SG.hu·
Sivatagi show-t tartott az utasszállító űrhajó
Bemutatkozott Burt Rutan, a kiváló repülőgép tervező futurisztikus kinézetű űrhajója, ami három embert repíthet a legvégső határ felé. Rutan építette az első olyan repülőgépet is, amely leszállás nélkül körülrepülte a világot.
A projekt, ami mindeddig szép csendesen haladt előre Rutan vállalkozásánál, a kaliforniai Mojave-sivatagban található Scaled Composites-nél, a legutóbbi és legkiforrottabb nevező arra a 10 millió dolláros díjra, amit az első újrahasznosítható magán finanszírozású űrhajó elkészítője kap, aki három héten belül kétszer szuborbitális magasságokba tud juttatni háromfőnyi legénységet.
"Ha valaki képes rá, akkor ez az a társaság" - nyilatkozott Brian Chase, a washingtoni Nemzeti Űrtársaság vezérigazgatója. Átállni a szuborbitális rendszerekről az orbitálisra újabb nagy kihívást jelent, azonban "ha sikerrel járnak, az már jelentős lépés lenne a privát űrhajózás megvalósítása felé" - tette hozzá.
A manőverezést fokozó felfelé hajló szárnyvégek és a pilótafülkét pettyező kis kerek ablakok Rutan SpaceShipOne névre keresztelt űrrepülőjén sokkal inkább emlékeztetnek egy repülőgépre, mint egy hagyományos rakétára vagy kapszulára.
A próbarepülést egy dupla hajtóműves, nagy magasságú kutató repülőgépről, a szintén Rutan által kifejlesztett White Knight-ról indították. Ezek a próbautak tavaly nyár óta zajlanak, közönség előtt azonban csak a múlt héten mutatkozott be gép. A kissé véznának tűnő repülő 3000 méterre szállt fel, majd finoman, spirális mozgással szállt le, sokkal inkább egy siklóra, mintsem egy sugárhajtású gépre jellemző stílusban. Rutan elmondása szerint a SpaceShipOne ugyan ilyen módon fog leszállni.
A SpaceShipOne és szálllítójárműve, a White Knight (fehér lovag)
A program költségei - melyet egy magát megnevezni nem kívánó támogató vállalt - még nem ismertek, bár a vállalkozás honlapján található utalás szerint "nagyjából egy Szojuz utazás költségeit teszi ki", ami az eddigi űrturisták példájából kiindulva 20 millió dollárt jelent. A kutatási programként kezelt SpaceShipOne fedélzetére egyelőre nem válthatók jegyek, mindazonáltal a projekt befejezésekor már mindenki számára elérhetők lesznek a kereskedelmi működtetés költségeiről szóló információk.
"A bemutatóval nem szponzorokat keresünk, és nem is árulunk semmit. Egy fontos kutatási program közepén járunk, hogy meglássuk eljuthat-e ember a világűrbe a költséges kormányzati programok igénybevétele nélkül" - magyarázta Rutan.
Rutan 1999-ben kezdett el a SpaceShipOne-on dolgozni és pontosan két évvel ezelőtt talált tőkeerős támogatót a projekt számára. Célja nem prototípusok, hanem egy működő űrhajó megépítése volt.
A SpaceShipOne-t három ember űrbe szállítására tervezték
A SpaceShipOne pilótafülkéje
"Nem akartam elkezdeni a programot, amíg nem voltam biztos benne, hogy meg is valósítható" - mondta Rutan. "Ha én képes leszek végigvinni egy ilyen kis céggel, akkor számos ember mondhatja majd, 'Igen, ezt én is meg tudom csinálni".
A Scaled Composites, melyet Rutan 14 évvel ezelőtt alapított, több tucat repülőgép prototípust tervezett és épített már meg, többek között a Proteus nagymagasságú kutató repülőgépet, ami számos magassági rekordot állított fel 1000 kilós rakománnyal megterhelve. De említhetjük az Adam Model 309 business repülőgépet, a Starship1-et, a Predator mezőgazdasági repülőt, a CM-44 ember nélküli repülőjárművet, a Scarab Model 324 felderítő robotrepülőt és a Voyager-t, ami 1986-ban üzemanyag-felvétel nélkül körberepülte a földgolyót.
A SpaceShipOne hajtóműve kaliforniai tesztelés közben
A SpaceShipOne hajtóműve a tervek szerint egy hibrid rakéta lesz, amit a SpaceDev-vel közösen fejlesztenek. Jim Benson, a SpaceDev elnöke szerint a hibrid hajtóanyag nem csupán azért ideális, mert képes eljuttatni a gépet a kívánt magasságig, de rendkívül biztonságosnak is mondható a folyékony, vagy szilárd hajtóanyagú rakétákhoz képest, melyek bár nagyobb teljesítményre képesek, mindamellett hogy költségesek is, a hibriddel ellentétben fel is robbanhatnak.
