Gyurkity Péter

60 éves a NASA

A fontos évforduló pedig módosuló fókuszt, illetve teljesen új körülményeket is jelez számunkra.

A napokban arról írtunk, hogy a NASA új rakétái hamarosan reklámokat is magukon hordoznának, eközben azonban több más hír is befutott az ügynökséggel kapcsolatban. Végre megpillantották az Opportunity marsjárót, amelynek valószínűleg végleg búcsút inthetünk, porviharra bukkantak a Titánon, maga a NASA pedig fontos évfordulóhoz érkezett, hiszen éppen 60 évvel ezelőtt, a hidegháború tetőpontján hozták létre a szervezetet.

Az illetékesek maguk is megemlékeztek a kiemelt dátumról, Eisenhower elnök ugyanis 1958. október 1-én alapította meg a NASA-t, amelynek kiemelt feladata a Szovjetunióval szemben észlelt lemaradás behozása, majd pedig az amerikai fél első helyének bebiztosítása volt. Érdekes részlet, hogy az egykori elnököt leginkább az országos sztrádahálózat kialakítása, ez utóbbi projekt elindítása kapcsán emlegetik napjainkban, a NASA pedig talán hasonló szerepet tölthet majd be, hiszen immár számos magáncég is beszállt a versenybe, ahogy azt a hétről-hétre, napról-napra megjelenő hírekből mindenki jól láthatja. Amíg a hatvanas években a veszélyes katonai kísérletek és az űrutazás tesztelése, majd pedig ez utóbbi időtartamának fokozatos kitolása jelentette a fő célt, addig most, a magánszféra bevonásával, elsősorban a költségek leszorítása van napirenden, amely a NASA számára kiemelten fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben mintha kiestek volna a pixisből, ami különösen az Apollo-program lezárását követően volt jól észlelhető.


Az űrhajósokkal lebonyolított hosszabb küldetések a hetvenes évek első fele óta kerültek mellékvágányra, pedig von Braun annak idején, a Hold után, a Mars eléréséről is álmodozott. Az SLS készülőben van, ez lenne az eddigi legnagyobb teljesítményű rakéta, de a SpaceX BFR-típusa mindezt jóval olcsóbban, illetve jóval hamarabb elérhetővé teheti, így előfordulhat, hogy már 2021-re elindul az új fázis. A Boeing szintén dolgozik saját platformján, őket pedig számos további (amerikai, kínai, japán, stb.) magáncég követheti a sorban, nem beszélve a rivális állami ügynökségekről, hiszen nemcsak az orosz, de immár a kínai és az indiai tervek között is szerepel a Holdon való leszállás. A tengerentúlon az űrsiklók nyugdíjazása után most térhetnek vissza a teljesen amerikai rendszer alkalmazásához, ami először az ISS, majd pedig a Hold és a Mars esetében jelenthet előrelépést, egyben véget vetve (vagy legalábbis visszavetve) az orosz féllel való kényszerű együttműködést.

