SG.hu·
Európai cég is esélyt kaphat a NASA emberes küldetéseinek kiszolgálására
A Boeing Starliner bizonytalan jövője és a Blue Origin lassú fejlesztései miatt egy európai vállalat is esélyt láthat arra, hogy belépjen az emberes űrszállítás piacára.
A NASA hat évvel ezelőtt óriási megkönnyebbüléssel fogadta, amikor a SpaceX sikeresen elindította Doug Hurleyt és Bob Behnkent a Nemzetközi Űrállomásra. A Crew Dragon biztonságos visszatérésével az amerikai űrügynökség csaknem egy évtized után ismét saját képességgel rendelkezett arra, hogy embereket juttasson Föld körüli pályára. A NASA a több milliárd dolláros, 2014-ben odaítélt szerződésekkel azt remélte, hogy két megbízható szolgáltató is kialakul az alacsony Föld körüli pályára történő személyszállítás területén: a SpaceX és a Boeing. A Boeing azonban mind a mai napig nem hajtott végre sikeres emberes tesztrepülést. A Starliner 2024-es, veszélyes tesztküldetését később súlyos rendellenességnek minősítették, és a jelenlegi várakozások szerint a jármű legkorábban 2028-ban repülhet ismét űrhajósokkal.
Mivel a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésének befejezését a 2030-as évek elejére tervezik, a NASA több amerikai vállalattal együttműködve dolgozik kereskedelmi űrállomások fejlesztésén. Ennek részeként a cégeknek azt is meg kell oldaniuk, miként szállítják majd az űrhajósokat ezekre az állomásokra és vissza a Földre. Néhány ilyen létesítmény akár már 2030-ban pályára állhat. Ez azonban jóval bonyolultabb feladatnak bizonyul, mint amilyennek elsőre látszik.
A kereskedelmi űrállomások fejlesztésében jelenleg az Axiom Space, a Vast Space, a Voyager, a Blue Origin és a SpaceX számít a legfontosabb szereplőknek. Az Axiom Space már korábban is együttműködött a SpaceX-szel, amikor magánűrhajósokat szállított Crew Dragonnal a Nemzetközi Űrállomásra, míg a Vast Space szintén Dragon kapszulákat kíván használni első saját űrállomásainak kiszolgálására. A SpaceX pedig várhatóan a Starshipet is felajánlhatja egy jövőbeli kereskedelmi űrállomás alapjaként, amennyiben részt vesz a NASA programjában. Első pillantásra a Crew Dragon tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak a 2030-as évek kereskedelmi űrállomásai számára, ugyanakkor több komoly kérdés is felmerül.
Az egyik legfontosabb ezek közül az elérhetőség. Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke korábban kijelentette, hogy a Crew Dragon és a Falcon 9 rakéta gyártása nem folytatódik korlátlan ideig. A vállalat néhány éven belül fokozatosan a Starship rendszerre áll át, így a Crew Dragon és a Falcon 9 akár kevesebb mint egy évtizeden belül kikerülhet a flottából. Felmerül a kérdés, hogy embereket szállíthat-e majd a Starship. Elméletileg igen, de erre valószínűleg csak a 2030-as évek közepére kerülhet sor. Emellett egy ekkora méretű Starship dokkolása kisebb kereskedelmi űrállomásokhoz komoly műszaki kihívásokat jelentene.
A NASA természetesen szeretné, ha a Crew Dragon minél hosszabb ideig szolgálatban maradna, és ebben bizonyos befolyással is rendelkezik. Ugyanakkor a SpaceX fokozatosan szinte minden indítását át kívánja helyezni a Starship rendszerre. Ez először a Starlink műholdakat érinti, később pedig a többi kereskedelmi küldetést is. Ebben az esetben a vállalatnak gyakorlatilag csak a Crew Dragon kiszolgálása érdekében kellene fenntartania a Falcon 9 gyártósorát, ami jelentősen megemelné az indítások költségét. Bár a Crew Dragon pontos ára üzleti titoknak számít, több iparági forrás szerint az emberes küldetések költsége az elmúlt években már most is számottevően emelkedett.
