Gyurkity Péter
Alakul a NASA új űrállomása
Még csak tervezgetik, de fontos mérföldkő lehet a Hold körül keringő állomás.
Tavaly decemberben már írtunk arról, hogy Trump elnök hangzatos elképzeléseket fogalmazott meg az űrkutatás jövőbeni céljaival kapcsolatban, ez nyilván részét képezi annak a tervnek, amely ismét naggyá tenné országát. A NASA egyelőre szintén csak a terveket alakítgatja, de már formálódnak a elméletek a következő űrállomásról.
Az űrügynökség csaknem egy évvel ezelőtt közölt egy hosszabb összefoglalót a következő évtizedben felépítendő Deep Space Gateway (DSG) potenciális előnyeiről, ennek szükségességéről. Amennyiben valóban elkészül és a bevetéseken is jól teljesít majd az SLS rakéta és az Orion kapszula, 2019-től megindulhat a komolyabb tervezés, bár a költségek szinte biztosan meghaladják majd az 1998-ban megkezdett, majd pedig 2011-ben befejezett Nemzetközi Űrállomás 125 milliárd dolláros számláját. Mindenképpen nagy kihívás lenne egy Hold körüli pályán keringő új állomás felépítése, és nemcsak azért, mert 45 év után most először hagynánk el az alacsony orbitális pályát, picit messzebb pillantva közvetlen környezetünkben, de azért is, mert ezzel egy új helyszínen létesítenénk állandó jelenlétet – számolva a kockázatokkal, hiszen a segítségnyújtáshoz hetekre lenne szükség, a legénység pedig igencsak magányos lesz majd.
A nemzetközi összefogás alakulóban van, az amerikai és az orosz fél szeptemberben már megállapodott a jövőbeni együttműködésről, de a japán és kanadai illetékesek is jelezték érdeklődésüket. A NASA februárban a DSG-n végrehajtandó esetleges kísérletekről állítana össze egy hosszabb listát, itt ötleteket várnak a denveri konferencián, a 2022-re tervezett első, immár legénységgel repülő küldetés után azonban nem sok idő lenne nekiállni a munkának, hiszen a húszas évek végére már egy teljes évet igénybe vevő expedícióban gondolkodnak, amellyel komolyan célba vehető lenne a Mars.
Egyesek ellenzik az összetett emberi küldetéseket, szerintük az űrben való jelenlétnek semmilyen értelme nincs, mások azonban kihangsúlyozzák, hogy a Föld az emberiség bölcsője – és mint minden egyes személynek, előbb-utóbb nekünk is el kell hagynunk ezt a bölcsőt, kimerészkedve a szabadba. Kétségtelenül érdekes időszaknak nézünk elébe, de hogy mi valósul meg az elképzelésekből, az csak hosszú évek múlva derül majd ki.
Tavaly decemberben már írtunk arról, hogy Trump elnök hangzatos elképzeléseket fogalmazott meg az űrkutatás jövőbeni céljaival kapcsolatban, ez nyilván részét képezi annak a tervnek, amely ismét naggyá tenné országát. A NASA egyelőre szintén csak a terveket alakítgatja, de már formálódnak a elméletek a következő űrállomásról.
Az űrügynökség csaknem egy évvel ezelőtt közölt egy hosszabb összefoglalót a következő évtizedben felépítendő Deep Space Gateway (DSG) potenciális előnyeiről, ennek szükségességéről. Amennyiben valóban elkészül és a bevetéseken is jól teljesít majd az SLS rakéta és az Orion kapszula, 2019-től megindulhat a komolyabb tervezés, bár a költségek szinte biztosan meghaladják majd az 1998-ban megkezdett, majd pedig 2011-ben befejezett Nemzetközi Űrállomás 125 milliárd dolláros számláját. Mindenképpen nagy kihívás lenne egy Hold körüli pályán keringő új állomás felépítése, és nemcsak azért, mert 45 év után most először hagynánk el az alacsony orbitális pályát, picit messzebb pillantva közvetlen környezetünkben, de azért is, mert ezzel egy új helyszínen létesítenénk állandó jelenlétet – számolva a kockázatokkal, hiszen a segítségnyújtáshoz hetekre lenne szükség, a legénység pedig igencsak magányos lesz majd.
A nemzetközi összefogás alakulóban van, az amerikai és az orosz fél szeptemberben már megállapodott a jövőbeni együttműködésről, de a japán és kanadai illetékesek is jelezték érdeklődésüket. A NASA februárban a DSG-n végrehajtandó esetleges kísérletekről állítana össze egy hosszabb listát, itt ötleteket várnak a denveri konferencián, a 2022-re tervezett első, immár legénységgel repülő küldetés után azonban nem sok idő lenne nekiállni a munkának, hiszen a húszas évek végére már egy teljes évet igénybe vevő expedícióban gondolkodnak, amellyel komolyan célba vehető lenne a Mars.
Egyesek ellenzik az összetett emberi küldetéseket, szerintük az űrben való jelenlétnek semmilyen értelme nincs, mások azonban kihangsúlyozzák, hogy a Föld az emberiség bölcsője – és mint minden egyes személynek, előbb-utóbb nekünk is el kell hagynunk ezt a bölcsőt, kimerészkedve a szabadba. Kétségtelenül érdekes időszaknak nézünk elébe, de hogy mi valósul meg az elképzelésekből, az csak hosszú évek múlva derül majd ki.