Napi Online
Magyarországon még nincs madárinfluenza
Magyarország felkészült a madárinfluenza fogadására - legalábbis ezt kommunikálja a kormány -, miközben minden lehetséges eszközzel igyekszik elejét venni egy esetleges pániknak. Oltóanyagból van elég, de ha kell, lesz még több is.
Már a múlt héten életbe léptették, de csak most jelentették be azt a magyar intézkedést, amelynek értelmében madárinfluenza-gyanú miatt tilos Romániából szárnyashúst behozni az országba, noha a betegség jelenlétét egyelőre nem bizonyították be. Egyebek mellett ez derült ki Gráf József földművelésügyi és Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnapi közös sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartottak, hogy az ügyben egyeztettek a miniszterelnökkel. Állatbetegségről van szó - hangsúlyozták a miniszterek -, nincs olyan információ, amely azt bizonyítaná, hogy humánbetegséggel állunk szemben. A kormánynak február óta van járványterve, kifejezetten madárinfluenza-világjárványra vonatkozóan, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak.
A kór okozója a H5N1 altípusba tartozó vírus - emlékeztetett Gráf József -, ezt a kezdeti időszakban Belső-Mongólia és Kína területén észlelték, később Oroszországban, Kazahsztánban is. A magyar hatóságok több készenléti gyakorlatot is tartottak már az esetleg meghozandó intézkedésekre vonatkozóan EU-szakértők, illetve az összes megye társhatósága részvételével (a következő e hónapban Debrecenben lesz). Egyelőre kicsi a kockázata annak, hogy a vadmadarak behurcolják a vírust, de minden EU-tagállamban intenzív vizsgálatot kell végezni a baromfi- és a vadmadárállományokban és az állat-egészségügyi készenléti terveket is aktualizálni kell - tette hozzá a miniszter. (A vadmadár-átvonulás miatt veszélyeztetett Hortobágyi Nemzeti Parkban minden elhullott madarat megvizsgálnak és jelentést tesznek róla.)
Az agrártárca bővített vizsgálati tervet nyújtott be az Európai Bizottságnak: összesen 11 ezer mintát vizsgálnak meg az Országos Állat-egészségügyi Intézetben 2006. január 31-ig, a költségek felét az EU társfinanszírozásban állja. Ha a betegség megjelenne, a klasszikus állat-egészségügyi védelemmel, az állatok kártalanítás melletti megsemmisítésével kell védekezni - tette hozzá a tárca vezetője. Rácz Jenő hangsúlyozta: a lakosság madárinfluenza elleni preventív oltására nincs szükség, az említett intézkedési terv a nulladik fázisánál tart, hiszen a betegség emberről emberre még nem terjed. A kormány így is megrendelte a megfelelő mennyiségű gyógyszert, és készen van az az oltóanyag-technika, amellyel egy esetleges járvány esetén védővakcinát lehet itthon előállítani.
Annak az oltóanyagnak a tesztjéről, illetve az ezzel elért ellenanyag-termelésről, amit száz emberrel együtt maga a miniszter is megkapott, Rácz Jenő elmondta: egy hét múlva várható az eredmény, s ha pozitív lesz, azonnal elkezdhető az anyag ipari mértékű gyártása - ez esetben a nagy nemzetközi érdeklődésnek megfelelően még az exportról is lehet majd tárgyalni.
A baromfipestis mellett a madárinfluenza az a betegség, amely bejelentési kötelezettséggel jár, és esetében kiirtandó az állomány, százszázalékos állami kártérítés mellett - mondta lapunknak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon még nem volt ilyen eset. Korábban vadmadarakban regisztrálták ugyan a betegséget, de gondokat nem okozott. Magyar részről a romániai eredetű import, illetve az EU részéről a török import betiltása jelképes intézkedés volt - tette hozzá -, hiszen Romániából nem jön be szárnyashús Magyarországra (inkább tőlünk kerül oda), s Törökországból sem jellemző a baromfiexport az EU-ba. A szakember a közelmúltbeli holland, illetve a tavalyi amerikai példa alapján nem tart attól, hogy a betegség felbukkanása nyomán veszélybe kerülne a 400 millió dolláros baromfiexport, mivel általában csak a fertőzött állomány környékén rendelik el a karantént. Hőkezelésre a vírus elpusztul, megsütve tehát akár fogyasztható is a fertőzöttnek számító állat húsa.
A magyar baromfiágazat csődjét jelentené, ha hazánkban is megjelenne a madárinfluenza - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő termelő. A betegség megjelenése esetén azonnal importtilalmat vezetnének be a Magyarországról származó termékekre, aminek gazdasági következményei beláthatatlanok, hiszen termelők, feldolgozók vesztenék el piacaikat, s mennének tönkre. Különösen kedvezőtlenül érintené az olyan ágazatokat, mint a kacsa- és libatenyésztés, ezek ugyanis főként exportra termelnek, így itt teljes termeléskieséssel járna a betegség. Románia keleti országrészének több megyéjében beutazási tilalmat rendeltek el - derül ki a Külügyminisztérium hétfői közleményéből.
A tárca felhívja a magyar állampolgárok figyelmét, hogy utazásuk előtt a Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi együttműködési főosztályától kérjenek tájékoztatást, mivel a helyzet óráról órára változik. Számos óvintézkedést tettek: megtiltották minden baromfiból származó készítmény bejuttatását az országba, de a repülőtereken is átvizsgálnak minden csomagot, amelyet Romániából, Törökországból, valamint a Távol-Keletről kívánnak behozni. Eddig hat szállítmányt tartottak vissza a magyar-román határon, ezeknek nem Magyarország volt a célországa.
