Hunter
Feltérképezik a Jeges-tenger élővilágát
Élő őskövületek és egzotikus új fajok elveszett világát tárhatja fel a Jeges-tenger mélységeinek egy új felmérése, jelentették be tudósok. A hatalmas állóvíz évezredek óta mozdulatlan, meredek szirtek veszik körül és jég fedi.
A nemzetközi tervezet magában foglal egy Kanadához közeli 3800 méteres szakadékot, melyet a világ legősibb tengervizeként emlegetnek a projekt vezetői, az Alaszka Egyetem tudósai. A területen sok faj van kitéve a globális felmelegedés veszélyeinek, ezért a Jeges-tenger élővilágának lenyomozására robot tengeralattjárókat és hangradart fognak alkalmazni.
"Olyan ez mint egy hűtőszekrény, ahol a változás sokkal lassabban ment végbe, mint a világ más óceánjaiban" - mondta Russ Hopcroft kutató, hozzátéve, hogy a felmérés könnyen megduplázhatja a sarkvidék ismert fajainak számát. A kutatás egy 1 milliárd dolláros globális felmérés, a CoML (Census of Marine Life) része, amit kormányok, cégek és magánszemélyek finanszíroznak. Az északi-sarki tervezet 600 000 dollárt kapott az induláshoz az Alfred Sloan Alapítványtól.
Ron O'Dor, az 53 nemzetet tömörítő CoML vezető tudósa szerint a sarkvidék vizei olyan lényeket is rejthetnek, melyeket csak kövületekből ismerünk, mint például a túlméretezett pinceászkára hasonlító trilobiták, melyek 300 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat. O'Dor szerint új medúza, óriáspolip, plankton és alga fajokat találhatnak az alig feltérképezett óceánban. "Könnyen lehet, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően ez lesz az utolsó esélyünk az északi sarkvidék tanulmányozására" - tette hozzá.
Az ENSZ modelljei szerint a globális felmelegedés következtében 2100-ra az Északi-sark nagy része jégmentessé válik. A Jeges-tengerben egy oroszok által elvégzett felmérésekből körülbelül 7000 fajt ismernek. A sarkvidék vizének hőmérséklete szinte egész évben nulla fok körüli, így nem valószínű, hogy kereskedelmi méretű, eddig ismeretlen halállományt rejtene. A Kanadai-medence maga egy rejtély, mivel Bering-szoros által el van vágva a Csendes-óceántól, valamint mély gerincekkel és szorosokkal a jóval távolabbi északi Atlanti-óceán áramlataitól is. "Ez a víz sokkal elszigeteltebb, mint a világ óceánjainak bármelyik más része, beleértve a déli-sarki vizeket is" - mondta Bodil Bluhm, az Alaszka Egyetem kutatója.
A nemzetközi tervezet magában foglal egy Kanadához közeli 3800 méteres szakadékot, melyet a világ legősibb tengervizeként emlegetnek a projekt vezetői, az Alaszka Egyetem tudósai. A területen sok faj van kitéve a globális felmelegedés veszélyeinek, ezért a Jeges-tenger élővilágának lenyomozására robot tengeralattjárókat és hangradart fognak alkalmazni.
"Olyan ez mint egy hűtőszekrény, ahol a változás sokkal lassabban ment végbe, mint a világ más óceánjaiban" - mondta Russ Hopcroft kutató, hozzátéve, hogy a felmérés könnyen megduplázhatja a sarkvidék ismert fajainak számát. A kutatás egy 1 milliárd dolláros globális felmérés, a CoML (Census of Marine Life) része, amit kormányok, cégek és magánszemélyek finanszíroznak. Az északi-sarki tervezet 600 000 dollárt kapott az induláshoz az Alfred Sloan Alapítványtól.
Ron O'Dor, az 53 nemzetet tömörítő CoML vezető tudósa szerint a sarkvidék vizei olyan lényeket is rejthetnek, melyeket csak kövületekből ismerünk, mint például a túlméretezett pinceászkára hasonlító trilobiták, melyek 300 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat. O'Dor szerint új medúza, óriáspolip, plankton és alga fajokat találhatnak az alig feltérképezett óceánban. "Könnyen lehet, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően ez lesz az utolsó esélyünk az északi sarkvidék tanulmányozására" - tette hozzá.
Az ENSZ modelljei szerint a globális felmelegedés következtében 2100-ra az Északi-sark nagy része jégmentessé válik. A Jeges-tengerben egy oroszok által elvégzett felmérésekből körülbelül 7000 fajt ismernek. A sarkvidék vizének hőmérséklete szinte egész évben nulla fok körüli, így nem valószínű, hogy kereskedelmi méretű, eddig ismeretlen halállományt rejtene. A Kanadai-medence maga egy rejtély, mivel Bering-szoros által el van vágva a Csendes-óceántól, valamint mély gerincekkel és szorosokkal a jóval távolabbi északi Atlanti-óceán áramlataitól is. "Ez a víz sokkal elszigeteltebb, mint a világ óceánjainak bármelyik más része, beleértve a déli-sarki vizeket is" - mondta Bodil Bluhm, az Alaszka Egyetem kutatója.