MTI

A génekben is nyomot hagy a szegénység

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához.

Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy.

Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. "Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk 'emlékszik' a szegénység élményére" - mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. "Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit" - mondta McDade. McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. "Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére" - emelte ki.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • end3 #6
    Ez is csak egyfajta bizonyítéka az evolúció működésének. - A konklúzió viszont már "szegényebb", mert szegénységben is élnek emberek 100+ évig és gazdagon is halnak korán.
  • aemus #5
    Thomas McDade tanulmánya a cikk alapján mintha egy modernizált eugenikus fajelmélet lenne. Azzal a különbséggel hogy most nem rasszok alapján különböztetnék meg az embereket (ahogy eddig), hanem anyagi helyzet alapján.
    Éljen a kapitalizmus..
  • Shanny928 #4
    Háát .. való igaz. Mindenesetre én biztos éhen döglenék, ha zabpelyhet reggeliznék :-)
  • zola2000 #3
    Az okosabbja utána néz ... az okosabbja nem marad szegény.
  • nlght #2
    Az vagy amit megeszel, abból regenerálódik a szervezet. A szegényeknek jut a konzervkaja... az ízfokózóval, aromákkal, tartósítószerekkel telenyomott, olcsó műkaja. A pénzesebbeknek meg a drágább, de friss, megbízhatóbb termelésű kaja.
    Persze van kivétel is: a zabpehely nagyon olcsó, nagyon magas ásványi anyag, vitamin, és rost tartalommal jön, ráadásul összetett szénhidrát, alacsony glikémiás indexszel. Tökéletes reggelire. Csak az emberek b*sznak ezt enni szerencsére. Nekem jó, különben felmenne az ára, ha nagy lenne rá a kereslet.
  • Merces2 #1
    Ez marhaságnak hangzik. Szerintem arrol lehet szó hogy a jó hús az alfáknak jut és a társdalmi státusz alfává tesz. Gazdag nő- pasi megkapja az egészséges , elsőszülött jó génálományú párt. A szegényeknek meg ami jut......