Ezek az aggályok jelenleg az iparág egyik legfontosabb kérdését jelentik. Egy űrállomás üzemeltetésének legnagyobb költségét ugyanis nem maga az állomás, hanem a személyzet és a rakomány biztonságos oda- és visszaszállítása jelenti. A fejlesztők jelenleg nem biztosak abban, hogy a Crew Dragon hosszú távon is rendelkezésre áll majd, emellett a Falcon 9 jövője és a verseny hiánya miatt az árak emelkedésétől is tartanak. "Ebből még komoly katasztrófa lehet" - fogalmazott egy iparági szereplő a Crew Dragon 2030-as évekbeli elérhetőségével kapcsolatban.
A lehetséges alternatívák egyelőre korántsem ideálisak. A Boeing Starliner ugyan idővel szolgálatba állhat, de nem világos, hogy a vállalat hosszú távon mennyire elkötelezett a program mellett. A Boeing már másfél évvel ezelőtt elkezdte értékesítésre kínálni egyes űripari üzletágait, köztük a Starlinert is. Üzlet azonban eddig nem született, mert a vállalat a hírek szerint túl magas árat kért. Még ha a SpaceX emeli is a Crew Dragon árait, kevéssé valószínű, hogy a Boeing megbízhatóság vagy költségek terén versenyezni tudna vele. A Dragon már közel húsz sikeres küldetést teljesített. A Starliner egyik jelentős hátránya, hogy hajtóműrendszerének nagy része a szervizmodulban található. Ezt a légkörbe való visszatérés előtt leválasztják és megsemmisül, így a rendkívül drága egységet minden repülés után egy újra kell gyártani. Ezzel szemben a Crew Dragon egyszerűbb "trunk" moduljának cseréje jóval olcsóbb.
Egy másik lehetséges szereplő a Blue Origin. Jeff Bezos vállalata már évek óta csendben dolgozik egy emberes űrhajón, amelyet a New Glenn hordozórakéta indítana. Bár erről kevés hivatalos információ látott napvilágot, a Blue Origin 2021-ben megállapodást kötött a NASA-val, hogy hozzáférhessen az Orion űrhajó optikai és navigációs rendszereinek egyes adataihoz és szoftvereihez. Logikusnak tűnik, hogy ha Jeff Bezos valóban emberek millióinak űrbeli munkáját képzeli el a jövőben, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül az emberes szállítás kérdését sem. Ennek ellenére senki sem tudja biztosan, mennyi idő szükséges egy ilyen űrhajó kifejlesztéséhez. Emellett a New Glenn indítási költségei várhatóan szintén igen magasak lesznek.
Ha ezek a lehetőségek nem bizonyulnak elegendőnek, a NASA és a kereskedelmi űrállomások fejlesztői akár Európa felé is fordulhatnak. A múlt héten a The Exploration Company megnyitotta új irodáját a texasi Webster városában. A Johnson Űrközpont közelében található létesítmény avatásán a vállalat alapítója, Hélène Huby elmondta, hogy Houston akár az emberes űrhajó fejlesztésének központja is lehet. A vállalat már elnyerte az Európai Űrügynökség támogatását a Nyx nevű teherszállító űrhajó fejlesztésére, amely ellátmányt szállítana a Nemzetközi Űrállomásra. Az első küldetésre várhatóan 2028 végén vagy 2029-ben kerülhet sor.
Huby soha nem titkolta, hogy hosszabb távon emberes változatot is szeretne építeni. "Nagyon jól látható, hogy az Egyesült Államokban óriási igény lenne egy újabb emberes űrhajóra, és senki sem tudja biztosan, hogy a Dragon meddig marad szolgálatban" - mondta. "És még ha a Dragon tovább is repül, amit őszintén remélek, mert fantasztikus jármű, akkor is jót tenne az iparágnak egy kis verseny. Ráadásul a Boeing jövője ezen a területen jelenleg meglehetősen bizonytalan." Huby célja, hogy az Európai Űrügynökségtől és a NASA-tól is fejlesztési támogatást szerezzen az emberes űrhajóhoz, majd erre építve további magántőkét vonjon be. Becslése szerint a program nagyjából nyolc évet és mintegy 4 milliárd dollárt igényel.
Első hallásra ez ambiciózus tervnek tűnhet, ugyanakkor Huby az elmúlt években bizonyította, hogy képes megszerezni az európai döntéshozók támogatását, és mára az egyik legesélyesebb szereplővé vált Európa saját emberes űrhajójának fejlesztésében. Az irodaavatón jelen volt az Axiom Space és a Voyager több képviselője is. Mindkét vállalat már kötött megállapodást a Nyx teherszállító szolgáltatásainak igénybevételéről. Ha a rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, könnyen elképzelhető, hogy később emberes küldetésekre is szerződnek a The Exploration Companyval.