A projekt, ami mindeddig szép csendesen haladt előre Rutan vállalkozásánál, a kaliforniai Mojave-sivatagban található Scaled Composites-nél, a legutóbbi és legkiforrottabb nevező arra a 10 millió dolláros díjra, amit az első újrahasznosítható magán finanszírozású űrhajó elkészítője kap, aki három héten belül kétszer szuborbitális magasságokba tud juttatni háromfőnyi legénységet.
"Ha valaki képes rá, akkor ez az a társaság" - nyilatkozott Brian Chase, a washingtoni Nemzeti Űrtársaság vezérigazgatója. Átállni a szuborbitális rendszerekről az orbitálisra újabb nagy kihívást jelent, azonban "ha sikerrel járnak, az már jelentős lépés lenne a privát űrhajózás megvalósítása felé" - tette hozzá.
A manőverezést fokozó felfelé hajló szárnyvégek és a pilótafülkét pettyező kis kerek ablakok Rutan SpaceShipOne névre keresztelt űrrepülőjén sokkal inkább emlékeztetnek egy repülőgépre, mint egy hagyományos rakétára vagy kapszulára.
A próbarepülést egy dupla hajtóműves, nagy magasságú kutató repülőgépről, a szintén Rutan által kifejlesztett White Knight-ról indították. Ezek a próbautak tavaly nyár óta zajlanak, közönség előtt azonban csak a múlt héten mutatkozott be gép. A kissé véznának tűnő repülő 3000 méterre szállt fel, majd finoman, spirális mozgással szállt le, sokkal inkább egy siklóra, mintsem egy sugárhajtású gépre jellemző stílusban. Rutan elmondása szerint a SpaceShipOne ugyan ilyen módon fog leszállni.
A SpaceShipOne és szálllítójárműve, a White Knight (fehér lovag)
A program költségei - melyet egy magát megnevezni nem kívánó támogató vállalt - még nem ismertek, bár a vállalkozás honlapján található utalás szerint "nagyjából egy Szojuz utazás költségeit teszi ki", ami az eddigi űrturisták példájából kiindulva 20 millió dollárt jelent. A kutatási programként kezelt SpaceShipOne fedélzetére egyelőre nem válthatók jegyek, mindazonáltal a projekt befejezésekor már mindenki számára elérhetők lesznek a kereskedelmi működtetés költségeiről szóló információk.
"A bemutatóval nem szponzorokat keresünk, és nem is árulunk semmit. Egy fontos kutatási program közepén járunk, hogy meglássuk eljuthat-e ember a világűrbe a költséges kormányzati programok igénybevétele nélkül" - magyarázta Rutan.
Rutan 1999-ben kezdett el a SpaceShipOne-on dolgozni és pontosan két évvel ezelőtt talált tőkeerős támogatót a projekt számára. Célja nem prototípusok, hanem egy működő űrhajó megépítése volt.
A SpaceShipOne-t három ember űrbe szállítására tervezték
A SpaceShipOne pilótafülkéje
"Nem akartam elkezdeni a programot, amíg nem voltam biztos benne, hogy meg is valósítható" - mondta Rutan. "Ha én képes leszek végigvinni egy ilyen kis céggel, akkor számos ember mondhatja majd, 'Igen, ezt én is meg tudom csinálni".
A Scaled Composites, melyet Rutan 14 évvel ezelőtt alapított, több tucat repülőgép prototípust tervezett és épített már meg, többek között a Proteus nagymagasságú kutató repülőgépet, ami számos magassági rekordot állított fel 1000 kilós rakománnyal megterhelve. De említhetjük az Adam Model 309 business repülőgépet, a Starship1-et, a Predator mezőgazdasági repülőt, a CM-44 ember nélküli repülőjárművet, a Scarab Model 324 felderítő robotrepülőt és a Voyager-t, ami 1986-ban üzemanyag-felvétel nélkül körberepülte a földgolyót.
A SpaceShipOne hajtóműve kaliforniai tesztelés közben
A SpaceShipOne hajtóműve a tervek szerint egy hibrid rakéta lesz, amit a SpaceDev-vel közösen fejlesztenek. Jim Benson, a SpaceDev elnöke szerint a hibrid hajtóanyag nem csupán azért ideális, mert képes eljuttatni a gépet a kívánt magasságig, de rendkívül biztonságosnak is mondható a folyékony, vagy szilárd hajtóanyagú rakétákhoz képest, melyek bár nagyobb teljesítményre képesek, mindamellett hogy költségesek is, a hibriddel ellentétben fel is robbanhatnak.
