MTI
A génekben is nyomot hagy a szegénység
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához.
Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy.
Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. "Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk 'emlékszik' a szegénység élményére" - mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. "Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit" - mondta McDade. McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. "Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére" - emelte ki.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához.
Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy.
Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. "Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk 'emlékszik' a szegénység élményére" - mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. "Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit" - mondta McDade. McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. "Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére" - emelte ki.