Alakul a Nagy Hadronütköztető utódja

A megvalósíthatósági tanulmány után másfél évtizeddel épülhet meg a hatalmas objektum.

A CERN illetékesei a jelenleg használt LHC utódjának egyes részleteivel, a megvalósíthatósági tanulmány elindításával foglalkoznak. Nagyjából fél évtized alatt készülhet el a teljes anyag, amely után másfél évtizedet venne igénybe az építkezés, hogy ezután megoldjuk a részecskefizika további rejtélyeit.

A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy a mostanihoz hasonló, körkörös kivitelű utód valóban jóval nagyobb lenne, ennek hossza ugyanis 80 és 100 km között lenne, szemben a mostani létesítmény 27 km-es hosszával. Itt a 23 országból álló konzorcium tagjai szeretnének továbbra is vezető szerepet betölteni a részecskefizika területén, és bár egyelőre nem született konkrét döntés az akár 20 milliárd dollárt felemésztő projekt finanszírozásáról, az építkezés elindításáról, legalább megkezdődhet a munka a megvalósíthatósági tanulmányon, amely 2026-ra vagy 2027-re készül majd el. 2040-re épülhet meg maga a létesítmény, amely az LHC-hoz hasonlóan kettős szerepet tölthet majd be, hiszen idővel átalakítható lenne, hogy még nagyobb energiaszintek mellett tanulmányozzuk a kijelölt területet.

Ahogy az LHC is eredetileg elektron-pozitron ütköztetőként kezdte meg pályafutását, ezt követően pedig jóval később, az ezredforduló után alakult át proton-ütköztetővé (amely magasabb energiaszinteket, ám ezzel egy időben sokkal komplexebb és „piszkosabb” ütközéseket eredményezett, mivel a tesztalanyként használt protonok kvarkokból épülnek fel), az utód esetében is az előbbi technológiával kezdenék meg a munkát, majd pedig jóval később módosítanák azt, hogy protonokkal váltsák fel az elektronokat és pozitronokat. Az első körben ugyan ez az alacsonyabb energiaszintek miatt hátrányt jelent, később azonban némileg egyszerűbb lesz a már megfigyelt jelenségek még precízebb tanulmányozása, ahogy azt az elmúlt évtizedben, a Higgs-bozon kapcsán már láthattuk.

Korábban felmerült egy lineáris ütköztető felépítése is (amelyben protonokkal, magasabb energia mellett kezdenék el a munkát), a jelek szerint azonban a körkörös kivitelt részesítik előnyben, mivel ez az említett későbbi átalakítás lehetősége miatt megfelelő kompromisszumot nyújt. Japán kutatók eközben a lineáris változatot preferálják, ám odaát is egyelőre kívánságokról beszélhetünk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #21
    Az atommagon beluli reszecskeket nagysagrendekkel nagyobb erok tartjak ossze, mint az atomokat. Kerlek nezz utana milyen kulonbsegek vannak az elektromagneses, gyenge es eros kolcsonhatasok energiaszintjei kozott.

    Ket atom (azaz molekula) szetvalasztasa szinte trivialis, kemiai reakciokkal otthon is megoldhato a konyhaban.
    Az atommagon beluli protonok szetvalasztasa/osszeillesztese ehhez kepest tobb eves, sok-sok milliardos project volt 80 eve, es meg ma sem trivialis feladat.
    Meg tovabb bontani az reszecskeket hasonlo oriasi ugras...
  • molnibalage83 #20
    Nem feltétlen neked szólt, de amit linkeltél első látásra is agyzsibbasztó. Félelmetes, hogy marhaságba mennyi erőfeszítést volt képes valaki beletenni...
  • molnibalage83 #19
    Ez már a legalja, amikor egy sitcomban levő bugyuta szöveggel érvel valaki tudományos vonalon...
    Tudod, ha anno megálltak volna az "jé van atom", akkor ma nem lenne atomenergia és pl. az összes annak melléktermékét hasznosító orvostudomány sem...
  • botyika #18
    látom nehéz felfogni az iróniát :D
  • TokraFan #17
    Látom még mindig van utánpótlása és fogadó közönsége a tudatlan hülyeségnek...
  • duke #16
    "Azert az altalam felsorolt talalmanyok nem eppen "hetkoznapi eletben semmire sem hasznalhato" izek..."

    Arra a szintre ertettem, amikor mar az elektronokat protonokat alkoto kvarkokat is fel akarjak darabolni. Az a melyseg mar nagyon messze van meg legmodernebb elektronika eszkozoktol is.
  • defiant9 #15
    Tehát kevés energiával okosan szétszedted, a sima újraegyesítésük során viszont kinyerhető egy csomó energia. Ugye lárod a módszerben az ellentmondást amire Seq utalt? Az univerzum nem engedi hogy energiát hozzál létre a 'semmiből'.
  • defiant9 #14
    "azokat még kisebb darabokra törnénk azoknak is neveket adnánk, és ezt ismételgetnénk."
    Nem ez van, már megvan hogya kvarkok nem bonthatóak tovább. A poharas analógiád szerint inkább azt kutatják hogy milyen tulajdonságai vannak, miért olyan amilyen, és kell a gépből kiolvasható eredmény hogy az elméletek elfogadásra kerüljenek, különben jönne itt is a sok habzószájú hogy kitaláció az egész ami csak papíron létezik. Ennek se lenne értelme?
  • duke #13
    Hat igen eleg valoszinu ha olyan konnyu lenne a mindenfele reszecskeket szetbontani, akkor mar reg szetestek volna maguktol, es nem is letezne a vilagunk, csak valamilyen kvarkleves, vagy meg az se.
    De megis ma mar tudnak egyes atomokat mozgatni, az IBM mutogatta azokat a feliratokat vagy 10 eve. Ebbol kiindulva az atomokon belul is lehetne talan manipulalni a reszecskeket. Ha nagyon kene egy magyarazat, peldaul egy scifi filmhez, akkor fognek valamilyen nagyon kicsi, nagyon semleges reszecsket, es ebbol epitenek az atomnal is kisebb nanogepeket, vagy csak egy szubatomi sziket es azzal bontanam szet az szubatomi reszecskeket. Szoval lehet hogy nem csak erovel, hanem valami taktikus inteligens modszerrel is szetlehetne szedni a reszecskeket, mint egy ordoglakatot.
  • Sequoyah #12
    Azert az altalam felsorolt talalmanyok nem eppen "hetkoznapi eletben semmire sem hasznalhato" izek...
    De maga az elektromossag is ugyanilyen haszontalan jatszadozasnak az eredmenye, es utana meg vagy egy evszazadig semmifele haszna nem volt tovabbra sem. Ma pedig az elet elkepzelhetetlen nelkule...


    Az pedig a masik fele amit te is irsz, hogy az emberi termeszet alapveto resze a kivancsisag, hogy ertsuk a kornyezetunket.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.07.10. 02:40:31