész 25-öket figyelembe véve. Az ország 3,6 százalékos megtermelt "zöldáram" részarányt tűzött ki 2010-ig az energiafogyasztás arányában. Olajos pozitív példaként említette Ausztriát, ahol jelenleg már az energiafogyasztás 75 százalékát alternatív energiaforrásokkal termelik meg és a 2010-es cél 82 százalék.
A politikus nehezményezte, hogy Magyarország ezzel szemben még világos stratégiával sem rendelkezik a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítésére, mint ahogy fenntartható stratégiája sincs. Megjegyezte: jóllehet a 3,6 százalékos saját cél elérése már az idén sikerül, ám az nem az állam elhatározásának köszönhető, hanem a villamosenergia-ipar hatékony lobbitevékenységének.
A politikus szerint mielőbb össze kell állítni a zöldenergia-stratégiát. Olajos Péter a magyarországi jövőt elsősorban kis- és közepes települések energiaszükségletét ellátó geotermális erőművekben, szélerőművekben és a bio-üzemanyagokban látja. Reálisnak nevezte, hogy régiónként legalább egy-egy bioetanol- és biodízel-üzem álljon fel, ami egyébként a mezőgazdaság időről-időre jelentkező gabona-túltermelési gondjaira is válasz lehet.