SG.hu
Egy orosz hajóról irányíthatták a dán reptereket megzavaró drónokat
A francia miniszterelnök szerint a hajó egy „szellemflottához” tartozik, amelyet Oroszország elleni szankciók kijátszására használnak.
Franciaország őrizetbe vette egy olajszállító hajó kapitányát, amely a múlt héten több drónbehatolás során Dánia közelében hajózott. A hatóság közölte, hogy a kapitányt tengeri szabálysértések, többek között rendőri utasítások be nem tartása miatt hallgatják ki. Sébastien Lecornu francia miniszterelnök szerint a hajó az orosz „szellemflotta” része, amelyet Moszkva 2022-ben, Ukrajna teljes körű megszállása óta használ az energiaágazatra vonatkozó nyugati korlátozások kijátszására. "Köszönet a haditengerészeti kommandósoknak és a legénységnek, akik beavatkoztak... hogy a nyomozás részeként felszálljanak az orosz szellemflotta egyik tartályhajójára, amely jelenleg Saint-Nazaire előtt horgonyoz” - írta Lecornu az X-en. Elmondta, hogy két embert vettek őrizetbe.
A hajót a múlt héten Dánia partjainál követték nyomon, körülbelül ugyanabban az időben, amikor drónokat észleltek a dán légtérben katonai létesítmények közelében, ami a légi forgalom megszakadásához vezetett. A dán és a francia hatóságok nem voltak hajlandók kommentálni, hogy a hajó kapcsolatban állt-e a drónincidensekkel, de az európai vezetők az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy fontos a árnyékflotta hajóinak felszámolása a hibrid hadviselés elleni védekezés megerősítésének részeként.
"Az árnyékflottára való összpontosítás annyira fontos, hogy fokoznunk kell azt, különösen az elmúlt napokban történt események fényében” - mondta csütörtökön Sir Keir Starmer brit miniszterelnök egy koppenhágai vitafórumon, amelyen Emmanuel Macron francia elnök és más vezetők is részt vettek, és amelyen utaltak az orosz provokációkra. A francia ügyészek közleményükben azt állították, hogy a kapitányt és egy másik legénységi tagot lehetséges tengeri szabálysértések miatt hallgatnak ki, többek között azért, mert nem azonosították a hajó nemzetiségét, és nem engedelmeskedtek a rendőrség utasításainak.
A drónbehatolások közvetlen következményeként több dániai repülőtér forgalmát ideiglenesen fel kellett függeszteni, hogy elkerüljék az esetleges légiközlekedési baleseteket. A hatóságok a megszakításokat biztonsági okokkal indokolták, mivel a nagy méretű drónok komoly veszélyt jelentettek a polgári járatokra. A támadások tehát nem csupán katonai vagy hírszerzési célt szolgálhattak, hanem közvetlenül érintették az európai polgárok mindennapi életét és a kontinens közlekedési infrastruktúrájának biztonságát is.
A 244 méter hosszú tartályhajó többször is nevet és regisztrációt váltott, és a MarineTraffic hajókövető szolgáltatás szerint jelenleg Benin zászlaja alatt hajózik. A jelenleg Pushpa vagy Boracay néven ismert hajó szerepel az Oroszország ellen bevezetett brit és európai uniós szankciók listáján. Az EU Equasis hajózási adatbázisában a Pushpa tulajdonosaként és üzemeltetőjeként a Baaj Shipping Ltd szerepel. A hajót a múlt héten Dánia partjainál nyugat felé haladva követték nyomon. A MarineTraffic weboldala szerint szeptember 20-án indult el egy szentpétervári orosz olajterminálról, majd Dánia partjainál nyugat felé haladt tovább, és vasárnap óta Franciaország partjainál tartózkodik.
"A Pushpa tevékenységi profilja, beleértve a megerősített AIS-hamisítást, az identitásbeli ellentmondásokat és a többszörös kikötői rendellenességeket, megegyezik a tengeri kitérési taktikákhoz általában társított mintákkal” - írja Dimitris Ampatzidis, a Kpler tulajdonában lévő MarineTraffic elemzője az X-en. "Az Egyesült Királyság és az EU szankcióival, valamint a tisztázatlan osztályozási és P&I státusszal együtt tekintve a hajó hiteles megfelelési aggályokat vet fel” - utalt a védelmi és kártérítési biztosításra.
Macron nem volt hajlandó kommentálni, hogy a hajó kapcsolatban áll-e a dániai drónbehatolásokkal, csak annyit mondott, hogy „jó dolog”, hogy a francia hatóságok beavatkoztak, mivel „ez a legénység nagyon súlyos szabálysértéseket követett el”. Csütörtökön Starmerrel beszélgetve Macron azt mondta, hogy „rendkívül fontos, hogy fokozzuk a nyomást ezen az árnyékflottán azáltal, hogy összehangoljuk a válaszunkat. Amit az elmúlt napokban a haditengerészetünkkel tettünk, csak azért, hogy ellenőrzéseket végezzünk... egy hajót azonosítottunk, egy sor hajót, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy megfelelnek a nemzetközi szabályoknak, és ez nagyon konkrét eredményeket hozott” - mondta, anélkül, hogy konkrét hajóra utalt volna.
