Faji háborúkban győztük le a neandervölgyieket

Ez tűnik logikus magyarázatnak, miközben a gyenyiszoviak kapcsán homályosabb a látásunk.

Érdekes írás jelent meg a napokban az interneten a különböző emberfajok egymás mellett éléséről, a közöttük lévő valószínű viszonyról, amely jelenlegi tudásunk alapján meglehetősen összetett és bonyolult volt, hiszen itt a keveredés mellett az összetűzésekre is bőven van bizonyítékunk. A jelek arra utalnak, hogy faji háborúk sorozatára volt szükség a neandervölgyiek legyőzéséhez, miközben másik rokonunk esetében egymásnak részben ellentmondó leletekre bukkanunk.

A hosszas írásban arról olvashatunk, hogy a neandervölgyiek több komoly előnnyel rendelkeztek, a nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt végbement szétválás után ezért tartott olyan sokáig, míg a homo sapiens végleg meghódította a Közel-Keletet és Európát. A helyismeret, a jobb eszközök és technikák, valamint a nagyobb szemek sorolhatók ezen előnyök közé, viszont a homo sapiens idővel a vadászat és a gyűjtögetés terén vált jobbá, ezzel nagyobb populációkat tartott el, így komoly számbeli fölényre tett szert, amely elvezetett az európai régió meghódításához. Még így is 150 ezer éven keresztül zajlottak az összecsapások, vagyis hiába törtünk ki Afrikából 200 ezer évvel ezelőtt, a folyamat csak 50 ezer évvel ezelőtt zárult le. Az világos, hogy mindkét társaság harcias volt, hiszen bőven találunk fej- és karsérüléseket, törött csontokat, szúrt és vágott sebekre utaló nyomokat, ebben tehát nem sokat változtunk a csimpánzokhoz képest, akik legalább ilyen agresszív módon védik saját területüket.

Szibéria és Mongólia területén az elmúlt 15 évben több érdekes lelet is előkerült, ezek vizsgálata alapján viszont még mindig nem alkothatunk egységes, egyértelmű képet a gyenyiszovai populációról. Nagyon úgy tűnik, hogy két eltérő korszakban volt keveredés a modern emberrel, egyes példányok sérült DNS-e ugyanis mutat közös részeket, másoknál ez nem látni, de időközben az is kiderült, hogy nagyobb csoportok a Tibeti-fennsíkon éldegéltek, mégpedig nagyjából 70 ezer éven keresztül, dacára annak, hogy az utolsó jégkorszak alatt ez nem volt éppen barátságos környék – ma sem ideális a régió, hiszen a tengerszint feletti 3 ezer méteres magassággal számunkra kifejezetten idegennek tűnik.

Egy Peking környékén megtalált csontváz furcsa módon egy belgiumi társához hasonlít, ennek alapján jelentik ki, hogy a kelet- és nyugat-eurázsiai populáció között később is volt keveredés, miközben a kelet-eurázsiai és kelet-ázsiai csoportok között is végbement hasonló folyamat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • getkey #11
    Szívesen! :)
  • nemadomeganevem #10
    Nagyon szépen Köszönöm. :)

