Informatika és tudomány

SG.hu

Új bizonyíték a génmódosított kukoricafajták kockázataira

Magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak az unióban szabadon forgalmazható, géntechnológiával módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira.

Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek. A mérgező anyag ráadásul nehezen bomlik el a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban - a kísérleti kibocsátások kivételével - közösségi szinten történik. A tagállamok kizárólag abban az esetben tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását.

A GMO-k forgalmazásáról rendelkező uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az ún. Pannon-ökorégióban, nem végezték el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot. A további kutatásokra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. A vizsgálatokra 2005-ben mintegy 10 millió forintot, 2006-ban pedig 7,5 millió forintot különített el a zöldtárca.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #10
    Hozzáteszem, azért "fejlesztették ki", mert a felelőtlenül művelt, műtrágyázással (ami gyorsabb növekedésre készteti a növényt, de nem táplálja kiegyensúlyozottan) tönkretett, kiszipolyozott talajokon kevésbé ellenállóak a növények, ezért egyre többet kellene permetezni, ami drágább megoldás. Odafigyelő, intelligens művelés helyett inkább az egyszerűbb, olcsóbb megoldást választják egyes termelők. A hétköznapi emberek meg kritika nélkül veszik tőlük a terméket, mert ugye egyéb módosítások miatt olyannak tűnnek, mintha kicsattannának az egészségtől, közben teljesen tápanyaghiányosak (vitamin, nyomelem). Ez lenne a fejlődés? Vagy inkább egy nagy átverés.
  • dez #9
    Pontosan, arról van szó, hogy a génmódosított (a rovarölőszert maga termelő...) MON810 egyszerűen túl sok mérget termel.
  • dez #8
    Szerintem ezt csak te találtad ki, és mint tényt írod itt le! Pedig egy hülyeség.
  • Tetsuo #7
    A Monsanto írányítja a legtöbb ezzel kapcsolatos kutatómunkát. Tényleg független kutatóknak 1szerűen nem adnak vizsgálati anyagot.
    Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének a legtöbb munkatársa támogatást kap a Monsanto-tól.
    Ha ők így nyilatkoztak, akkor ennél sokkal nagyobb gebasz van.
    Valószínüleg ezek a génmodósítások már visszafordíthatatlanok az egész Földön termesztett kukoricákra (és egyéb növényekre) nézve, a pollenfertőzésnek köszönhetően.
    https://www.youtube.com/watch?v=dhjXHtk6H2U
  • Fityfirity #6
    Kicsit pontatlan a cikk.
    A MON810-et vizsgálták (ami egyébként az EU-ban engedélyezett kukoricafaj) és azt találták, hogy a MON810 toxintartalma száraz időben 7000-szerese, nedves időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédőszer toxintartalmának.
    Ez az igen magas méreganyagtartalom veszélyes lehet az emberre.
    A MON810-ben található Bt-toxin rossz hatással van a talajra (a szervesanyag lebontó élőlényekre).
    Persze még nem tudják, hogy pontosan mi okozza ezt, de épp ez a bizonytalanság itt a fő probléma.
    Gut. Besser. Presser.
  • valaé valaé ná #5
    Ja kérem, az élet nem egy habostorta.
    Avagy mindennek ára van.
    ¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
  • Ashcroft #4
    Esős időben ugyanis a permetezőszer lemosódik, vagyis majd nulla lesz a mennyisége, míg a GMO mindíg termel annyit, amennyi a rovart eltántorítja/megöli, és ez a mennyiség még talán kevesebb is, mint a normál permetezőszer nem esős időben...
    Ha már ezt is tudományos kutatásnak nevezik, akkor igencsak szomorú jövőnek nézünk elébe.

    És hadd gratuláljak Teppiknek a génmanlipulációhoz való jellemzően egyedi és teljesen tudományos hozzáállásához, ezekkel az érvekkel valóban lehetetlen vitatkozni...
  • jefferson83 #3
    Véleményem szerint a vízzel veszi fel a növény a mérget (toxint), hogy a nem génmanipulált növény felvenné-e nemtom, csak valószínűnek tartom. Ellenben a nem génmanipulált növény sokkal kevesebb terméshozammal rendelkezik és kisebb is. Értsd: sokkal kisebb a raktározó kapacitása. Szerintem....
  • Teppik Amon #2
    Le a génmanipulációval!
    Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
  • norti #1
    Most nem azért, de: "Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek." ennek mi köze a génmódosításhoz? És miér pont csapadékos időjárás esetén?
További bejegyzések a fórumban...