A dán hatóságok hivatalosan nem tudják, ki áll a múlt héten legalább négy éjszaka alatt repülőtereken és katonai létesítményeknél észlelt drónok mögött, csak annyit tudnak, hogy a „nagy” pilóta nélküli repülőgépeket egy „professzionális szereplő” indította. A szakértők és az európai tisztviselők fő elmélete szerint legalább néhány drón hajóról indult. Hasonló gyanújuk van a nyáron Észak-Németországban kritikus infrastruktúrák felett észlelt drónok sorozatával kapcsolatban is. A gyanú az orosz árnyékflotta olajszállító hajóira összpontosul, amelyek már több szabotázsincidenshez is köthetők a Balti-tengeren, amikor energia- és adatkábeleket, valamint csővezetékeket vágtak el.
Az európai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt években történt más, Oroszország által elkövetett feltételezett szabotázsok esetében is az volt a gyanú, hogy fiatal helyieket toboroztak, gyakran a közösségi médián keresztül, hogy pénzért hajtsanak végre a támadásokat. A dániai drónmegfigyeléseket különösen pimasznak tartják, mivel a pilóta nélküli repülőgépek - amelyek közül néhánynak 8 méteres szárnyfesztávolsága volt - éjszaka fényeket használtak, hogy a földről is jól láthatók legyenek.
Dánia kénytelen volt biztonsági segítséget kérni szövetségeseitől, köztük Svédországtól, Németországtól, Franciaországtól és az Egyesült Államoktól, hogy a két európai csúcstalálkozó a tervek szerint lezajlhasson Koppenhágában. Mette Frederiksen dán miniszterelnök nem volt hajlandó kommentálni, hogy gyanúba keveredtek-e az árnyékflotta hajói. De hozzátette: "Általánoságban elmondhatom, hogy sok problémával küzdünk az árnyékflottával kapcsolatban. Ez már régóta így van, különösen a Balti-tengeren. És nagyon szorosan együttműködünk, hogy megoldjuk ezt a helyzetet.”
Franciaország őrizetbe vette egy olajszállító hajó kapitányát, amely a múlt héten több drónbehatolás során Dánia közelében hajózott. A hatóság közölte, hogy a kapitányt tengeri szabálysértések, többek között rendőri utasítások be nem tartása miatt hallgatják ki. Sébastien Lecornu francia miniszterelnök szerint a hajó az orosz „szellemflotta” része, amelyet Moszkva 2022-ben, Ukrajna teljes körű megszállása óta használ az energiaágazatra vonatkozó nyugati korlátozások kijátszására. "Köszönet a haditengerészeti kommandósoknak és a legénységnek, akik beavatkoztak... hogy a nyomozás részeként felszálljanak az orosz szellemflotta egyik tartályhajójára, amely jelenleg Saint-Nazaire előtt horgonyoz” - írta Lecornu az X-en. Elmondta, hogy két embert vettek őrizetbe.
Remerciements à nos commandos Marine et aux équipages de la Marine nationale qui sont intervenus ce week-end à bord d'un pétrolier de la flotte fantőme russe, actuellement au mouillage au large de Saint-Nazaire, dans le cadre d’une enquête de pavillon.
— Sébastien Lecornu (@SebLecornu) October 2, 2025
Leur action a contribué au…
A hajót a múlt héten Dánia partjainál követték nyomon, körülbelül ugyanabban az időben, amikor drónokat észleltek a dán légtérben katonai létesítmények közelében, ami a légi forgalom megszakadásához vezetett. A dán és a francia hatóságok nem voltak hajlandók kommentálni, hogy a hajó kapcsolatban állt-e a drónincidensekkel, de az európai vezetők az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy fontos a árnyékflotta hajóinak felszámolása a hibrid hadviselés elleni védekezés megerősítésének részeként.
"Az árnyékflottára való összpontosítás annyira fontos, hogy fokoznunk kell azt, különösen az elmúlt napokban történt események fényében” - mondta csütörtökön Sir Keir Starmer brit miniszterelnök egy koppenhágai vitafórumon, amelyen Emmanuel Macron francia elnök és más vezetők is részt vettek, és amelyen utaltak az orosz provokációkra. A francia ügyészek közleményükben azt állították, hogy a kapitányt és egy másik legénységi tagot lehetséges tengeri szabálysértések miatt hallgatnak ki, többek között azért, mert nem azonosították a hajó nemzetiségét, és nem engedelmeskedtek a rendőrség utasításainak.
