SG.hu·

Vizes Mars, avagy újra vitázhatunk a marsi életről

Vizes Mars, avagy újra vitázhatunk a marsi életrõl
A NASA houston-i Johnson Űrkutató Központjának (JSC) és a pasadena-i Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) tudóscsoportja múltbéli vízmozgásra utaló bizonyítékokat talált egy marsi meteoritban, újraélesztve a marsbéli élet lehetőségéről szóló vitákat.

1996-ban a JSC David McKay, Everett Gibson és Kathie Thomas-Keprta által vezetett csoportja közzétett egy cikket a Science-ben. A publikáció az Allan Hills 84001 (ALH84001) meteorit élő anyaggal kapcsolatos, úgynevezett biogén bizonyítékainak felfedezéséről szólt. Új tanulmányukban Gibson és munkatársai egy 13,7 kilogrammos marsi meteorit, a Yamato 000593 (Y000593) belső szerkezetére fókuszáltak. A csapat beszámolója szerint ezek a szerkezetek, valamint az összetételbeli jegyek biológiai folyamatokra utalnak, amik évmilliókkal ezelőtt mehettek végbe a Marson. Az új tanulmány, amit Lauren White, a JPL kutatója jegyez, február végén jelent meg az Astrobiology szaklapban.

"Míg a Marson dolgozó robotküldetések folyamatosan derítik fel a bolygó múltját, a Földön is tanulmányozható marsi minták jelenleg csak a Marsról származó meteoritok" - mondta White. "A Földön számos elemzési technikát tudunk alkalmazni, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a meteoritokba és fényt deríthessünk a Mars történetére. Ezek a minták utalásokkal szolgálnak a bolygó múltbéli lakhatóságára. Ahogy egyre több marsi meteoritot fedeznek fel, a mintákra összpontosuló kutatások egyre mélyebb betekintést nyújtanak az ősi Mars veleszületett tulajdonságaiba. Ezen felül, ahogy ezeket a meteorit-tanulmányokat összevetjük napjaink robot-észleléseivel, előkerülnek a bolygó látszólag vizesebb múltjának rejtélyei"

Az elemzések eredményei szerint a vizsgált Y000593 jelű kőzet 1,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy marsi lávafolyamból. Körülbelül 12 millió évvel ezelőtt, egy becsapódás hatására lökődött ki a meteorit a vörös bolygó felszínéről, majd hosszas utazás után, körülbelül 50.000 évvel ezelőtt pottyant le a Földre, az Antarktiszon. 2000-ben bukkant rá a Japán Sarkkutató Expedíció a Yamato-gleccseren. A meteorit egy nakhlit. Ennek a csoportnak a tagjai főleg monoklin piroxénből álló kumulátos kőzetek. A marsi meteoritok anyaga az oxigénatomok összetételéből jól elkülöníthető más meteoritok, valamint a Föld és a Hold anyagaitól.


A kutatók két Marsról származó agyagra utaló jelsorozatot azonosítottak. Az egyik ilyen, a meteoritot átszövő csatorna és mikrocsatorna szerkezet. Az észlelt mikrocsatornák tekervényes, hullám alakzatot mutatnak, amik megegyeznek a földi bazaltos üvegeknél megfigyelt, biológiai folyamatok által megváltoztatott sémákkal. Emellett nano- és mikrométeres gömbökre is bukkantak, melyek a kőzet rétegei közé préselődtek és elkülönülnek a karbonáttól, valamint az alapul szolgáló szilikát rétegtől. Hasonló gömbalakú jegyeket észleltek korábban az 1911-ben, Egyiptomban földet ért Nakhla Mars-meteoritnál.

Az Y000593 gömbjeinek összetétel-vizsgálatai kimutatták, hogy a gömbök jelentős széntartalommal bírnak a körülöttük elhelyezkedő iddingsit (az olivin csillámszerű mállásterméke) rétegekhez viszonyítva.

A két jelsorozat hasonlósága különösen érdekes annak tudatában, hogy az Y000593 50.000 évet töltött az Antarktiszon, míg a Nakhla szinte azonnal a földetérését követően az elemzések kereszttüzébe került. A tanulmány szerzői nem tudják kizárni annak lehetőségét, hogy a szénben gazdag területek mindkét esetben abiotikus mechanizmusok eredményei, a texturális és az összetételbeli hasonlóságok a biogénként elismert földi mintákkal azonban felvetik a biológiai tevékenység lehetőségét a Marson. "A Yamato 000593 marsi meteoritban látható egyedi jegyek az agyagásványokban tapasztalható, víz hatására lezajló átalakulások és karbonátdús anyag jelenlétének bizonyítékai, melyek azt bizonyítják, hogy a Mars a múltban egy rendkívül aktív égitest volt" - magyarázta Gibson, aki szerint a Mars egy aktív, jelentős szénkomponenssel rendelkező vízkészletetét leplezik le a meteoritok.


