Informatika és tudomány

10
  • dez
    #10
    Hozzáteszem, azért "fejlesztették ki", mert a felelőtlenül művelt, műtrágyázással (ami gyorsabb növekedésre készteti a növényt, de nem táplálja kiegyensúlyozottan) tönkretett, kiszipolyozott talajokon kevésbé ellenállóak a növények, ezért egyre többet kellene permetezni, ami drágább megoldás. Odafigyelő, intelligens művelés helyett inkább az egyszerűbb, olcsóbb megoldást választják egyes termelők. A hétköznapi emberek meg kritika nélkül veszik tőlük a terméket, mert ugye egyéb módosítások miatt olyannak tűnnek, mintha kicsattannának az egészségtől, közben teljesen tápanyaghiányosak (vitamin, nyomelem). Ez lenne a fejlődés? Vagy inkább egy nagy átverés.
  • dez
    #9
    Pontosan, arról van szó, hogy a génmódosított (a rovarölőszert maga termelő...) MON810 egyszerűen túl sok mérget termel.
  • dez
    #8
    Szerintem ezt csak te találtad ki, és mint tényt írod itt le! Pedig egy hülyeség.
  • Tetsuo
    #7
    A Monsanto írányítja a legtöbb ezzel kapcsolatos kutatómunkát. Tényleg független kutatóknak 1szerűen nem adnak vizsgálati anyagot.
    Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének a legtöbb munkatársa támogatást kap a Monsanto-tól.
    Ha ők így nyilatkoztak, akkor ennél sokkal nagyobb gebasz van.
    Valószínüleg ezek a génmodósítások már visszafordíthatatlanok az egész Földön termesztett kukoricákra (és egyéb növényekre) nézve, a pollenfertőzésnek köszönhetően.
    https://www.youtube.com/watch?v=dhjXHtk6H2U
  • Fityfirity
    #6
    Kicsit pontatlan a cikk.
    A MON810-et vizsgálták (ami egyébként az EU-ban engedélyezett kukoricafaj) és azt találták, hogy a MON810 toxintartalma száraz időben 7000-szerese, nedves időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédőszer toxintartalmának.
    Ez az igen magas méreganyagtartalom veszélyes lehet az emberre.
    A MON810-ben található Bt-toxin rossz hatással van a talajra (a szervesanyag lebontó élőlényekre).
    Persze még nem tudják, hogy pontosan mi okozza ezt, de épp ez a bizonytalanság itt a fő probléma.
    Gut. Besser. Presser.
  • valaé valaé ná
    #5
    Ja kérem, az élet nem egy habostorta.
    Avagy mindennek ára van.
    ¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
  • Ashcroft
    #4
    Esős időben ugyanis a permetezőszer lemosódik, vagyis majd nulla lesz a mennyisége, míg a GMO mindíg termel annyit, amennyi a rovart eltántorítja/megöli, és ez a mennyiség még talán kevesebb is, mint a normál permetezőszer nem esős időben...
    Ha már ezt is tudományos kutatásnak nevezik, akkor igencsak szomorú jövőnek nézünk elébe.

    És hadd gratuláljak Teppiknek a génmanlipulációhoz való jellemzően egyedi és teljesen tudományos hozzáállásához, ezekkel az érvekkel valóban lehetetlen vitatkozni...
  • jefferson83
    #3
    Véleményem szerint a vízzel veszi fel a növény a mérget (toxint), hogy a nem génmanipulált növény felvenné-e nemtom, csak valószínűnek tartom. Ellenben a nem génmanipulált növény sokkal kevesebb terméshozammal rendelkezik és kisebb is. Értsd: sokkal kisebb a raktározó kapacitása. Szerintem....
  • Teppik Amon
    #2
    Le a génmanipulációval!
    Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
  • norti
    #1
    Most nem azért, de: "Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek." ennek mi köze a génmódosításhoz? És miér pont csapadékos időjárás esetén?