A NASA eközben az Apollo-50 névre keresztelt évfordulóra is készül, hiszen október 11-én lesz kereken 50 éve az Apollo-7 útnak indításának. Ekkor került sor az első, immár űrhajósok részvételével lebonyolított Apollo-küldetésre, amely a Gemini-12 után következett a sorban, 21 hónapos kihagyást követően, ami az Apollo-1 balesete és a 3 halálos áldozat miatt volt szükséges. Az emberek részvételéval zajló küldetések visszatérésével nem árt felkészülnünk a hasonló fejleményekre, remélhetőleg erre egyhamar nem kerül majd sor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MZperX75 #12
    Walt Disney őő illetve NASA boldog sz.napot,nekem is ma van csak 43. nem 60
  • Fefy #11
    El kell hogy keresítselek: Annak a rövidítése. A cenzúrázott változta pedig a Big Falcon Rocket, de mindenki tudja, hogy az F nem a Falcon rövidítése, hanem a F...cking-é, csak nyilvánosan nem írhatják ki.
    Utoljára szerkesztette: Fefy, 2018.10.11. 09:06:46
  • Thrawn #10
    "És azóta miért nem volt az USA a Holdon?"
    A Mariana-árokba 1960-ban merült le először ember. Majd utána 2012-ben. Miért volt 52 év szünet? A merülés sem kis kihívás, de nem összemérhető egy holdra szállással.
  • Macropus Rufus #9
    Javaslom, hogy nézzél utána milyen technológiával mentek a Holdra. Nem volt szükség nagy teljesítményű procikra. A számolások nagyon nagy részét a földi szgépek végezték el. A fent lévők csak végrehajtók voltak. Tehát már nem kell nagy teljesítményű cpu. Miért nem volt a Holdon azóta senki? Miért mennének? Te miért nem mész a Kalahári sivatagba csak úgy mert éppen olyanod van? A Holdra nem azért mentek el, mert bármi is kellett volna onnan. Azért mentek el, mert meg akarták mutatni a ruszkiknak, hogy ők milyen tökös csávók, és még erre is képesek. Semmi más értelme nem volt. Ha nem lett volna űrverseny akkor még itt sem tartana az űrhajózás mint most. A versenyt megnyerték az amcsik és itt a vége. Am nem értem, hogy miért a NASA-t és a jenkiket kell ezért basztatni. Mondjuk az ESA mikor is állt Hold körüli pályára? Ők miért nem akarnak oda menni? Miért csak a gonosz jenkik azok akik hazudoznak meg ilyesmi? Meg kell érteni, hogy amikor a jenkik oda mentek az nem két forint volt. 2017-es árfolyamon ez 144.000 milliárd dollár volt. (https://www.quora.com/In-todays-money-how-much-was-the-Apollo-mission) Ez tudod mi pénz? Ebből az összegből Magyarországot kb. végtelenségig lehetne finanszírozni.
    Ami meg a hazugságokat illeti: túl sok ember dolgozott a cégnél ahhoz, hogy mindegyiket be lehessen kussoltatni. Túl sok ember fogta a Holdról jövő kommunikációt. Tehát ha átverés akkor kibaszott jól csinálták meg, ergo soha nem fog kiderülni semmi. Ami meg a megbélyegzést illeti: ez nem új keletű. régen mondjuk el is égették őket. Az ember már csak ilyen hülye, és igen sokan nem tudják tolerálni azt, hogy másnak más a véleménye és ezért inkább hülyét csinál belőle és a véleményéből. Ez meg van itt lent piciben és ott fent nagyban is.

    Természetesen én is szívesen látnám, hogy az emberiség kilép a világűrbe és nem csak itt a part mentén (kb. 400km-re tőle) tevékenykedik egy űrállomáson. De még ezt a [email protected] sem tudják rendesen finanszírozni. Arról nem is beszélve, hogy meglátásom szerint az űr meghódítása nem egy nemzetnek való munka. Amikor anno Kolombus felfedezte Amerikát az egész spanyol nép támogatta őt (okés a király, de a király=ország, szóval a teljes ország támogatta ebben). Az űr meghódítása egy ország finanszírozása által max. a Holdig kivitelezhető emberesen. Tehát ha az űrt komolyan meg akarom hódítani, vagy csak a belső naprendszer bolygóit, ahhoz bizony az emberiségnek kellene össze fognia. De ez úgy sem fog soha bekövetkezni. Az elmúlt 200.000 évben sem fogtuk össze, a következőkben sem fogunk. Ezért soha nem is fogjuk meghódítani az űrt, sem szűkebb, sem tágabb környezetünkben. Sztem.
  • VolJin #7
    Na, egy újabb fizikából kegyelemkettes szakértőzseni...
  • quatlander #6
    Jó lenne megélni egy emberes Mars utazást, na de nem olyat mint amit a "Földi űrutazás" című filmben láthattunk. :D Hajrá NASA, hajrá űrügynökségek!
  • RaKmaTakaTa #5
    A SpaceX BFR-je ugye nem a Big F...ing Rocket rövidítése? :P
    Utoljára szerkesztette: RaKmaTakaTa, 2018.10.04. 19:54:33
  • Thrawn #4
    Már a Szojuz-Apollo és a Skylab program is az Apollo program maradékát használta fel, a lehető legtakarékosabb módon. Pl. Skylab nem más, mint a Saturn V 3. fokozat kibelezve, majd űrállomássá átépítve. Az űrhajósokat pedig a három lefújt holdra szállás űrhajója szállította.
  • Gerin #3
    apollo.......aha mesélj még....
  • kvp #2
    Jellemzoen 1958 es 1972 kozott vittek veghez a legtobb jelentos kuldetesuket, aztan az 1975-os apollo-szojuz kuldetes utan nagyjabol le is allt a kiemelt finanszirozasuk. Mostanra nagyjabol visszajutottak az 1915-os NACA szintjere, ami csak tanacsado testulet volt, minimalis finanszirozassal. (vicces, de az eredeti tanacsado testulet nemreg ujra letre lett hozva)