Hunter

Második évfordulójukat ünneplik a marsjárók

Két évvel a Marsra érkezésük után a NASA MER programjának kutatórobotjai, a Spirit és az Opportunity a bolygó ellentétes pontjairól még mindig csodálatos képeket és meglepő információkat sugároznak vissza a Földre, messze túlszárnyalva a mindössze 3 hónapra tervezett küldetésüket.

2004-es leszállásuk óta valamivel több, mint 5 kilométert barangoltak be, ami két év alatt meglepően kevésnek hangzik, azonban több mint 130 000 képet és számos geológiai elemzés adatait küldték vissza. A NASA két marsjárója műszereik teljesítőképességétől függően tovább folytatja a bolygó földtani titkainak feltárását, céljuk továbbra is a bizonyítékgyűjtés a víz felszínalakító tevékenységére, ami esetleg valaha egy lakható közeget biztosított a Marson. Felfedezéseiket részben megerősítette az európai Mars Express is, miután novemberben vízjeget észlelt az északi-sark talajrétege alatt. Decemberben az ESA bejelentette, hogy a Mars Express adatai szerint a bolygó 3,2 milliárd évvel ezelőtt olyan alapvető változásokon ment át, ami az egykor jelentős felszíni vízmennyiségekkel rendelkező bolygót a mai száraz és hideg Marssá formálta. Ugyanakkor, szintén a Mars Express adataival alátámasztva, napvilágot látott egy a vizes múltat cáfoló tanulmány is, így most ki-ki kedvére válogathat az elméletek között.


A marsjárók eddigi küldetésük során megtapasztalták az összes marsi évszakot, jelenleg éppen a nyár utolsó pillanatait élvezik ki, miközben a földi irányítás a pasadenai Sugárhajtómű Laboratóriumban már az újabb tél átvészelésére készíti fel magát és járműveit. Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, mivel a marsjárókon már így is kezdenek az elöregedés jelei mutatkozni, amit a marsi tél tovább fokozhat, próbára téve napelemeik működési képességét.


A Spirit kívülről még nem tűnik megviseltnek

A Spirit, ami 2004. január 3-án landolt a Gusev-kráterben, nemrég mászott le a pályafutásának szó szerint is csúcspontját jelentő 146 méter magas Husband-dombról, ahol egy hónapon át a tájat vizsgálta, többek közt megfigyelve a felszínen táncoló miniatűr tornádókat, illetve felvételeket készített a Mars két holdjáról, a Phoboszról és a Deimoszról is. A földi irányítás tervei szerint dél felé folytatja útját, egy másik domb felé, ahol a remények szerint maximalizálni tudja napelemei teljesítményét a téli időszakban.


A Columbia-dombok, melynek legmagasabb területe a Husband-domb

A Meridiani Plánumon 2004. január 24-én földet ért Opportunity első feladataként saját hőpajzsának maradványait vetette mikroszkópos vizsgálat alá, így a mérnökök először kaptak képet egy másik bolygó légkörébe belépett egységük hővédelmét ért hatásokról. A hőpajzs vizsgálata közben bukkant rá egy kosárlabda méretű vas meteoritra, az első idegen bolygón talált objektumra, majd alapkőzeteket vizsgált az Endurance és a Victoria kráterek közötti útján. Áprilisban sikerült beásnia magát egy homokrétegbe, melyből 5 hétig tartott a kikecmergés. Az általa összegyűjtött adatok szerint a bolygón a nedves és a száraz időszakok ciklikus változásai zajlanak.

A két marsjáró teljesítménye azonban a NASA által előrevetített maximális élettartamuk végén, 270 nap után elkezdett visszaesni, annak ellenére, hogy a bolygón uralkodó szelek is besegítettek az élettartam meghosszabbításába, azáltal, hogy időről időre leporolták a napcelláikat. Tavaly novemberben az Opportunity mechanikus karja mondta fel a szolgálatot, miután egyik fő hajtómotorja leállt. A NASA mérnökeinek kétheti munkájába telt, hogy újra működésre bírják a vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen kart, ami elvileg bármikor újra leállhat, szinte teljesen megbénítva a robot további geológiai munkáját. Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is, ez azonban nem gátolja a működést, csupán nehezebbé vált a földi irányítás munkája. Jelenleg az Erebus-kráter közelében állomásozik, útban a Victoria felé.