  • getkey #9
    Lőrincz L. László - A Nagy Mészárlás
    Egy trilógia első kötete. A második rész "A Kő fiai", a harmadik pedig "Kéz a sziklán" címmel jelent meg.
  • duke #8
    En se hinnem, hogy lettek volna ilyen modern gondolataik, hogy faji alapon utaltak volna a masik embert. Szerintem azokban az idokben talan meg az allatoktol sem kulonboztettek meg magukat. Annyira elvoltak foglalva a napi tulelessel, hogy ilyen piszlicsare ugyekkel nem ertek ra foglallkozni, legfeljebb ugyan ugy vadaszzsakmanykent tekintettek a masik emberre, mint a tobbi allatra.
  • nemadomeganevem #7
    Helló.Lenne egy,kérdésem ami erről az irásrol jutott az eszembe , elkezdtem olvasni egy könyvet ami sci-fi kategória, arról szolt hogy még élnek Neander-völgyiek a jelenben, van valami mentális képességük, és harcolnak a homo-sapiens ellen.De nem emlékszem a címére, valaki esetleg tudna benne segíteni? Elnézést ha a kérdés nem erre az oldalra tartozik.
  • esztyopa #6
    Igaz,hogy a bunkó kevésbbé volt hatékony,mint az atomfegyver,de a népesség létszáma arányos volt a fegyverek hatékonyságával.
    Azóta sokat fejlődtünk /már mint embertársaink irtásában/
  • NEXUS6 #5
    Eygetértek. Azt tenném hozzá, hogy nyilván ha nincs akkora népsűrűség, hogy gyakorlatilag nem is találkoznak és nem célzottan emberevők, akkor alapvetően nincs is harc.
    A modern ember felemelkedése, elterjedése úgy 60-70 ezer éve indult meg igazán (Toba-incidens?). Úgy hogy ezzel együtt, a genetikai elemzések szerint a létszáma is egy minimális határértéken volt. Kialakulása pedig nyilvánvalóan korábbra, az utolsó jégkorszaki eljegesedés kezdetére tehető. Szóval nekem nem annyira valami nagy háború képe rajzolódik ki, sokkal inkább megváltozott környezet miatt a kiüresedett élettérbe benyomuló invazív faj lehettünk. Ami sok szempontból adott körülmények között élet/szaporodóképesebb, mint pl a konkurens faj. Kisebb méret, a zordabb körülményeknek kedvez, hiszen kevesebb élelelmre van szükség. Agytérfogat is kisebb, ami szintén kevesebb tápanyagigéényt jelent. A szociális képesség viszont a leletek alapján fejlettebb lehet nálunk, ami a csoportok közötti kooperációt és az ismeretek, kulktúra átadását biztosítja, és esetleg nagyobb csoport létszámot is. Tehát a modern ember habár kisebb termetű, kicsit butább, de jobban együttműködik, jobban alakalmazkodik. Esetleges konfliktus esetén, több törzs is összefoghatott egy konkurens neandervölgyi törzs ellen.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.11.06. 09:25:10
  • UUUU #4
    Mi ugyan nem gyoztuk le oket
  • wraithLord #3
    Valószínűleg teljesen ugyanaz történhetett, mint a történelem során a törzsek, népek közötti harcok, összetűzések esetében.
    Olyan óriási különbség nincs a 3 (vagyis több) emberfaj között, olyannyira, hogy sok kutató szerint nem is külön fajok, max. alfajok. Ez szerintem a mai ember ideológiai bullshitje, hogy "faji háború". Inkább ugyanúgy szimpla törzsi, népek, embercsoportok közötti nézeteltéréseknek lehet felfogni, mint amik akár ma is zajlanak. Amiben a neandervölgyiek szépen lassan felmorzsolódtak, illetve beleolvadtak a Homo sapiens sapiens törzsekbe.
    A neandervölgyieket, és többieket végsősoron nem kiirtottuk, hanem asszimiláltuk. Tehát úgy is vehetjük, hogy a folyamat előtti Homo sapiens sapiens és a folyamat utáni Homo sapiens sapiens nem ugyanaz az ember (legalábbis bizonyos csoportjai). Genetikailag és kulturálisan is változott, miközben magába olvasztott más emberfajokat/-alfajokat.

    Szóval ja, egy fajt, populációt, ha nincs környezeti probléma, katasztrófa, akkor ökológiailag konkurens csoportok tudnak kiszorítani. A neandervölgyieknek pedig értelemszerűen a többi emberfaj/-alfaj/-populáció volt konkurense. Az hogy ezt minek nevezzük, az rajtunk múlik, de szerintem erős ezt faji háborúnak nevezni, csak rávetíti a mai ember hülyeségeit. Felszólítás egy cikk erejéig egy kis katasztrófaturizmusra, clickbait ilyesmi.
    Arról nem is beszélve, hogy az erőteljes keveredés szerintem eleve "kissé" aláássa a "faji háború" elnevezés létjogosultságát.


    "ebben tehát nem sokat változtunk a csimpánzokhoz képest, akik legalább ilyen agresszív módon védik saját területüket."

    A csimpánz törzsfejlődés szempontjából nem az ember előtt van, hanem az ember mellett. A csimpánz törzsfejlődéstanilag az emberrel egyenrangú. Nem örököltünk tőle semmit, hanem az ember és a csimpánz a közös ősüktől örökölték az agresszivitást... Mint ahogy az ember nem a testvérétől örököl tulajdonságokat, hanem a szüleitől... (Ezzel szemben pl. a Gorilla picit távolabbi rokon, és jellemzően nem agresszív.)
  • kvp #2
    Eloszor is az, hogy mindenki ezt gondolja nem jelenti azt, hogy bizonyitani is tudjak. A tudosok dolga sokszor pont a tudomanyos bizonyitas. Arrol nem beszelve, hogy genetikai elemzessel kimutathato, hogy nemcsak Gibraltar volt a neandervolgyiek utolso szallasa, de a Baszkok vannak hozzajuk genetikai tekintetben a legkozelebb.

    Mindezeken tul felmerul egy tanulsag, hogy manapsag se jobb a helyzet. Ahogy az iszlam allam megprobalt kiirtani mindenki mast a teruleterol, ugy az eltero rasszhoz tartozo azonos faju populaciok is ki tudjak szoritani egymast eltero szuletesi ratak eseten. (az emberek ugyanis egyetlen faj, mivel a kulonbozo rasszok tudnak egymassal szaporodni, lasd pl. kulonbozo kutyafajtak) De a feljegyzett tortenelem soran igy kerult anglia eloszor kelta, majd romai, szasz, viking, norman es most delazsiai/afrikai kezre. Egy oreg magyar mondta reges-regen, hogy aze az orszag aki teleszuli...