Gyurkity Péter

Átformálhatják a Szaharát az új erőművek

A nap- és szélerőművek miatt megugorhat a csapadékszint, ami a felszínt is megváltoztathatja.

Igencsak érdekes tanulmány látott napvilágot amerikai kutatók jóvoltából, akik a nagyobb méretű nap- és szélerőművek elterjedésének helyi, illetve régiós környezeti hatásait tanulmányozták. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a Szaharában kifejezetten pozitív hatásokat generálhatnánk, ehhez azonban hatalmas léptékben kellene befektetéseket végrehajtani.

A hivatalos közleményből kiderül, hogy a csapat klímamodelleket felhasználva jutott a fenti következtetésre, bár munkájuk során meglehetősen nagy számokkal dolgoztak. A szimulációban ugyanis a szélenergia esetében 3 terawatt, a napenergia területén pedig még nagyobb, 79 terawatt kapacitást vettek alapul, ami hatalmasnak nevezhető, hiszen 2017-ben a teljes globális energiaigényt 18 terawattban határozták meg, ettől tehát még picit messze vagyunk. Az eredmény azonban azt mutatta, hogy a szélfarmok ilyen méretű felhasználása a minimum hőmérsékletek megemelkedését, valamint a csapadékszint megugrását eredményezné, mivel a turbinák együttes hatása miatt a melegebb és nedvesebb levegő nagyobb koncentrációban érné el a felszínt. A Szahara esetében napi 0,25 mm, a dél-szudáni szavanna területén pedig akár napi 1,12 mm lehetne a növekedés, ami nyilván a növényzet erősödését és terjeszkedését idézné elő, egy helyi pozitív spirált indítva be.


A naperőművek telepítése hasonló pozitív hatásokat idézne elő, ezzel tehát növekedne a csapadék mennyisége és tovább erősödhetne a felszíni növényzet. A kedvező változások révén megerősödhetne a helyi mezőgazdaság, növekedhetne a termelékenység és ezzel együtt az életszínvonal, ami nemcsak a két említett területet, de a Közel-Keletet is érintené. Ez utóbbi régió Európával együtt növekvő energiaigényeket mutat, az itt megtermelt új (bár az állatvilágra gyakorolt káros hatások miatt zöldnek nem igazán nevezhető) energia pedig kielégíthetné ezt, egyszerre két különböző problémára nyújtva tartósnak ígérkező megoldást. A növényzet erősödésével tovább fokozódna a kedvező hatás, a folyamat öngerjesztővé válhat, ezzel pedig akár a sivatagos terület visszaszorulását is elérhetnénk.

