Gyurkity Péter
23 ezer éves lábnyomra bukkantak az USA-ban
Ez átírhatja a benépesüléssel kapcsolatos elméleteket, bár még maradtak kérdőjelek.
Az amerikai kontinens benépesülése évtizedek óta komoly vitákra ad okot a szakértők és a laikusok körében egyaránt, ezzel kapcsolatban az elmúlt néhány évben több érdekes fejleményről számolhattunk be. Ezek között bukkant fel a teória, miszerint nagyon gyorsan szétspricceltek a populáció tagjai, most azonban ismét a kormeghatározás miatt került előtérbe a téma.
Az Új-Mexikó területén található White Sands nemzeti parkban akadtak a tanulmányt elkészítő csoport tagjai egy igencsak érdekes lábnyomra, mégpedig egy sekély tó vízzel átitatott talajrétegeiben. A kutatók a lábnyom feletti és alatti rétegekben elhelyezkedő magvakat datálták szénizotópos eljárással, amely ugyan önmagában is további kérdéseket vet fel, mégis viszonylag megbízhatónak bizonyult. A mellékelt közleményben arról olvashatunk, hogy a lábnyom korát 23 ezer évre becsülik, ami azt jelenti, hogy olyan korai populációk érkeztek a kontinensre (és telepedtek ott meg, hogy azután később valószínűleg kihaljanak), amelyekről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Amíg korábban a Clovis-kultúra előtti időszakokra datált leleteket egyszerűen elvetették, most ismét felélénkült a vita, mivel egyre többen ismerik el, hogy itt jóval korábban is megjelenhetett a modern ember, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
A fenti eljárás és helyszín kapcsán komoly aggodalomként merül fel, hogy vizes környezetben a szén gyakorlatilag újrahasznosulhat, ezzel pedig a leletek a valódi koruknál jóval idősebbnek tűnhetnek. A csapat azonban gondolt erre, állításuk szerint a vizsgálat során kiküszöbölték ennek lehetőségét, bár a lelet így is komoly fejtörésre ad okot. Úgy tűnik, hogy többnyire fiatal, tinédzserkorú elődeink hagyták hátra a homokban nyomaikat, akik jó eséllyel a felnőtteket segítették a bölényvadászatban, a sziklák szélére szorítva az állatokat, akik végül a mélybe hullottak. A vadászat, valamint a hús feldolgozása komoly munkát igényelt, ezért is látható egyszerre több, egymással ellentétes irányú nyom a talajban, az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lett ezen populáció sorsa.
Könnyen lehet, hogy a később, az ideiglenesen megnyílt földhídon keresztül megérkező telepesek kiszorították, illetve kiirtották ezen embereket, erre vonatkozóan azonban semmilyen adatunk nincs. A fenti, jóval nagyobb kor ellentmond a genetikai adatoknak, amelyek alapján nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt válhattak le az amerikai őslakosok az ázsiai populációról, így a válaszok keresése mindenképpen folytatódni fog.
Az amerikai kontinens benépesülése évtizedek óta komoly vitákra ad okot a szakértők és a laikusok körében egyaránt, ezzel kapcsolatban az elmúlt néhány évben több érdekes fejleményről számolhattunk be. Ezek között bukkant fel a teória, miszerint nagyon gyorsan szétspricceltek a populáció tagjai, most azonban ismét a kormeghatározás miatt került előtérbe a téma.
Az Új-Mexikó területén található White Sands nemzeti parkban akadtak a tanulmányt elkészítő csoport tagjai egy igencsak érdekes lábnyomra, mégpedig egy sekély tó vízzel átitatott talajrétegeiben. A kutatók a lábnyom feletti és alatti rétegekben elhelyezkedő magvakat datálták szénizotópos eljárással, amely ugyan önmagában is további kérdéseket vet fel, mégis viszonylag megbízhatónak bizonyult. A mellékelt közleményben arról olvashatunk, hogy a lábnyom korát 23 ezer évre becsülik, ami azt jelenti, hogy olyan korai populációk érkeztek a kontinensre (és telepedtek ott meg, hogy azután később valószínűleg kihaljanak), amelyekről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Amíg korábban a Clovis-kultúra előtti időszakokra datált leleteket egyszerűen elvetették, most ismét felélénkült a vita, mivel egyre többen ismerik el, hogy itt jóval korábban is megjelenhetett a modern ember, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
A fenti eljárás és helyszín kapcsán komoly aggodalomként merül fel, hogy vizes környezetben a szén gyakorlatilag újrahasznosulhat, ezzel pedig a leletek a valódi koruknál jóval idősebbnek tűnhetnek. A csapat azonban gondolt erre, állításuk szerint a vizsgálat során kiküszöbölték ennek lehetőségét, bár a lelet így is komoly fejtörésre ad okot. Úgy tűnik, hogy többnyire fiatal, tinédzserkorú elődeink hagyták hátra a homokban nyomaikat, akik jó eséllyel a felnőtteket segítették a bölényvadászatban, a sziklák szélére szorítva az állatokat, akik végül a mélybe hullottak. A vadászat, valamint a hús feldolgozása komoly munkát igényelt, ezért is látható egyszerre több, egymással ellentétes irányú nyom a talajban, az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lett ezen populáció sorsa.
Könnyen lehet, hogy a később, az ideiglenesen megnyílt földhídon keresztül megérkező telepesek kiszorították, illetve kiirtották ezen embereket, erre vonatkozóan azonban semmilyen adatunk nincs. A fenti, jóval nagyobb kor ellentmond a genetikai adatoknak, amelyek alapján nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt válhattak le az amerikai őslakosok az ázsiai populációról, így a válaszok keresése mindenképpen folytatódni fog.