Gyurkity Péter
A szmog hátráltatja a napenergia térnyerését
Ez pedig nemcsak az amúgy első helyezett Kínában jelent súlyos problémát.
Kína, valamint az ország energiaszektora kapcsán meglehetősen jól ismert tény, hogy a „zöld”, illetve megújuló energia terjedése az elmúlt években kiemelkedő volt, ez a trend pedig várhatóan tovább folytatódik. Fontos tényező azonban, hogy a napenergia esetében a szmog komoly akadályt jelent, ez pedig világszerte érvényes.
A most közzétett tanulmányban svájci kutatók szögezik le, hogy a nagyvárosok és az ipari szektor által megtermelt szmog nagyon komoly potenciális kapacitástól fosztja meg az ázsiai óriást. Ennek mértékét ők évente 160 terawattra becsülik, ami csak a fotovoltaikus szegmensre vonatkozik, mivel ennyivel kevesebb a valódi kapacitás a légszennyezettség nagy mértéke miatt. Amennyiben 2040-ig sikerülne gyakorlatilag nullára csökkenteni a fosszilis energiaszektor kibocsátását, ez évente 7-10 milliárd dollárnyi további jövedelmet eredményezne (a fenti kapacitásnövekedés által), ez pedig már önmagában jelentős vonzerőt jelent, amennyiben az egészségügyi helyzet javulása nem lenne elegendő indok. Ez utóbbi terén amúgy komoly mértékben csökkenne légzési problémák, a szívbetegségek, de még a demencia előfordulási aránya, bár a szakemberek szerint még a termékenységi ráta is alapvető módon javulna.
A szénerőművek és az autók okozta szmog egyes régiókban harmadával csökkenti a napelemek teljesítményét
Problémát jelent, hogy a részletes adatok szerint az energiaszektor növekedési üteme meghaladja a fosszilis energia részesedési arányának mérséklődését. Jellemző részlet, hogy Kína 2017-ben jóval nagyobb mennyiségű szenet használt fel, mint korábban, amit különösen a párizsi klímaegyezmény fényében nem nevezhetünk kedvező fejleménynek. A lehetséges alternatívák között jelenik meg a legmodernebb ipari szűrők alkalmazása, ezzel csökkentve a szénerőművek káros kibocsátását, a földgáz felhasználásának jelentős növekedése (amit az amerikaiak már gőzerővel valósítanak meg, köszönhetően az ottani palagáz-robbanásnak), illetve a napenergia további terjeszkedése, amiben Kína amúgy is első, viszont a szén erős jelenléte miatt ez önmagában még nem elég.
A fent említett radikális csökkentés eléréséhez nagyjából 50-70 milliárd dollárt kellene a szektorra fordítani (a jelenlegi költségeken felül), ennek nagyjából 17 százalékát fedezné a napenergia szinte automatikus kapacitásnövekedése. Egy kisebb javulás is jelentős eredményeket hozna azonban magával, hiszen jelenleg évente 1,1-1,6 millió kínai hal meg korán a szmog miatt. Ez azonban máshol is komoly problémát jelent, Szingapúrban nem sokkal kedvezőbb a helyzet, a kaliforniai erdőtüzek miatt pedig a múlt hónapban több száz kilométerrel távolabb is lecsökkent a nappanelek termelékenységi mutatója.
Kína, valamint az ország energiaszektora kapcsán meglehetősen jól ismert tény, hogy a „zöld”, illetve megújuló energia terjedése az elmúlt években kiemelkedő volt, ez a trend pedig várhatóan tovább folytatódik. Fontos tényező azonban, hogy a napenergia esetében a szmog komoly akadályt jelent, ez pedig világszerte érvényes.
A most közzétett tanulmányban svájci kutatók szögezik le, hogy a nagyvárosok és az ipari szektor által megtermelt szmog nagyon komoly potenciális kapacitástól fosztja meg az ázsiai óriást. Ennek mértékét ők évente 160 terawattra becsülik, ami csak a fotovoltaikus szegmensre vonatkozik, mivel ennyivel kevesebb a valódi kapacitás a légszennyezettség nagy mértéke miatt. Amennyiben 2040-ig sikerülne gyakorlatilag nullára csökkenteni a fosszilis energiaszektor kibocsátását, ez évente 7-10 milliárd dollárnyi további jövedelmet eredményezne (a fenti kapacitásnövekedés által), ez pedig már önmagában jelentős vonzerőt jelent, amennyiben az egészségügyi helyzet javulása nem lenne elegendő indok. Ez utóbbi terén amúgy komoly mértékben csökkenne légzési problémák, a szívbetegségek, de még a demencia előfordulási aránya, bár a szakemberek szerint még a termékenységi ráta is alapvető módon javulna.
A szénerőművek és az autók okozta szmog egyes régiókban harmadával csökkenti a napelemek teljesítményét
Problémát jelent, hogy a részletes adatok szerint az energiaszektor növekedési üteme meghaladja a fosszilis energia részesedési arányának mérséklődését. Jellemző részlet, hogy Kína 2017-ben jóval nagyobb mennyiségű szenet használt fel, mint korábban, amit különösen a párizsi klímaegyezmény fényében nem nevezhetünk kedvező fejleménynek. A lehetséges alternatívák között jelenik meg a legmodernebb ipari szűrők alkalmazása, ezzel csökkentve a szénerőművek káros kibocsátását, a földgáz felhasználásának jelentős növekedése (amit az amerikaiak már gőzerővel valósítanak meg, köszönhetően az ottani palagáz-robbanásnak), illetve a napenergia további terjeszkedése, amiben Kína amúgy is első, viszont a szén erős jelenléte miatt ez önmagában még nem elég.
A fent említett radikális csökkentés eléréséhez nagyjából 50-70 milliárd dollárt kellene a szektorra fordítani (a jelenlegi költségeken felül), ennek nagyjából 17 százalékát fedezné a napenergia szinte automatikus kapacitásnövekedése. Egy kisebb javulás is jelentős eredményeket hozna azonban magával, hiszen jelenleg évente 1,1-1,6 millió kínai hal meg korán a szmog miatt. Ez azonban máshol is komoly problémát jelent, Szingapúrban nem sokkal kedvezőbb a helyzet, a kaliforniai erdőtüzek miatt pedig a múlt hónapban több száz kilométerrel távolabb is lecsökkent a nappanelek termelékenységi mutatója.