A fenti hatalmas számok persze azt feltételezik, hogy óriási beruházásoknak kellene elindulnia. Erre vannak bizonyos tervek, hiszen a nyugat-európai országok már jó ideje Marokkó közreműködésével igyekeznek megoldani az energiaigények kielégítését, ilyen méretű projektekről azonban még nem tudunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • jovokutato #43
    A Szahara esetében nem,de a sivatagosodó Szahel-övben igen.
    Az a gond,hogy a Szahel-zónát a Szahara részének tekintik,pedig az korábban monszunzóna volt,ami a klíma megváltozása miatt lett sivatag.
    Ezek a projektek talán segíthetik azt,hogy újra legyen ott csapadék.
  • Cyberdog #42
    A mikroklimatikus hatások ebben az esetben nem számítanak?
  • jovokutato #41
    Esélytelen..
    Légkörfizika.
    Ahol leszálló légáramlatok vannak,ott nem eshet eső.
    Ahol lehet remény,az a korábbi monszunzóna,a mostanra elsivatagosodó Szahel-zóna,mely a klíma megváltozása miatt elmaradó monszun nélkül lesz olyan,amilyen.
    Itt még lehet pótolni a monszun-t..
  • ostoros #40
    Ez szinte semmi. Budapest környékén 4000 fős faluknak IPARI PARKJA van. Akkora ipari kapacitással, mint 50 ezer fős vidéki városoknak.
    Ráadásul ezeket a multikat az állam telepítette vidékre, kifejezett közreműködésükkel, és óriási adókedvezménnyel.
    Ugyanakkor maga a tény, hogy az a pár multi mégis csak vidékre települt bizonyítja, hogy bőven van még vidéken fejlesztésre lehetőség, nem csak Budapest létezik.
  • bunny #39
    Kecskemét Merci gyár.
    Győr Audi gyár,
    Debrecenben épül a BMW.
    Hankook Dunaújváros (fogjuk rá).
    Csak pár példa, hogy azért vidéken is történik ez-az.
  • ostoros #38
    Pontosan így van. Elég megnézni Budapestet. Már a 40-es években kevesebb gyerek született a fővárosban, mint ami a lakosság fenntartásához kell. Azért lett akkora vízfej, mert vidékről költöztek be az emberek. Ami meg azért volt, mert a jó kommunista rendszer szinte minden ipart a fővárosba telepített, munkaerővel együtt. (szélsőjobb vélemények szerint azért, mert csak a fővárosban elég magas a macesz jelenléte.)
    Ma is ez történik amúgy, de ma már nem a kommunista párt telepíti be százezrével az embereket, hanem annyi történik, hogy Budapest és környéke elszív (lerabol) minden befektetést ami az országba érkezik. És mivel csak ott van munka vidék (főleg kelet-Magyarország) kiürül, és csak a legcsóróbbak, a nyugdíjasok és a cigányok maradnak.
    Aminek legfőbb oka a Budapesti döntéshozók csőlátása.
    Mert mi történik? Kis, vagy közepes (legyen mondjuk osztrák) cég úgy dönt befektet hazánkba. Első dolga mi? Irodát nyitni Budapesten. Aztán a budapesti alkalmazottainak ki adja a parancsot: keressetek befektetésre alkalmas helyszínt.
    Mire egy hét múlva elé tesznek 15 Budapesti, 9 Pest megyei, meg két Dunántúli helyszínt, hogy válasszon a főnök.
    Mert a budapesti ember agyában csak Budapest létezik. Csőlátás.
    Aztán meg csodálkoznak, hogy a vidéki ember gombokért, meg egy beígért állami befektetésért leszavaz a fityeszre. Mert a másik oldaltól még ennyit sem kapott soha, csak a dumát, hogy "társadalmi mobilitás" költözz te is Budapestre a többi mellé. Meg a lenézést, megvetést, mert a budapesti ember azt hiszi, hogy vidéken még mindig a gémeskút a menő.

    Közben meg pont így születnek a gettók. Eltűnt a munkahely egy adott területről? Jaj, nehogy valamilyen állami befektetést csináljunk a térségben, nem inkább hagyjuk az egészet lerohadni, és adjunk munkanélküli segélyt. Ez történt Borsodban a rendszerváltás után. Állambácsi nem akarta megoldani a helyi krízist, inkább segélyezett, hogy a problémát megőrizze.
    Miközben egy meghirdetett vilanyszerelői állásra (ipari áram) Győrön és Budapesten 6-an jelentkeztek, Miskolcon pedig 112-en. Igen. Száztizenketten, ugyanarra a hirdetésre.

    Szóval összegezve: a budapesti ember nem szaporodik, hát költöztessünk oda vidékről mindenkit, hogy azok se szaporodjanak, és kiürüljön az ország.

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.09.17. 09:15:21
  • NEXUS6 #37
    Jó kérdések. Statisztikailag valószínűsíthető, hogy jelentős számú leánygyermek "eltűnik".

    Az erkölcs egy maszk? Bizonyos szempontból biztos az.
    Még mindíg állatok vagyunk? Öööö, mi mások is lehetnénk?
    De miért is kell az állatokat le, az ember fogalmát meg fel értékelni? Leszámítva persze azt az esetet, amikor valaki vallásos alapon teszi ezt.
  • Cyberdog #36
    Azt hiszem volt erről valamiféle tanulmány, hogy szélerőművek hatással lehetnek a helyi időjárásra. Azt hiszem a szélirány változását okozhatják, ha sok turbina van telepítve arra az adott területre. De nem vagyok benne biztos.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2018.09.16. 01:51:08
  • felemelő #35
    A naperőműnél értem.
    Energia megmaradás törvénye.
    A beeső napfény egy része nem a felszínt melegíti, hanem elektromos energia formájában távozik a térségből.
    [De még primitív esetben az árnyéka is új életteret biztosít.]

    De a szélerőművek hogyan hatnak?
  • Tetsuo #34
    Az egy család, egy gyermek politikát felváltotta az egy család két gyermek (és tudtommal nem 2015-ben, hanem 2016 január 1-én).