Madártávlatból az Opportunity az Erebus-kráter térségében

A Spirit ennél jóval kevésbé megviselt képet mutat, esetében már csak egyetlen műszer nem működik, amivel a kőzeteket kapargatja. Mivel azonban a két marsjáró messze túlteljesítette az eredeti elvárásokat, a NASA tudósai a végsőkig kitartanak mellettük. Steven Squyres, a MER csapat vezetője szerint minden nap úgy irányítják gépeiket, mintha az utolsó lehetőségük lenne a kutatások elvégzésére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #40
    Utánaszámoltam: kb. 23 perc és kb. 4 perc között...
    Bocsi...
  • AgentKis #39
    A Kapcsolat késleltetése kb. 18 és kb. 2 perc között váltakozik attól függően, hogy hogy állnak a bolygók egymáshoz képest. Amikor a Mars látszólag a nap mögött van, akkor gondolom nincs kapcsolat, viszont ez nem lehet túl hosszú idő.
  • mrzool #38
    http://www.modelenium.co.uk/models/ModelDetail.asp?PC=H4601
  • C00L #37
    Nem tudja valaki, hogy hol lehet ilyen robotokat venni? Nekem is kéne egy.
    Vagy legalább a kerekeit megszerezni?
  • Darth Sith #36
    Cifu mestertől majd a jövőben lehet várni egy ilyen űrhajókra részletesen kiterjedő cikket? Annyira otthon vagy a témában, mi meg nagyon szivesen olvasnánk róla. :)
  • Kis-Bob #35
    A robotok élettartamát elsősorban a becsapódáskor keletkező meghibásodások (megsemmisülés) miatt nem lehet meghatározni. A korábbi járművek alapján, és ismerve a bolygó tulajdonságait, azért nagyjából tudják, h mennyit bírnak. Persze mindig vannak nem belekalkulált dolgok, pl a szél leporoló hatása. Vagy egy negatív példa, a Flash-memória. De a tapasztalatok, pont erre jók. Csak tanulni kell belőlük. Az, h garantálni tudnak-e valamit, az más kérdés. Még itt a Földön sem lehet mindent előre garantálni. Ez a kockázat. Azonban ilyen tétnél már inkább kiszámított kockázatról van szó, ami részben terv.
  • [NST]Cifu #34
    Szerintem nem tart még ott a más bolygók felszinét kutató robotszondák fejlesztése, hogy garantálni tudjanak bármilyen hosszúságú élettartamot, az adott súlykorlátot betartva. A roverek 90 napos élettartama csak egy tervezett volt, amit túlteljesítettek.
  • valamit #33
    lehet respektálni magyarul is :) csak gondolom valakinek az nem olyan flancos ;)
  • Kis-Bob #32
    Azért azt be kell látni, hogy ez az élettartam-növekedés nem volt betervezve. Szerencsés véletlen volt. Tény, hogy a költségvetés befolyásolja az egészet, de ha hosszú élettartamú gépeket csinálnak (termésetesen ez magával vonja technológiai fejlesztéseket), akkor lényegesen olcsóbban tervezhetnek hosszabb időre, ami a nagyobb adatmennyiség alapján pontosabb következtetést, véleményezést tehet lehetővé.
  • [NST]Cifu #31
    A Roverek eredetileg tervezett élettartama 90 nap volt. Most már két éve dolgoznak rendületlenül, és nem kizárt, hogy a vége az lesz, hogy a NASA elöbb fogja a küldetés támogatását felfüggeszteni, minthogy a roverek tönkremennének. Azért ez nem kis teljesítmény!
    A fejlődés tehát nem az élettartam terén lesz kritikus, hanem inkább a nagyobb önállóságot, jobb tudományos műszereket, illetve a nagyobb adatátviteli sebességű kommunikáción lesz jelen. Ez utóbbi terén például most a lézer alapú kommunikáció az egyik legigéretesebb.