Már a múlt héten életbe léptették, de csak most jelentették be azt a magyar intézkedést, amelynek értelmében madárinfluenza-gyanú miatt tilos Romániából szárnyashúst behozni az országba, noha a betegség jelenlétét egyelőre nem bizonyították be. Egyebek mellett ez derült ki Gráf József földművelésügyi és Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnapi közös sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartottak, hogy az ügyben egyeztettek a miniszterelnökkel. Állatbetegségről van szó - hangsúlyozták a miniszterek -, nincs olyan információ, amely azt bizonyítaná, hogy humánbetegséggel állunk szemben. A kormánynak február óta van járványterve, kifejezetten madárinfluenza-világjárványra vonatkozóan, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak.
A kór okozója a H5N1 altípusba tartozó vírus - emlékeztetett Gráf József -, ezt a kezdeti időszakban Belső-Mongólia és Kína területén észlelték, később Oroszországban, Kazahsztánban is. A magyar hatóságok több készenléti gyakorlatot is tartottak már az esetleg meghozandó intézkedésekre vonatkozóan EU-szakértők, illetve az összes megye társhatósága részvételével (a következő e hónapban Debrecenben lesz). Egyelőre kicsi a kockázata annak, hogy a vadmadarak behurcolják a vírust, de minden EU-tagállamban intenzív vizsgálatot kell végezni a baromfi- és a vadmadárállományokban és az állat-egészségügyi készenléti terveket is aktualizálni kell - tette hozzá a miniszter. (A vadmadár-átvonulás miatt veszélyeztetett Hortobágyi Nemzeti Parkban minden elhullott madarat megvizsgálnak és jelentést tesznek róla.)
Az agrártárca bővített vizsgálati tervet nyújtott be az Európai Bizottságnak: összesen 11 ezer mintát vizsgálnak meg az Országos Állat-egészségügyi Intézetben 2006. január 31-ig, a költségek felét az EU társfinanszírozásban állja. Ha a betegség megjelenne, a klasszikus állat-egészségügyi védelemmel, az állatok kártalanítás melletti megsemmisítésével kell védekezni - tette hozzá a tárca vezetője. Rácz Jenő hangsúlyozta: a lakosság madárinfluenza elleni preventív oltására nincs szükség, az említett intézkedési terv a nulladik fázisánál tart, hiszen a betegség emberről emberre még nem terjed. A kormány így is megrendelte a megfelelő mennyiségű gyógyszert, és készen van az az oltóanyag-technika, amellyel egy esetleges járvány esetén védővakcinát lehet itthon előállítani.
Annak az oltóanyagnak a tesztjéről, illetve az ezzel elért ellenanyag-termelésről, amit száz emberrel együtt maga a miniszter is megkapott, Rácz Jenő elmondta: egy hét múlva várható az eredmény, s ha pozitív lesz, azonnal elkezdhető az anyag ipari mértékű gyártása - ez esetben a nagy nemzetközi érdeklődésnek megfelelően még az exportról is lehet majd tárgyalni.
A baromfipestis mellett a madárinfluenza az a betegség, amely bejelentési kötelezettséggel jár, és esetében kiirtandó az állomány, százszázalékos állami kártérítés mellett - mondta lapunknak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon még nem volt ilyen eset. Korábban vadmadarakban regisztrálták ugyan a betegséget, de gondokat nem okozott. Magyar részről a romániai eredetű import, illetve az EU részéről a török import betiltása jelképes intézkedés volt - tette hozzá -, hiszen Romániából nem jön be szárnyashús Magyarországra (inkább tőlünk kerül oda), s Törökországból sem jellemző a baromfiexport az EU-ba. A szakember a közelmúltbeli holland, illetve a tavalyi amerikai példa alapján nem tart attól, hogy a betegség felbukkanása nyomán veszélybe kerülne a 400 millió dolláros baromfiexport, mivel általában csak a fertőzött állomány környékén rendelik el a karantént. Hőkezelésre a vírus elpusztul, megsütve tehát akár fogyasztható is a fertőzöttnek számító állat húsa.
A magyar baromfiágazat csődjét jelentené, ha hazánkban is megjelenne a madárinfluenza - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő termelő. A betegség megjelenése esetén azonnal importtilalmat vezetnének be a Magyarországról származó termékekre, aminek gazdasági következményei beláthatatlanok, hiszen termelők, feldolgozók vesztenék el piacaikat, s mennének tönkre. Különösen kedvezőtlenül érintené az olyan ágazatokat, mint a kacsa- és libatenyésztés, ezek ugyanis főként exportra termelnek, így itt teljes termeléskieséssel járna a betegség. Románia keleti országrészének több megyéjében beutazási tilalmat rendeltek el - derül ki a Külügyminisztérium hétfői közleményéből.
A tárca felhívja a magyar állampolgárok figyelmét, hogy utazásuk előtt a Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi együttműködési főosztályától kérjenek tájékoztatást, mivel a helyzet óráról órára változik. Számos óvintézkedést tettek: megtiltották minden baromfiból származó készítmény bejuttatását az országba, de a repülőtereken is átvizsgálnak minden csomagot, amelyet Romániából, Törökországból, valamint a Távol-Keletről kívánnak behozni. Eddig hat szállítmányt tartottak vissza a magyar-román határon, ezeknek nem Magyarország volt a célországa.