Elektron mikroszkópos felvételen a gömbök. A pirossal bekarikázott terület kétszer annyi szenet tartalmaz, mint a gömbök nélküli, kék karikával ellátott terület

White elismerte, hogy eredményeik nem tekinthetők perdöntőnek, mivel egyetlen meteoritnál sem zárható ki a szennyeződés lehetősége, a jegyeket azonban mindenképpen érdekesnek tartja, és további tanulmányokat szorgalmaz.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Zero 7th2014. 03. 04.. 17:30||#21
Mondja ezt az az ember, aki elé kiokádták, hogy a NASA-t utálni kell, és jó birka módjára béget is kórusban. Szerintem ezt a szempontot hanyagold, mert nem fogsz belõle jól kijönni...
© ostoros2014. 03. 04.. 15:01||#20
Tovább olvasva a cikket az derül ki, hogy a folyékony víz jelenléte a Mars 30 százalékán lehetséges fizikailag.
© ostoros2014. 03. 04.. 14:20||#19
Hopp én is tévedtem, 10 celsius fokig lehet folyékony, de csak a legalacsonyabb területeken.
http://science1.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast29jun_1m/
© ostoros2014. 03. 04.. 14:14||#18
Tévedés, lehet folyékony. Csak kb. 2 fokon forr.
© Irasidus2014. 03. 04.. 10:58||#17
Több dologból is. A Marson voltak/vannak kutatószondák amik mérnek, elemeznek így van összehasonlítási alap. A Viking szondák óta van adat a Mars felszínének összetételi arányáról (színképelemzéssel meg már száz évnél is régebb óta, igaz ez nem olyan pontos), és az elemek aránya elég árulkodó dolog. Az, hogy 0,X % még milyen vegyületeket, összetett molekulákat tartalmaz arról valóban csak most érkeznek adatok, de nem ez a lényeg. Mint írtam fontosabb az összetétel illetve az elemek aránya, de persze a kõzet geológiai szempontból is árulkodó (pl.: hogy alakul ki az a kõzettípus), aztán a légkörzárványok, az izotóparány ami más a Marson mint mondjuk a Ceresen, a mágneses zárványok is sokat elárulnak - illetve meg lehet állapítani, hogy milyen hatások érték azt a követ az elmúlt x millió vagy milliárd év alatt (például vizes környezetben keletkezett e, vulkáni kõzet vagy sem, stb.)

A gyakoriság az idõ kérdése is. Ugyanis volt olyan idõszaka a Naprendszernek amikor naponta hullottak a dinókat kipusztító meteorok sokasága (meg ennél nagyobb is) minden bolygóra. Ezt hívják a Nagy Bobázási Idõszaknak, illetve volt egy Kései Nagy Bombázás is. Ezek a meteorotok mind ebbõl az idõszakból valók. Statisztikailag a Marsot elhagyó kõzet 5% éri el a Földet.

A meteorokat leginkább sivatagokban és az Antarktiszon gyûjtik, és nem a kertekben ahol minimális esély (vagy még kevesebb) van a megtalálásra. Meg persze, ha valahol látványosan leesik akkor...
© halgatyó2014. 03. 03.. 20:41||#16
Értem, hogy elemzésnek vetik alá (nyilvánvaló), de:

-- Azt honnan tudják ilyen biztosan, hogy pont a Marsról jött, és nem mondjuk a Ceresrõl, vagy (ami sokkal gyakoribb esemény kellett hogy legyen) a Holdról?

-- Pár éve még azt sem tudták, hogy mibõl áll a Mars felszíne MOST, nemhogy azt, mibõl állt 3 milliárd évvel ezelõtt

-- Vajon milyen gyakori esemény lehetett, hogy a Marsról idepottyant valami x méretû kõ? Mekkora a valószínûsége, hogy pont egy ilyen bekerül egy laborba és kielemzik? Például a mi kertünben egyetlen kõ sincs, amit a NASA kielemzett volna:-)))
Komolyra fordítva az utóbbi kérdést: nyilván végeztek valami tudományosabb (mért adatokon alapuló) valószínûség-becslést, hogy mekkora az esély egy ilyen marsi eredetû kõ megtalálására. (ha valaki tud errõl, azt rólad tételezem fel leginkább)
© Vol Jin2014. 03. 03.. 18:24||#15
Re meg olyan birka vagy, aki mindenre csak bégetni tud.
© Vol Jin2014. 03. 03.. 18:22||#14
"Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos idõközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat."

Nem, mert a légnyomás egy százaléka a földinek, ami azt jelenti, hogy a forráspont és az olvadáspont azonos. Ez szublimációt jelent. Magyarán, amikor elolvad, nem kezd el csordogálni, hanem huss, rpgtön el is párolog.

Mint a szárazjég. Normál légköri nyomáson a széndioxidnak nincs folyékony halmazállapota. Van szilárd, meg van légnemû. Folyni nem fog, maximum baromi nagy nyomáson.
© Pityu832014. 03. 03.. 14:26||#13
Úgy látom te is olyan birka vagy aki elé kiterítenek valamit és rögtön be is kajálod.
-1
© Irasidus2014. 03. 03.. 12:19||#12
Te már csak tudod... 😉