A NASA hat évvel ezelőtt óriási megkönnyebbüléssel fogadta, amikor a SpaceX sikeresen elindította Doug Hurleyt és Bob Behnkent a Nemzetközi Űrállomásra. A Crew Dragon biztonságos visszatérésével az amerikai űrügynökség csaknem egy évtized után ismét saját képességgel rendelkezett arra, hogy embereket juttasson Föld körüli pályára. A NASA a több milliárd dolláros, 2014-ben odaítélt szerződésekkel azt remélte, hogy két megbízható szolgáltató is kialakul az alacsony Föld körüli pályára történő személyszállítás területén: a SpaceX és a Boeing. A Boeing azonban mind a mai napig nem hajtott végre sikeres emberes tesztrepülést. A Starliner 2024-es, veszélyes tesztküldetését később súlyos rendellenességnek minősítették, és a jelenlegi várakozások szerint a jármű legkorábban 2028-ban repülhet ismét űrhajósokkal.
Mivel a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésének befejezését a 2030-as évek elejére tervezik, a NASA több amerikai vállalattal együttműködve dolgozik kereskedelmi űrállomások fejlesztésén. Ennek részeként a cégeknek azt is meg kell oldaniuk, miként szállítják majd az űrhajósokat ezekre az állomásokra és vissza a Földre. Néhány ilyen létesítmény akár már 2030-ban pályára állhat. Ez azonban jóval bonyolultabb feladatnak bizonyul, mint amilyennek elsőre látszik.
A kereskedelmi űrállomások fejlesztésében jelenleg az Axiom Space, a Vast Space, a Voyager, a Blue Origin és a SpaceX számít a legfontosabb szereplőknek. Az Axiom Space már korábban is együttműködött a SpaceX-szel, amikor magánűrhajósokat szállított Crew Dragonnal a Nemzetközi Űrállomásra, míg a Vast Space szintén Dragon kapszulákat kíván használni első saját űrállomásainak kiszolgálására. A SpaceX pedig várhatóan a Starshipet is felajánlhatja egy jövőbeli kereskedelmi űrállomás alapjaként, amennyiben részt vesz a NASA programjában. Első pillantásra a Crew Dragon tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak a 2030-as évek kereskedelmi űrállomásai számára, ugyanakkor több komoly kérdés is felmerül.
Az egyik legfontosabb ezek közül az elérhetőség. Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke korábban kijelentette, hogy a Crew Dragon és a Falcon 9 rakéta gyártása nem folytatódik korlátlan ideig. A vállalat néhány éven belül fokozatosan a Starship rendszerre áll át, így a Crew Dragon és a Falcon 9 akár kevesebb mint egy évtizeden belül kikerülhet a flottából. Felmerül a kérdés, hogy embereket szállíthat-e majd a Starship. Elméletileg igen, de erre valószínűleg csak a 2030-as évek közepére kerülhet sor. Emellett egy ekkora méretű Starship dokkolása kisebb kereskedelmi űrállomásokhoz komoly műszaki kihívásokat jelentene.
A NASA természetesen szeretné, ha a Crew Dragon minél hosszabb ideig szolgálatban maradna, és ebben bizonyos befolyással is rendelkezik. Ugyanakkor a SpaceX fokozatosan szinte minden indítását át kívánja helyezni a Starship rendszerre. Ez először a Starlink műholdakat érinti, később pedig a többi kereskedelmi küldetést is. Ebben az esetben a vállalatnak gyakorlatilag csak a Crew Dragon kiszolgálása érdekében kellene fenntartania a Falcon 9 gyártósorát, ami jelentősen megemelné az indítások költségét. Bár a Crew Dragon pontos ára üzleti titoknak számít, több iparági forrás szerint az emberes küldetések költsége az elmúlt években már most is számottevően emelkedett.
Ezek az aggályok jelenleg az iparág egyik legfontosabb kérdését jelentik. Egy űrállomás üzemeltetésének legnagyobb költségét ugyanis nem maga az állomás, hanem a személyzet és a rakomány biztonságos oda- és visszaszállítása jelenti. A fejlesztők jelenleg nem biztosak abban, hogy a Crew Dragon hosszú távon is rendelkezésre áll majd, emellett a Falcon 9 jövője és a verseny hiánya miatt az árak emelkedésétől is tartanak. "Ebből még komoly katasztrófa lehet" - fogalmazott egy iparági szereplő a Crew Dragon 2030-as évekbeli elérhetőségével kapcsolatban.
