Berta Sándor
Robotasszisztens kerül a Nemzetközi Űrállomásra
A beszélő fejként kinéző robot jelenleg még nem nagy segítség, inkább csak a stressz leküzdésében segíthet az űrhajósoknak.
A Crew Interactive Mobile Companion (Cimon) nevű robot fehér színű és akkora, mint egy medicinlabda, a kijelzője pedig egy barátságos mosolyt jelenít meg. A gép be is tud mutatkozni és az adatbázisában kereken 1000 mondatot tárol. A Cimont ellátták mesterséges intelligenciával és a tervek alapján a nyáron juttatják fel a Nemzetközi Űrállomásra. Feladatai közé tartozik alapvető kérdések megválaszolása, háttérinformációk biztosítása, videók és hangfelvételek lejátszása, a veszélyekre való figyelmeztetés, valamint az űrhajósok szórakoztatása.
A különleges segítőt az Airbus Defence and Space építette a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) megbízásából és az IBM-mel együttműködve. Till Eisenberg, az Airbus Defence and Space Friedrichshafen Cimon-projektjének vezetője úgy nyilatkozott, hogy a robot közösségi kapcsolatot fog kialakítani az űrhajósokkal. Akár a súlytalanságban is működik és reagál a beszédparancsokra. A robotot egy 8 hüvelykes képernyővel, két nagy méretű akkumulátorral és több szenzorral, illetve kamerával láttak el azért, hogy megfelelően tudjon navigálni. Az arc, a hang és a mesterséges intelligencia viszonylag emberi hatást kelt, s ezáltal szinte a legénység egyik tagjává válhat. Ehhez a Cimon edz is, például hangfelvételek és fotók segítségével azért, hogy felismerje az emberi partnereit. Emellett még az egyes űrhajósok kedvenc zenéit is eltárolja.
Eisenberg és kollégái 1.0-s változatnak hívják a mostani robotot. A cél az, hogy a későbbi verziók további funkciókkal rendelkezzenek. Így például egy újabb modell már kaphatna egy kart is, hogy szerszámokat nyújthasson át vagy egy lézermegjelölőt tarthasson, illetve már az arckifejezés alapján felismerhetné, hogy milyen hangulatban van az illető és arra megfelelően reagálhasson. Ezáltal csökkenthető lenne a stressz, a személyzet tagjai hatékonyabban dolgozhatnának és a biztonság is javulhatna. A hosszú távú cél az, hogy az ilyen asszisztensek akár hosszabb ideig is működjenek majd.
Alexander Gerst június elején fog visszatérni a Nemzetközi Űrállomásra a Horizons-misszió parancsnokaként. A szakember nagyon kíváncsi volt azzal kapcsolatban, hogy Cimon miként fog viselkedni. Ez még csak egy tesztüzem lesz, ki akarják találni hogyan kell megépíteni egy ilyen gépet ahhoz, hogy valóban segítséget jelentsen. Egy Marsra vezető út során például egy ilyen robot aranyat érhet.
Az űrhajókban jelenleg is messze túlsúlyban van az automatika, kb. 90 százalékban robotikai és 10 százalékban emberi rendszerről van szó. Ez a szinergia teszi lehetővé a legjobb eredményt, mert önmagában az ember messze nem lenne elegendő. A fejlődés egyre inkább az önállóbb robotrendszerek irányába mutat. A Marsra való út során még inkább a gépekre kell majd támaszkodnunk, sok munkát fognak levenni az űrhajósok válláról, ezáltal pedig ők azzal foglalkozhatnak majd, amihez valóban értenek.
A Crew Interactive Mobile Companion (Cimon) nevű robot fehér színű és akkora, mint egy medicinlabda, a kijelzője pedig egy barátságos mosolyt jelenít meg. A gép be is tud mutatkozni és az adatbázisában kereken 1000 mondatot tárol. A Cimont ellátták mesterséges intelligenciával és a tervek alapján a nyáron juttatják fel a Nemzetközi Űrállomásra. Feladatai közé tartozik alapvető kérdések megválaszolása, háttérinformációk biztosítása, videók és hangfelvételek lejátszása, a veszélyekre való figyelmeztetés, valamint az űrhajósok szórakoztatása.
A különleges segítőt az Airbus Defence and Space építette a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) megbízásából és az IBM-mel együttműködve. Till Eisenberg, az Airbus Defence and Space Friedrichshafen Cimon-projektjének vezetője úgy nyilatkozott, hogy a robot közösségi kapcsolatot fog kialakítani az űrhajósokkal. Akár a súlytalanságban is működik és reagál a beszédparancsokra. A robotot egy 8 hüvelykes képernyővel, két nagy méretű akkumulátorral és több szenzorral, illetve kamerával láttak el azért, hogy megfelelően tudjon navigálni. Az arc, a hang és a mesterséges intelligencia viszonylag emberi hatást kelt, s ezáltal szinte a legénység egyik tagjává válhat. Ehhez a Cimon edz is, például hangfelvételek és fotók segítségével azért, hogy felismerje az emberi partnereit. Emellett még az egyes űrhajósok kedvenc zenéit is eltárolja.
Eisenberg és kollégái 1.0-s változatnak hívják a mostani robotot. A cél az, hogy a későbbi verziók további funkciókkal rendelkezzenek. Így például egy újabb modell már kaphatna egy kart is, hogy szerszámokat nyújthasson át vagy egy lézermegjelölőt tarthasson, illetve már az arckifejezés alapján felismerhetné, hogy milyen hangulatban van az illető és arra megfelelően reagálhasson. Ezáltal csökkenthető lenne a stressz, a személyzet tagjai hatékonyabban dolgozhatnának és a biztonság is javulhatna. A hosszú távú cél az, hogy az ilyen asszisztensek akár hosszabb ideig is működjenek majd.
Alexander Gerst június elején fog visszatérni a Nemzetközi Űrállomásra a Horizons-misszió parancsnokaként. A szakember nagyon kíváncsi volt azzal kapcsolatban, hogy Cimon miként fog viselkedni. Ez még csak egy tesztüzem lesz, ki akarják találni hogyan kell megépíteni egy ilyen gépet ahhoz, hogy valóban segítséget jelentsen. Egy Marsra vezető út során például egy ilyen robot aranyat érhet.
Az űrhajókban jelenleg is messze túlsúlyban van az automatika, kb. 90 százalékban robotikai és 10 százalékban emberi rendszerről van szó. Ez a szinergia teszi lehetővé a legjobb eredményt, mert önmagában az ember messze nem lenne elegendő. A fejlődés egyre inkább az önállóbb robotrendszerek irányába mutat. A Marsra való út során még inkább a gépekre kell majd támaszkodnunk, sok munkát fognak levenni az űrhajósok válláról, ezáltal pedig ők azzal foglalkozhatnak majd, amihez valóban értenek.