Gyurkity Péter
Napelem készülhet a használt akkumulátorokból
Az autók használt akkumulátoraiban lévő ólmot hasznosítanák újra a napelem gyártásánál.
A széles körben használt hagyományos akkumulátorok használat után történő megfelelő begyűjtése, tárolása, majd pedig azok esetleges újrahasznosítása jó ideje komoly problémát jelent a területtel foglalkozók számára. A lítium-ionra épülő utódok terjedésével az autókban használt savas ólomakkumulátorok kimehetnek a divatból, az ezekben lévő ólom azonban más területen jöhet majd jól.
A napelemek gyártása terén szintén új lehetőségek nyílnak meg napjainkban, többek között a jelenleg használt szilícium alapú változatok perovszkittal (a kalcium-titanát ásványos formájával) történő esetleges lecserélésével. Ez utóbbi több előnyt is kínál, hiszen jó a fényelnyelő képessége, emiatt az egyes példányok akár mikronos vastagságon is legyárthatók, a természetben gyakori előfordulása miatt pedig a gyártási költségek is leszoríthatók. A versenyképesség terén van mit javítani, itt azonban szintén egyre jobb eredményeket érnek el, vagyis belátható időn belül megvalósulhat a perovszkit (az organolead halide perovskite) típusú napelemek széles körben való elterjedése.
Itt jöhet majd jól a használt savas ólomakkumulátorok ólomtartalma, amely a gyártási folyamat során éppen olyan jó mutatókat produkál, mint a „friss” ólom. Jelenleg ezen hagyományos akkumulátorok nem vesznek kárba, az ólomtartalom mintegy 90 százalékát az új, szintén autókba szánt példányok gyártásánál hasznosítják, mivel azonban a lítium-ion akkumulátorok egyre jobban elterjednek, felmerül a hagyományos példányok feleslegessé válása, azok tömeges kukázása. Az MIT csapata szerint a nagyfokú környezetszennyezést kerülhetnénk el a használt ólom ilyen formában történő felhasználásával, már csak arra van szükség, hogy a perovszkitra épülő napelemek minden egyéb téren versenyképessé váljanak.
Egyetlen használt autóakkumulátor mintegy 30 háztartás energiaigényét kielégítő napelem gyártásához biztosíthat elegendő ólmot, itt maga a gyártási folyamat is kevesebb energiát követelne, a mindennapokban történő alkalmazáshoz azonban még további munkára van szükség.
A széles körben használt hagyományos akkumulátorok használat után történő megfelelő begyűjtése, tárolása, majd pedig azok esetleges újrahasznosítása jó ideje komoly problémát jelent a területtel foglalkozók számára. A lítium-ionra épülő utódok terjedésével az autókban használt savas ólomakkumulátorok kimehetnek a divatból, az ezekben lévő ólom azonban más területen jöhet majd jól.
A napelemek gyártása terén szintén új lehetőségek nyílnak meg napjainkban, többek között a jelenleg használt szilícium alapú változatok perovszkittal (a kalcium-titanát ásványos formájával) történő esetleges lecserélésével. Ez utóbbi több előnyt is kínál, hiszen jó a fényelnyelő képessége, emiatt az egyes példányok akár mikronos vastagságon is legyárthatók, a természetben gyakori előfordulása miatt pedig a gyártási költségek is leszoríthatók. A versenyképesség terén van mit javítani, itt azonban szintén egyre jobb eredményeket érnek el, vagyis belátható időn belül megvalósulhat a perovszkit (az organolead halide perovskite) típusú napelemek széles körben való elterjedése.
Itt jöhet majd jól a használt savas ólomakkumulátorok ólomtartalma, amely a gyártási folyamat során éppen olyan jó mutatókat produkál, mint a „friss” ólom. Jelenleg ezen hagyományos akkumulátorok nem vesznek kárba, az ólomtartalom mintegy 90 százalékát az új, szintén autókba szánt példányok gyártásánál hasznosítják, mivel azonban a lítium-ion akkumulátorok egyre jobban elterjednek, felmerül a hagyományos példányok feleslegessé válása, azok tömeges kukázása. Az MIT csapata szerint a nagyfokú környezetszennyezést kerülhetnénk el a használt ólom ilyen formában történő felhasználásával, már csak arra van szükség, hogy a perovszkitra épülő napelemek minden egyéb téren versenyképessé váljanak.
Egyetlen használt autóakkumulátor mintegy 30 háztartás energiaigényét kielégítő napelem gyártásához biztosíthat elegendő ólmot, itt maga a gyártási folyamat is kevesebb energiát követelne, a mindennapokban történő alkalmazáshoz azonban még további munkára van szükség.
