Gyurkity Péter
Tévedett Darwin az élet kialakulásáról
A jelek szerint inkább a tengerek mélyén kell keresni az élet forrását.
Az élet keletkezésével foglalkozó kutatók az eddig elvégzett munka és a rendelkezésre álló elméletek alapján úgy vélték, hogy az élet nagy valószínűséggel kisebb és meleg tavacskákban, „pocsolyákban” jött létre, amelyek ideális feltételeket biztosítottak ehhez. Egy új munka eredményei azonban arra utalnak, hogy a forrást inkább a tengerek mélyén, hidrotermális kitörések, kürtők környékén.
A Nature Ecology & Evolution magazinban közzétett tanulmányban arról írnak, hogy az ilyen hidrotermális kitörések megfelelő mennyiségű hőt és alkalinitást biztosított a kialakuláshoz, ami a földönkívüli élet nyomainak, annak jeleinek vizsgálatában, megfigyelésében is jelzésértékű lehet. Azt ők is megjegyzik, hogy még mindig több rivális, egymásnak is részben ellentmondó elképzelés létezik ennek megmagyarázására, munkájuk során azonban sikerült az eredetihez hasonló körülményeket létrehozniuk, mégpedig protosejtek és zsírsavak, valamint zsíralkoholok bevonásával, amelyeket a korábbi hasonló, ám sikertelen kísérletek során még nem használtak fel – ilyenből is akadt több, amelyek szintén a hidrotermikus kitörések szerepét óhajtották vizsgálni.
Az eredmények azt mutatják, hogy a hosszabb szénlánccal rendelkező molekuláknak szükségük volt a nagyobb hőre a protosejtek létrehozásához, a sós víz pedig segített abban, hogy a zsírmolekulák erősebb, stabilabb struktúrát alakítsanak ki. Darwin még egy 1871-es levelében írt arról, hogy az élet szerinte melegebb tavacskákban jöhetett létre, amelyek tartalmazhatták az összes szükséges hozzávalót (fény, hő, elektromosság, stb.), az itt lévő ammónia és foszforsó pedig nem vált volna valamilyen egyéb élőlény táplálékává, hiszen ez utóbbiak akkor még nem léteztek, így végbemehettek a további komplex változások és átalakulások. Érdemes megjegyezni, hogy egyes korábbi kísérletekben sikerült megfigyelni ilyen változásokat friss, hűvösebb vízben is, ez azonban szigorúan laboratóriumi, erősen kontrollált körülmények között ment végbe.
A tanulmány szerzői szerint ezúttal sikerült megfelelő módon újrateremteni és kialakítani az ősi körülményeket, bár biztos eredmény és végső következtetés ezzel kapcsolatban továbbra sincs. Mindenesetre fontos részlet ez az exobolygászat és általában véve az űrkutatás terén dolgozók számára, hiszen ezzel egy újabb részletet tarthatnak majd a fontos elemek listáján.
Az élet keletkezésével foglalkozó kutatók az eddig elvégzett munka és a rendelkezésre álló elméletek alapján úgy vélték, hogy az élet nagy valószínűséggel kisebb és meleg tavacskákban, „pocsolyákban” jött létre, amelyek ideális feltételeket biztosítottak ehhez. Egy új munka eredményei azonban arra utalnak, hogy a forrást inkább a tengerek mélyén, hidrotermális kitörések, kürtők környékén.
A Nature Ecology & Evolution magazinban közzétett tanulmányban arról írnak, hogy az ilyen hidrotermális kitörések megfelelő mennyiségű hőt és alkalinitást biztosított a kialakuláshoz, ami a földönkívüli élet nyomainak, annak jeleinek vizsgálatában, megfigyelésében is jelzésértékű lehet. Azt ők is megjegyzik, hogy még mindig több rivális, egymásnak is részben ellentmondó elképzelés létezik ennek megmagyarázására, munkájuk során azonban sikerült az eredetihez hasonló körülményeket létrehozniuk, mégpedig protosejtek és zsírsavak, valamint zsíralkoholok bevonásával, amelyeket a korábbi hasonló, ám sikertelen kísérletek során még nem használtak fel – ilyenből is akadt több, amelyek szintén a hidrotermikus kitörések szerepét óhajtották vizsgálni.
Az eredmények azt mutatják, hogy a hosszabb szénlánccal rendelkező molekuláknak szükségük volt a nagyobb hőre a protosejtek létrehozásához, a sós víz pedig segített abban, hogy a zsírmolekulák erősebb, stabilabb struktúrát alakítsanak ki. Darwin még egy 1871-es levelében írt arról, hogy az élet szerinte melegebb tavacskákban jöhetett létre, amelyek tartalmazhatták az összes szükséges hozzávalót (fény, hő, elektromosság, stb.), az itt lévő ammónia és foszforsó pedig nem vált volna valamilyen egyéb élőlény táplálékává, hiszen ez utóbbiak akkor még nem léteztek, így végbemehettek a további komplex változások és átalakulások. Érdemes megjegyezni, hogy egyes korábbi kísérletekben sikerült megfigyelni ilyen változásokat friss, hűvösebb vízben is, ez azonban szigorúan laboratóriumi, erősen kontrollált körülmények között ment végbe.
A tanulmány szerzői szerint ezúttal sikerült megfelelő módon újrateremteni és kialakítani az ősi körülményeket, bár biztos eredmény és végső következtetés ezzel kapcsolatban továbbra sincs. Mindenesetre fontos részlet ez az exobolygászat és általában véve az űrkutatás terén dolgozók számára, hiszen ezzel egy újabb részletet tarthatnak majd a fontos elemek listáján.