Hunter

Konyhai trükkből processzor­hű­tés

Amerikai fizikusok elérték hogy a víz felfelé kapaszkodjon saját párája és egy megfelelően barázdált fémlap segítségével.

A kutatók célja az volt, hogy bemutassák hogyan lehet a forró gőzben véletlenszerű mozgást végző vízmolekulákat irányított erővé alakítani. Az elvet jelenleg a túlmelegedő számítógép processzorok hűtőanyagainak mozgatásánál szeretnék alkalmazni.

Az alapfolyamat mögött rejlő fizika nem bonyolult, akár otthon, a konyhában is megfigyelhető. Ha elég ideig hagyunk egy üres serpenyőt a tűzhelyen, akkor az áthevült edény aljára csöpögtetett víz egy gőzburokban élénk forgómozgásba kezd, miközben lassan veszít térfogatából. A jelenséget még a 18. században írta le Johann Gottlob Leidenfrost német tudós.

Lényege, hogy a hőhatás annyira heves, többszöröse a folyadék forráspontjának, hogy csak a vízcsepp alját forralja fel, ami így egy hajszálnyi gőzpárnán halad anélkül, hogy fizikai kapcsolatba kerülne magával a serpenyővel. Az amerikaiak kísérletüket azzal a céllal végezték el, hogy meggyőződjenek róla, használható-e a jelenség a folyadékok irányított mozgatásához.

Ehhez a serpenyő sima felületével ellentétben az Oregoni Egyetem dr. Heiner Linke által vezetett csapata egy fűrészfogakra emlékeztető barázdasort alakított ki a felhevítendő felületen, mellyel elérték, hogy a hő hatására mozgásba lendülő vízcseppek átlökve magukat a fűrészfogak emelkedőin, ahelyett hogy össze-vissza kavarogtak volna - mint tették azt a serpenyőben -, egyenes irányú mozgást végeztek.

Maga a mechanizmus - mint az a fentiekből leszűrhető - nem különösebben bonyolult, magyarázta Linke a BBC-nek. A pára többnyire egy irányba folyik, a cseppek pedig a pára tetején utaznak. A módszerrel a cseppek nagyjából 12 fokos emelkedők leküzdésére képesek.


Bár az eredeti cél a véletlenszerű energia irányított mozgássá való alakításának demonstrálása lett volna, ami szorosan kötődik Linke molekuláris motorokkal kapcsolatos munkájához, a kutatók egy egészen más területen kamatoztatnák eredményeiket: a számítógépek processzorainak hűtésében.

A mikroprocesszorokon áthaladó elektromos áram már akkora hőt termel, hogy az csökkentheti a számítási teljesítményt. A folyadékhűtés egyszerű megoldás lenne, ezekhez azonban szivattyúk kellenek a hűtőanyag keringetéséhez, ami további hőt generál, éppen ezért illik bele a képbe a Linke által kitalált barázdált mikrocsatorna, ami automatizálná a folyadék mozgását. A szivattyú szerepét a processzor hője töltené be, sőt egyben termosztátként is funkcionálna, mivel a szivattyú nem indul be addig, míg létre nem jön a folyamathoz szükséges hőmérséklet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dokar #32
    inkább speedfan
  • gaben71 #31
    http://www.lavalys.com/
  • vttomi #30
    honnan tudok letölteni olyan programot, ami méri a proci hőmérsékletét?
  • KisDzso #29
    UHHHH...
    LOOOOOL
  • LowEnd #28
    jah, hülyeséget mondsz :)))))

    a hajszálcsövesség nem alkalmas ilyen szivattyúzásra, leginkább úgy képzeld el azt, mintha "odatapadna" a cső falához
  • nearo #27
    Most lehet, hogy hülyeséget mondok, de ha a cső amiben a víz folyik kellően vékony, akkor már a hajszálcsövesség miatt is megy benne a víz felfelé, nem?
  • blaze #26
    Nézzétek meg inkább a tuningnet.hu oldalt, itt egy szobai párátlanítóval állítja elő a hideg vízpárát a "tuningőrült" csávó.
  • AgentKis #25
    Így igaz. A felszálló ágon a proci melegít, a leszálló ágon a hűtő (akár passzív is) hűt. Csak a csővastagsággal kell játszani és magától a hőtágulástól beindul a vízkörzés...
  • csomi #24
    Te tudsz valamit :). CSak nem lattad mar a kesz terveket?
  • dokar #23
    ha nem is víz van benne, akkor sem hiszem, hogy annyira jó lenne, mint a folyékony nitrós párologtatás :D