A lehetséges alternatívák egyelőre korántsem ideálisak. A Boeing Starliner ugyan idővel szolgálatba állhat, de nem világos, hogy a vállalat hosszú távon mennyire elkötelezett a program mellett. A Boeing már másfél évvel ezelőtt elkezdte értékesítésre kínálni egyes űripari üzletágait, köztük a Starlinert is. Üzlet azonban eddig nem született, mert a vállalat a hírek szerint túl magas árat kért. Még ha a SpaceX emeli is a Crew Dragon árait, kevéssé valószínű, hogy a Boeing megbízhatóság vagy költségek terén versenyezni tudna vele. A Dragon már közel húsz sikeres küldetést teljesített. A Starliner egyik jelentős hátránya, hogy hajtóműrendszerének nagy része a szervizmodulban található. Ezt a légkörbe való visszatérés előtt leválasztják és megsemmisül, így a rendkívül drága egységet minden repülés után egy újra kell gyártani. Ezzel szemben a Crew Dragon egyszerűbb "trunk" moduljának cseréje jóval olcsóbb.
Egy másik lehetséges szereplő a Blue Origin. Jeff Bezos vállalata már évek óta csendben dolgozik egy emberes űrhajón, amelyet a New Glenn hordozórakéta indítana. Bár erről kevés hivatalos információ látott napvilágot, a Blue Origin 2021-ben megállapodást kötött a NASA-val, hogy hozzáférhessen az Orion űrhajó optikai és navigációs rendszereinek egyes adataihoz és szoftvereihez. Logikusnak tűnik, hogy ha Jeff Bezos valóban emberek millióinak űrbeli munkáját képzeli el a jövőben, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül az emberes szállítás kérdését sem. Ennek ellenére senki sem tudja biztosan, mennyi idő szükséges egy ilyen űrhajó kifejlesztéséhez. Emellett a New Glenn indítási költségei várhatóan szintén igen magasak lesznek.
Ha ezek a lehetőségek nem bizonyulnak elegendőnek, a NASA és a kereskedelmi űrállomások fejlesztői akár Európa felé is fordulhatnak. A múlt héten a The Exploration Company megnyitotta új irodáját a texasi Webster városában. A Johnson Űrközpont közelében található létesítmény avatásán a vállalat alapítója, Hélène Huby elmondta, hogy Houston akár az emberes űrhajó fejlesztésének központja is lehet. A vállalat már elnyerte az Európai Űrügynökség támogatását a Nyx nevű teherszállító űrhajó fejlesztésére, amely ellátmányt szállítana a Nemzetközi Űrállomásra. Az első küldetésre várhatóan 2028 végén vagy 2029-ben kerülhet sor.
Huby soha nem titkolta, hogy hosszabb távon emberes változatot is szeretne építeni. "Nagyon jól látható, hogy az Egyesült Államokban óriási igény lenne egy újabb emberes űrhajóra, és senki sem tudja biztosan, hogy a Dragon meddig marad szolgálatban" - mondta. "És még ha a Dragon tovább is repül, amit őszintén remélek, mert fantasztikus jármű, akkor is jót tenne az iparágnak egy kis verseny. Ráadásul a Boeing jövője ezen a területen jelenleg meglehetősen bizonytalan." Huby célja, hogy az Európai Űrügynökségtől és a NASA-tól is fejlesztési támogatást szerezzen az emberes űrhajóhoz, majd erre építve további magántőkét vonjon be. Becslése szerint a program nagyjából nyolc évet és mintegy 4 milliárd dollárt igényel.
Első hallásra ez ambiciózus tervnek tűnhet, ugyanakkor Huby az elmúlt években bizonyította, hogy képes megszerezni az európai döntéshozók támogatását, és mára az egyik legesélyesebb szereplővé vált Európa saját emberes űrhajójának fejlesztésében. Az irodaavatón jelen volt az Axiom Space és a Voyager több képviselője is. Mindkét vállalat már kötött megállapodást a Nyx teherszállító szolgáltatásainak igénybevételéről. Ha a rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, könnyen elképzelhető, hogy később emberes küldetésekre is szerződnek a The Exploration Companyval.