A drónbehatolások közvetlen következményeként több dániai repülőtér forgalmát ideiglenesen fel kellett függeszteni, hogy elkerüljék az esetleges légiközlekedési baleseteket. A hatóságok a megszakításokat biztonsági okokkal indokolták, mivel a nagy méretű drónok komoly veszélyt jelentettek a polgári járatokra. A támadások tehát nem csupán katonai vagy hírszerzési célt szolgálhattak, hanem közvetlenül érintették az európai polgárok mindennapi életét és a kontinens közlekedési infrastruktúrájának biztonságát is.
A 244 méter hosszú tartályhajó többször is nevet és regisztrációt váltott, és a MarineTraffic hajókövető szolgáltatás szerint jelenleg Benin zászlaja alatt hajózik. A jelenleg Pushpa vagy Boracay néven ismert hajó szerepel az Oroszország ellen bevezetett brit és európai uniós szankciók listáján. Az EU Equasis hajózási adatbázisában a Pushpa tulajdonosaként és üzemeltetőjeként a Baaj Shipping Ltd szerepel. A hajót a múlt héten Dánia partjainál nyugat felé haladva követték nyomon. A MarineTraffic weboldala szerint szeptember 20-án indult el egy szentpétervári orosz olajterminálról, majd Dánia partjainál nyugat felé haladt tovább, és vasárnap óta Franciaország partjainál tartózkodik.
"A Pushpa tevékenységi profilja, beleértve a megerősített AIS-hamisítást, az identitásbeli ellentmondásokat és a többszörös kikötői rendellenességeket, megegyezik a tengeri kitérési taktikákhoz általában társított mintákkal” - írja Dimitris Ampatzidis, a Kpler tulajdonában lévő MarineTraffic elemzője az X-en. "Az Egyesült Királyság és az EU szankcióival, valamint a tisztázatlan osztályozási és P&I státusszal együtt tekintve a hajó hiteles megfelelési aggályokat vet fel” - utalt a védelmi és kártérítési biztosításra.
Macron nem volt hajlandó kommentálni, hogy a hajó kapcsolatban áll-e a dániai drónbehatolásokkal, csak annyit mondott, hogy „jó dolog”, hogy a francia hatóságok beavatkoztak, mivel „ez a legénység nagyon súlyos szabálysértéseket követett el”. Csütörtökön Starmerrel beszélgetve Macron azt mondta, hogy „rendkívül fontos, hogy fokozzuk a nyomást ezen az árnyékflottán azáltal, hogy összehangoljuk a válaszunkat. Amit az elmúlt napokban a haditengerészetünkkel tettünk, csak azért, hogy ellenőrzéseket végezzünk... egy hajót azonosítottunk, egy sor hajót, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy megfelelnek a nemzetközi szabályoknak, és ez nagyon konkrét eredményeket hozott” - mondta, anélkül, hogy konkrét hajóra utalt volna.
A dán hatóságok hivatalosan nem tudják, ki áll a múlt héten legalább négy éjszaka alatt repülőtereken és katonai létesítményeknél észlelt drónok mögött, csak annyit tudnak, hogy a „nagy” pilóta nélküli repülőgépeket egy „professzionális szereplő” indította. A szakértők és az európai tisztviselők fő elmélete szerint legalább néhány drón hajóról indult. Hasonló gyanújuk van a nyáron Észak-Németországban kritikus infrastruktúrák felett észlelt drónok sorozatával kapcsolatban is. A gyanú az orosz árnyékflotta olajszállító hajóira összpontosul, amelyek már több szabotázsincidenshez is köthetők a Balti-tengeren, amikor energia- és adatkábeleket, valamint csővezetékeket vágtak el.
Az európai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt években történt más, Oroszország által elkövetett feltételezett szabotázsok esetében is az volt a gyanú, hogy fiatal helyieket toboroztak, gyakran a közösségi médián keresztül, hogy pénzért hajtsanak végre a támadásokat. A dániai drónmegfigyeléseket különösen pimasznak tartják, mivel a pilóta nélküli repülőgépek - amelyek közül néhánynak 8 méteres szárnyfesztávolsága volt - éjszaka fényeket használtak, hogy a földről is jól láthatók legyenek.
Dánia kénytelen volt biztonsági segítséget kérni szövetségeseitől, köztük Svédországtól, Németországtól, Franciaországtól és az Egyesült Államoktól, hogy a két európai csúcstalálkozó a tervek szerint lezajlhasson Koppenhágában. Mette Frederiksen dán miniszterelnök nem volt hajlandó kommentálni, hogy gyanúba keveredtek-e az árnyékflotta hajói. De hozzátette: "Általánoságban elmondhatom, hogy sok problémával küzdünk az árnyékflottával kapcsolatban. Ez már régóta így van, különösen a Balti-tengeren. És nagyon szorosan együttműködünk, hogy megoldjuk ezt a helyzetet.”