Gyurkity Péter
Faji háborúkban győztük le a neandervölgyieket
Ez tűnik logikus magyarázatnak, miközben a gyenyiszoviak kapcsán homályosabb a látásunk.
Érdekes írás jelent meg a napokban az interneten a különböző emberfajok egymás mellett éléséről, a közöttük lévő valószínű viszonyról, amely jelenlegi tudásunk alapján meglehetősen összetett és bonyolult volt, hiszen itt a keveredés mellett az összetűzésekre is bőven van bizonyítékunk. A jelek arra utalnak, hogy faji háborúk sorozatára volt szükség a neandervölgyiek legyőzéséhez, miközben másik rokonunk esetében egymásnak részben ellentmondó leletekre bukkanunk.
A hosszas írásban arról olvashatunk, hogy a neandervölgyiek több komoly előnnyel rendelkeztek, a nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt végbement szétválás után ezért tartott olyan sokáig, míg a homo sapiens végleg meghódította a Közel-Keletet és Európát. A helyismeret, a jobb eszközök és technikák, valamint a nagyobb szemek sorolhatók ezen előnyök közé, viszont a homo sapiens idővel a vadászat és a gyűjtögetés terén vált jobbá, ezzel nagyobb populációkat tartott el, így komoly számbeli fölényre tett szert, amely elvezetett az európai régió meghódításához. Még így is 150 ezer éven keresztül zajlottak az összecsapások, vagyis hiába törtünk ki Afrikából 200 ezer évvel ezelőtt, a folyamat csak 50 ezer évvel ezelőtt zárult le. Az világos, hogy mindkét társaság harcias volt, hiszen bőven találunk fej- és karsérüléseket, törött csontokat, szúrt és vágott sebekre utaló nyomokat, ebben tehát nem sokat változtunk a csimpánzokhoz képest, akik legalább ilyen agresszív módon védik saját területüket.
Szibéria és Mongólia területén az elmúlt 15 évben több érdekes lelet is előkerült, ezek vizsgálata alapján viszont még mindig nem alkothatunk egységes, egyértelmű képet a gyenyiszovai populációról. Nagyon úgy tűnik, hogy két eltérő korszakban volt keveredés a modern emberrel, egyes példányok sérült DNS-e ugyanis mutat közös részeket, másoknál ez nem látni, de időközben az is kiderült, hogy nagyobb csoportok a Tibeti-fennsíkon éldegéltek, mégpedig nagyjából 70 ezer éven keresztül, dacára annak, hogy az utolsó jégkorszak alatt ez nem volt éppen barátságos környék – ma sem ideális a régió, hiszen a tengerszint feletti 3 ezer méteres magassággal számunkra kifejezetten idegennek tűnik.
Egy Peking környékén megtalált csontváz furcsa módon egy belgiumi társához hasonlít, ennek alapján jelentik ki, hogy a kelet- és nyugat-eurázsiai populáció között később is volt keveredés, miközben a kelet-eurázsiai és kelet-ázsiai csoportok között is végbement hasonló folyamat.
Érdekes írás jelent meg a napokban az interneten a különböző emberfajok egymás mellett éléséről, a közöttük lévő valószínű viszonyról, amely jelenlegi tudásunk alapján meglehetősen összetett és bonyolult volt, hiszen itt a keveredés mellett az összetűzésekre is bőven van bizonyítékunk. A jelek arra utalnak, hogy faji háborúk sorozatára volt szükség a neandervölgyiek legyőzéséhez, miközben másik rokonunk esetében egymásnak részben ellentmondó leletekre bukkanunk.
A hosszas írásban arról olvashatunk, hogy a neandervölgyiek több komoly előnnyel rendelkeztek, a nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt végbement szétválás után ezért tartott olyan sokáig, míg a homo sapiens végleg meghódította a Közel-Keletet és Európát. A helyismeret, a jobb eszközök és technikák, valamint a nagyobb szemek sorolhatók ezen előnyök közé, viszont a homo sapiens idővel a vadászat és a gyűjtögetés terén vált jobbá, ezzel nagyobb populációkat tartott el, így komoly számbeli fölényre tett szert, amely elvezetett az európai régió meghódításához. Még így is 150 ezer éven keresztül zajlottak az összecsapások, vagyis hiába törtünk ki Afrikából 200 ezer évvel ezelőtt, a folyamat csak 50 ezer évvel ezelőtt zárult le. Az világos, hogy mindkét társaság harcias volt, hiszen bőven találunk fej- és karsérüléseket, törött csontokat, szúrt és vágott sebekre utaló nyomokat, ebben tehát nem sokat változtunk a csimpánzokhoz képest, akik legalább ilyen agresszív módon védik saját területüket.
Szibéria és Mongólia területén az elmúlt 15 évben több érdekes lelet is előkerült, ezek vizsgálata alapján viszont még mindig nem alkothatunk egységes, egyértelmű képet a gyenyiszovai populációról. Nagyon úgy tűnik, hogy két eltérő korszakban volt keveredés a modern emberrel, egyes példányok sérült DNS-e ugyanis mutat közös részeket, másoknál ez nem látni, de időközben az is kiderült, hogy nagyobb csoportok a Tibeti-fennsíkon éldegéltek, mégpedig nagyjából 70 ezer éven keresztül, dacára annak, hogy az utolsó jégkorszak alatt ez nem volt éppen barátságos környék – ma sem ideális a régió, hiszen a tengerszint feletti 3 ezer méteres magassággal számunkra kifejezetten idegennek tűnik.
Egy Peking környékén megtalált csontváz furcsa módon egy belgiumi társához hasonlít, ennek alapján jelentik ki, hogy a kelet- és nyugat-eurázsiai populáció között később is volt keveredés, miközben a kelet-eurázsiai és kelet-ázsiai csoportok között is végbement hasonló folyamat.